Április 25,  Csütörtök
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


Mert erre is szavaztunk annak idején

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,528,300 forint, még hiányzik 471,700 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

A szlovák határ mellett, konkrétan Rajka környékén egyre inkább kezdenek fellángolni a szlovákellenes érzések, ami nem tekinthető túl pozitív változásnak. Történt ugyanis, hogy a helyi lakosok jó pénzért cserébe túladtak ingatlanjaikon és valahol máshol vásároltak lakást, de mivel sok szlovák számára igencsak kényelmes megoldást jelent, ha olcsó ingatlant vásárolnak Pozsonytól nem messze, ezért nem túl meglepő módon sok szlovákiai állampolgár kezdett átköltözni a környező településekre. Mivel Magyarország nem csak uniós tagország, de a schengeni országok egyike is, ezért Magyarországra átköltözhet bárki, aki ezen zónából érkezik. Olaszok, franciák, németek vásárolhatnak ingatlant az országban, ezzel is növelve a település lakosainak számát. Ez egyesek számára pozitív, mások számára viszont negatív hatása az uniós csatlakozásnak, de a tény még tény marad: a szlovákoknak minden joga megvan ahhoz, hogy ideköltözzenek.

Igen ám, csakhogy ez nem tetszik több környékbeli lakosnak, akik egy lakópark megépítése ellen tiltakoznak, amely vélhetően több tucat szlovák otthonává válhatna, amennyiben arra rábólint az önkormányzat. Egy petíciót is indítottak ennek megakadályozása érdekében, de nem írták alá elegen ahhoz, hogy azt az önkormányzatnak meg kelljen fontolnia, dacára annak csak pár tucat aláírás hiányzott. De nem is az a fontos, hogy ez a lakópark megépül-e, vagy sem, hanem az, hogy egy olyan helyzet alakult ki, amivel kezdeni kell valamit, hiszen az nem elfogadható, hogy nemzetek közötti ellenségeskedés veszi kezdetét Magyarország északi részén. Amikor csatlakoztunk az EU-hoz, akkor elfogadtuk azt, hogy ilyen következményei is lehetnek a döntésnek. Senki sem erőszakolta ránk a csatlakozást, egy népszavazáson Magyarország lakossága döntött erről.

Nehéz olyan rajkait találni, aki szívesen beszélne az átalakulásról, amelyen a falu az elmúlt 15 évben átesett. Olyat meg pláne, aki a nevét is adná hozzá. Már csak azért is, mert nem sokan maradtak: több százan jó pénzt kerestek ingatlanaik eladásával, és Mosonmagyaróváron vettek másik házat a vételárból. Sokan jól jártak olyanok is, akik maradtak, eladták földjeiket, amelyből aztán később építési telek lett a szlovák lakóparkoknak – mondta egy megkérdezett.

„Rajkán a legnagyobb (szélső)jobboldaliak is eladták a házukat, földjeiket ingatlanspekulánsoknak, akik aztán most fújnak a szlovákokra. 

Ha ennyire hazafiak voltak, akkor pénzért cserébe miért adtak túl az ingatlanjaikon? Mégis miért gondolták azt, hogy majd jó magyar állampolgárok fogják ezeket megvásárolni ahelyett, hogy belegondoltak volna abba, hogy a szlovák gazdaság erősebb a hazainál, ezért egy szlovák állampolgár vélhetően többet engedhet meg magának? A piac már csak így működik, ezt el kellene fogadni, hiszen a schengeni országok között ma már nem léteznek határok, erre mondtunk igent annak idején, amelynek eredményeként később csatlakoztunk az unióhoz. Semmi szükség sincs arra, hogy újra fellángoljanak a nemzetiségi viták, hiszen végre szabadon mozoghatunk az unió területén, nem ütközünk határokba és ott vehetünk ingatlant, ahol csak akarunk. Többé nem korlátoz bennünket senki, akár Spanyolországban vagy Franciaországban is letelepedhetünk, amiért a helyiek egy szót sem szólhatnak egészen addig, ameddig betartjuk a helyi törvényeket.

Egyszerűen nem értem, hogy miért akad fenn azon valaki a 21. század Európájában, hogy más országok állampolgárai esetlegesen átköltöznek. Ennyire képtelenek vagyunk elviselni azt, ha más országok lakosai válnak a szomszédainkká? Ennyire gyűlölünk mindenkit, aki nem a mi nyelvünkön beszél? Esetleg meg lehetne tanulni angolul, akkor pedig semmiféle problémát sem okozna a két nép közötti kommunikáció és talán ezek a most tiltakozó emberek is rájönnének arra, hogy két nép keveredése milyen szépségeket hordoz magában. Az emberi faj évezredek óta keveredik és ezzel még különlegesebbé válik, felejtsük már el, hogy egy ország akkor maradhat hű magához, ha teljesen homogén lakosság él ott. Elképesztő szépségei vannak annak, ha különböző nemzetek képviselői keverednek egymással, hiszen színesebbé tehetjük a közösségünket. Akinek az nem tetszik, az persze tiltakozhat ez ellen, de jó esetben ezen tiltakozók mindig kisebbségben lesznek.

Trianon miatt siránkozunk 100 évvel a békediktátum életbelépését követően, erre már 2004 óta gond nélkül átköltözhettünk volna a korábbi Magyar Királyság területére, ha annyira akartunk volna. Ma már az európai határok alig jelentenek valamit, szabadon lehet mozogni az országok között, pont ez a szépsége az Európai Uniónak, ami véleményem szerint egy csodálatos dolog. Remélem, hogy ezek a most tiltakozó lakosok felfogják végre, hogy egy határok nélküli Európában élünk, ahol mindenki azonos jogokkal rendelkezik és amennyiben betartja a helyi törvényeket pontosan ugyanannyi joga van az ott éléshez, mint egy „őslakosnak”. Szlovák, német, francia vagy magyar származású, teljesen mindegy, a fontos az, hogy a közösség tagjává váljon és megpróbálja egy élhetőbb hellyé tenni azt.

Az, hogy nem kellene lakóparkokat építeni kisebb településeken, az egy másik történet, de a probléma itt nem azzal van, hogy ez ellen felszólal valaki, hanem azzal, hogy témává vált azt, hogy az ide beköltözők szlovákok lehetnek. De kérdem én, és akkor mi van? Egy szlovák mennyiben rosszabb egy magyarnál? Ember és ember között nincs különbség, legalábbis nemzetiségi alapon nincs, a különbség annyi, hogy vannak jó és rossz emberek, de ez aztán a legkevésbé sem függ valakinek a nemzetiségétől.

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.