NEHAZUGGY

Az. Józan ész

Lázár Gergő | 2022. November 17, Csütörtök | 19:09

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,340,346 forint, még hiányzik 659,654 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

A józan ész és a pragmatikus hozzáállás politikájának keretében Magyarország és Irán a kétoldalú gazdasági kapcsolatok fejlesztésén dolgozik, ami hozzájárulhat ahhoz, hogy Teherán minél előbb visszatérjen a nemzetközi közösségen belüli békés együttműködéshez – jelentette ki csütörtökön Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.

Ezen sorokat olvasva lassan már – sajnálatos módon -meg sem lepődhetünk. Ugyanis ahol feltűnik egy véreskezű diktátor, oda azonnal küld Orbán egy embert, hogy menjen már gazdasági kapcsolatokat építeni. Ha nem a magyar küldött megy, akkor az ottani küldött jön. Ugyanez történt annak az Iránnak a vezetésével is, amely az elmúlt hónapokban azért került be a nemzetközi sajtóba, mert vérbe fojtotta az irániak tiltakozását. A történet egy fiatal diáklány megkínzásával és meggyilkolásával kezdődött, akit az erkölcsrendészet fogott el azért, mert nem viselte megfelelően az utcán a fejkendőjét. A kihallgatáson megkínozták, ami később a halálához vezetett. Ezt országos szintű tüntetéssorozat követte, amely a mai napig tart. Tegnap is több iráni állampolgárt gyilkolt le a hatalom azért, mert fel mert lázadni a középkori eszméket valló kormány rendelkezéseivel szemben.

Iránban annak idején az emberek szabadon élhettek, azonban az iszlamista kormány hatalomra kerülését követően minden megváltozott. Előírták ugyanis, hogy a nőknek kötelezően a hajukat eltakaró kendőt kell hordaniuk, amelyet már akkor sem akartak elfogadni, de nem nagyon volt választási lehetőségük. Ez a „kulturális tradíció” aztán évtizedekig törvényként létezett, egészen a diáklány brutális meggyilkolásáig. A törvény persze ma is él, de az azzal szembeni forradalom a mai napig nem ért véget, amely még azt is jelentheti, hogy idővel változások elé néz az iráni vezetés. De jelenleg még ott tartunk, hogy diákok – konkrétan gyermekekről is szó van itt – halnak meg a kormány által felbérelt rendvédelmi erők erőszakossága miatt. De nem csupán emiatt került be a hírekbe mostanság az iráni vezetés, hanem amiatt is, hogy harci drónokat adott el annak az orosz vezetésnek, amely februárban megtámadta Ukrajnát, és civilek ezreinek életét oltotta ki.

Irán tehát finoman fogalmazva sincs most az országok vezetőinek meghívási listáján, legalábbis ha arról van szó, hogy diplomáciai, pláne gazdasági tárgyalásokat folytassanak velük. De Magyarország kormánya unortodox, mi szembemegyünk az árral és azokkal vesszük fel a kapcsolatot, vagy fűzzük azt szorosabbra, akiket mindenki más elítél. Persze lehetne azt mondani, hogy biztosan nagyon fontos gazdasági döntésekről van most szó, azért volt kénytelen Szijjártó találkozni az iráni vezetéssel, de ha elolvassuk a gazdasági megállapodás részleteit, akkor ezt a feltételezést rögtön elfelejthetjük.

Jó hírnek nevezte, hogy az Iránba irányuló magyar textil- és gyógyszeripari export, valamint az iráni műanyagimport növekedése nyomán tavaly 45 százalékkal, idén eddig pedig 55 százalékkal bővült a kétoldalú kereskedelem volumene. Kiemelte, hogy a magyar mezőgazdasági és egészségipari cégek előtt újabb exportlehetőségek állnak, folyamatban van az importengedélyek kiadása a vetőmagok, a baromfihús és egyes orvosi készülékek esetében.

Megérte emiatt ismét nevetség tárgyává tenni Magyarországot? Amikor a fél világ elzárkózik az iráni kormánytól annak embertelen viselkedése miatt, akkor a magyar kormány tárgyal az iráni vezetéssel. Egyszerűen ép ésszel felfoghatatlan, hogy mégis miért van erre szükségünk. Miért nem tudunk gazdasági megállapodást kötni olyan országokkal, amelyek valóban fontosak számunkra? Teszem azt Szlovákiával, Romániával, vagy épp Csehországgal? Miért egy olyan közel-keleti országgal barátkozunk, amelynek vezetése jól láthatóan szereti sárba tiporni az emberi jogokat és nem retten el attól sem, hogy saját állampolgárait gyilkoltassa le azért, mert az fel mer lázadni egy középkori törvény ellen. Nekünk ilyen barátaink vannak. Oroszország, Törökország, Irán, és még lehetne sorolni. Nem nagyon találok már szavakat sem arra, ami ebben az országban folyik, de komolyan.

Bolsonaro bukása miatt Orbán szomorú, miközben azt a Donald Trumpot támogatja rendületlenül, akinek már régen a börtönben lenne helye. Vajon ki lesz a következő teljesen elmeroggyant vezető, akit támogatásáról fog biztosítani a közeljövőben? Szijjártó persze csak egy bábu, ettől még ő is felelős azért, amilyen kapcsolatokat a magyar kormány az utóbbi időben kiépített, de végső soron a parancsokat Orbán adja, Szijjártónak semmiféle beleszólása sincs ezekbe az ügyekbe. De ez nem menti fel Szijjártót, hiszen ezzel együtt asszisztál ehhez az egészhez. Elmondható tehát, hogy a nemzeti kormánynak hála olyan kapcsolatokat sikerült kiépítenie az országnak, mint soha korábban. És ezt ne pozitívan, hanem negatívan tessék értelmezni. Ennyi diktátornak és háborús bűnösnek talán még soha nem volt barátja a magyar vezetés, pedig azért az elmúlt évtizedekben voltak negatív példák bőséggel.

És akkor Szijjártóék azon lamentálnak, hogy a mocskos EU megkérdőjelezi a magyar jogállamiságot. De hát akinek van legalább fél szeme, az pontosan láthatja, hogy Orbán diktátorokkal üzletel azért, mert Nyugatról nem kapja meg a korábbi támogatásokat, éppen ezen politikája miatt. Orbán az iráni gazdasági kapcsolatok szorosabbra fűzésével is tökéletesen bizonyította, hogy számára nem a demokráciák a példamutatóak, hanem az elnyomó rendszerek, amelyek képesek a saját állampolgáraikat is gond nélkül lelövetni. Nem nagyon maradt tehát kérdés azzal kapcsolatban, hogy Orbán mennyire is hisz a demokráciában.

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!