Január 27,  Péntek
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


A bőrödön érzed őket, a fejedben vannak, démonként hipnotizálnak

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 1,840,123 forint, még hiányzik 1,159,877 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Boldogabb, vidámabb, eredményekben gazdagabb boldog új évet kívánok minden kedves olvasónknak én is innen, Baranya vármegyéből. Beleadtam mindent, hogy helyesen leírjam, mert például Hoppál Péter kultúrembernek ez nem igazán jött össze két nagymagyarkodás közepette az újesztendő első napján. Van az úgy, hogy a mezei kulturális államtitkárból lett kormánybiztosnak meghaladja a képességeit ez a kurva bonyolult magyar nyelvtan. Ezért is javaslom, javasolja az első adandó alkalommal az illetékes elvtársaknak, hogy ezentúl emojikkal is lehessen hivatalosan írni (🏰🍒🚶‍♂️e), abba hátha nem csúsznának ilyen ordas bakik. Gyakorlatuk úgyis van benne bőven.

Nekem is el kellene gondolkodnom azon, hogy a következő könyvemet kizárólag emojikkal írjam meg, mert akkor talán a fideszes szavazó is megértené a lényeget. Nem mintha reálisan szemlélve ők lennének a célközönségem, de ez kétségtelenül jellemző rájuk: ha kommentelnek, akkor az írásaik fele bohócfejjel, röhögő fejjel, magyar zászlóval, és egyéb más, magyarázatra nem szoruló kis piktogrammal van tele. Nem bonyolítják túl, és a félanalfabétáknak is jut táplálék. Ahogy a lendületet elnézem – mármint nem „az előre megyünk, nem hátra” című csujogatót, hanem a múltba révedés és múlthamísítás magasiskoláját, amit leművelnek nemzetileg -, úgy rémlik, hogy ebben a tempóban év végére simán visszajuthatunk a barlangrajzok korába. Annál egyszerűbben azért nehéz kommunikálni. Mi majd fogunk. Addig is a rovásírást mindenképpen nemzeti kinccsé kellene tenni, és akár minden fideszes vallású embertársunk minimum középfokú nyelvvizsgát tehetne belőle, ahogy az illik. Legyen már a magyarkodásnak is valami kézzelfogható fokmérője!

Visszatekintve az elmúlt napokra, a tavalyi év végére: a két ünnep között sem állt meg az élet. Leszámítva, hogy két pápát is elveszítettünk: az egyik a katolikus egyház lemondott vezetője, a másik a foci legnagyobbja. Mivel mindkét terület – az egyház/vallás és a futball – a NER politikájának, azaz 13 éve a mi fényes tekintetű egyélőistenünknek alapvető vonatkoztatási pontja és nemzetstratégiai prioritása, ezért természetesen minden alattvaló és vezénylő megmondóember egyenközösségi oldala ezzel a gyásszal volt tele. Pár nappal korábban Kertész Ákos is elment moslékzabáló nevű trollunk nagy örömére, aki kollektíven meg van sértődve a genetikusan alattvaló és moslékzabáló kifejezéseken. Ami – mint magától az írótól megtudtuk – nem azt és úgy jelenti abban a kontextusban, ahogyan és amelyben azt szélsőjobbos, mindenkinél magyarabb ökölrázó fiaink értelmezni akarták, de ez nem változtat azon, hogy ezért az írásáért mit kapott az író. Kardélre hányták, inzultálták, ha jól emlékszem, még le is köpték a metróban, nem utolsó sorban megfosztották a fővárostól kapott díszpolgári címétől. 81 (!) évesen emigrált Kanadába 81, és ott is halt meg 10 évvel később. Nyugodjon békében! Az ő halálhíre nem borította gyászba a hazafiakat, sőt, alighanem jólesően köptek is egyet, hogy na végre. 

Ez van, amikor sok disznó ludat győz. Vagy valami ilyesmi. Amikor az emberi ostobaság és az ezer fokon pörgetett primitív nacionalizmus gyümölcsei beérnek. Tragikus, hogy egy ekkora írónak száműzetésben kellett elhunynia, de mit lehet tenni? Egyelőre úgy néz ki, hogy nem sokat. Ellenben debütált az Aranybulla nevű borzalom a Duna TV-n, a hat részes sorozattal kapcsolatban egyetlen garantáltan felejthetetlen aspektust tudok említeni: gigaköltségvetésből, 1 milliárd, azaz ezer millió forintból készült. Természetesen a mi pénzünkből, az ő remélt hasznukra. Ugyanúgy, mint az Elk*rtuk vagy a Blokád, nem beszélve a készülő Petőfi filmről, ami meg 4 milliárd forintunkba fog kerülni. De jó nekünk. A bullára egy másik cikkemben majd részletesebben kitérek, addig is álljon itt egy baráti jótanács: aki még nem tette, könyörgöm, ezután már ne nézze meg! Az egész egy megbocsáthatatlan időpocsékolás, a múlt megerőszakolása Fidesz-módra, Kőszegi Ákos narrációjában, amitől az embernek leginkább az a benyomása támad, hogy a Gyurcsány-show mesélője próbálja röhögés nélkül elmagyarázni, mit gondolt II. András 800 évvel ezelőtt. De sikerül neki? Hát nem nagyon. 

Vagyis a lényeg innen a vadonatúj évből visszatekintve, hogy a két ünnep között sem lehetett lazulni. Pártfegyelem volt, van, lesz, elvtársak! Az ellenség állandóan harcban áll, úgyhogy nem lankadhat a figyelem! Éberség, éberség! Eme éberség jegyében Novák Katalin független államelnök is elbúcsúztatta az évet, és ahogy szokta, most is elragadtatta magát. A drávaiványi dinnyeszedőkre, karácsondi kisboltosokra, a porvai polgármesterasszonyra, a gyulafehérvári lelkipásztorokra, a győri és a szomori iskolaigazgatókra, a hegyaljai borászokra, az esztergomi Suzuki-gyárban dolgozókra és kelebiai határvédőkre, valamint a családokra hivatkozva. Mintha neki bármi köze lenne hozzájuk, és bármit tett volna értük. Pedig az elméletet tudja:

sokan azt várják a döntéshozóktól, hogy tegyék könnyebbé ezt a küzdelmet. Legyen szó az áremelkedések mérsékléséről, a fiatalok és nyugdíjasok támogatásáról, a pedagógusok méltó elismeréséről, vagy a jó gazdasági döntésekről.

Hát ezért kéne lobbiznod, elnökasszonyság! De te semmi mást nem teszel, mint hogy aláírsz minden szemetet, amit az orrod alá dugnak. Pedig olyankor kellene minden alkalommal a szilveszteri patetikus önérzettel kiállni a nemzetért, amit képviselsz!  És ezt hívják közjogi méltóságnak. Beszarás! A Sándor-palotában a magassarkú cipője alatt recsegő parketta is felnyögött ezen szemforgató, hamis szavak hallatán. És a végén, ráadásként még megcsodálhattuk a pereputtyát is, akik tavaly óta annyira burzsoá, arisztokrata családdá avanzsáltak, hogy hirtelen azt hittem, a Windsor-házból köszöntötték a pórokat. Hát igen, vannak az alattvalók és a felettük uralkodó senkik, ebben mindig is nagyot mentek, ezt a tényállást mindig remekül demonstrálták. A Bibó kollégium hányatott sorsú lakói, akik mertek nagyot álmodni és magukévá tenni az országot, annak lakóival együtt. Mindenféle áthallás nélkül. A bőrödön érzed őket, a fejedben vannak, megszállták a gondolataidat, démonként hipnotizálnak, mert ez a lételemük, hogy bizonytalanságban és függőségben tartsanak. Nem opció a hosszú táv, a kiszámíthatóság és tervezhetőség. Mert akkor túl jó lenne nekünk, és túl szar lenne nekik.

Három napja, amikor ezeket a sorokat írtam, január elseje volt és 17 fokot mértek éppen Pécsett. Az ünnep sem a régi, négy éve 15 fokos átlaghőmérséklet van karácsonykor. Semmi sem az már, mint volt. Át kell lassan fazonírozni a két sátoros keresztény ünnep, a karácsony és a húsvét jelképeit, mert többnyire az időjárás is ezt teszi. Idén szerintem az fog jól járni, aki fürdőnadrágos mikulásokat árul adventkor és piros sapkás puttonyos nyulakat húsvétkor. Enyhe vigasz, hogy ez az időjárás legalább kedvezett az orosz háborús agresszor elleni szankciók hatásfoka növelésének, hiszen az enyhe idő miatt nem fogy(ott) annyi gáz, mint máskor, és egyelőre ez is gyengíti a háborús rohadék büdzséjét. Majd meglátjuk, meddig bírja szuflával.

Boldogabb új évet mindenkinek!

Illusztráció: Novák Katalin köztársasági elnök és Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár (j) a Mesterségek Ünnepe rendezvényen a budai Várban 2022. augusztus 20-án (MTI/Bruzák Noémi)

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.

Social media & sharing icons powered by UltimatelySocial
error

Kövess minket!