Március 28,  Csütörtök
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

Ordítok Blog


18

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 1,506,669 forint, még hiányzik 1,493,331 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Ősz van, ilyenkor teljesen természetes jelenség a levélhullás. A diófa is kopaszodik (ellentétben a sikeres hajbeültetésen átesett szerencsésekkel, mert ők pont hogy lombosodnak), az önkormányzatok vezetői is levelet írtak a miniszterek elnökének. Arról szól a levélke, hogy helyzet van, ideje lenne, ha a kormány beszállna az önkormányzatok mellett a lakosság segítésébe. Vagy legalább ne nyúlja le az önkormányzatok bevételének jelentős részét, már az is nagy segítség lenne, ha nem fosztanák ki az embereket. 18 település vezetője írta alá a kérést, a maradék 3160 településen vagy nincs baj, vagy nem tud írni a polgármester. Én inkább arra tippelek, hogy nincs baj. Sőt, az elmúlt 1000 év legjobb 100 évének legszuperebb 12 évét tudják maguk mögött. Mindenhol faszányosan leszigetelték a kockaházakat, a közvilágítás direkt napelemmel működik, termálvízzel fűtenek, az utak és járdák tükörsimák, az idősek ellátása magától értetődő kötelesség, de főként öröm. Épülnek és szépülnek a falvak és városok, csak úgy pezseg az élet az óvodákban és iskolákban, a dedek kacajától hangos a tanuszoda, a nagyobbak lelkesen vonulnak a nyelvi laborból a zeneterembe, minden padon ott a számítógép, a menzán készül a sok finomság. Természetesen jó sok friss zöldséggel és gyümölccsel. Délután az iskolabusz szedi össze a nebulókat és viszi őket haza, hogy még időben át tudjanak öltözni az esti családi színházlátogatás előtt.

Aki valamiért mégis bajba kerül – mert az ördög még akkor sem alszik, ha nem ír levelet -, az beballag az önkormányzatba, előadja a kínját és kap segítséget, így ki tud kecmeregni a gödörből és össze tudja rakni ismét az életét. Vagy. Tegyük fel, hogy például valakinek van egy jó ötlete, vállalkozna, de nem nagyon van pénze, akkor kedvezményes hitelhez juthat. Depláne az első évben nem is kell adót fizetnie, még az áfát is visszakapja, következő évben az áfa felét már befizeti, aztán így szépen lassan van ideje megerősödni, és mire rendesen adózik, már más embernek is tud adni munkát. Bizony. Nem járkál ám a nyakára ok nélkül mindenféle hatóság, nem fenyegetik, nem bírságolják, nem baszogatják indokolatlanul, pláne kinyírni nem akarják, mert valaki keresztlányának megtetszett az ötlet és ő is ilyen vállalkozást akar, de a piac korlátozott. Ez egyszerűen eszébe sem jut senkinek, de ha eszébe jutna, akkor sem merné megtenni, mert nem tűrnék az emberek. Nem tűrné a közösség.

Így éldegél mifelénk 3160 település megannyi boldog lakója. Ha valahogy mégis baj találna lenni, akkor mindenki pontosan ismeri a kötelességét, tudja a dolgát. Első körben az önkormányzatok vezetői a polgárokhoz fordulnak és átbeszélik a helyzetet. Elmondják, mi a fennforgás, a település pénzügyei nyilvánosak, tehát arról mindenkinek tudomása van, nem kell külön szót vesztegetni rá. Aztán próbálnak közösen megoldást találni a gondságra. Ha ez saját hatáskörben nem sikerül, akkor megnézik, más településekkel összefogva van-e esély kisütni valami okosságot. Ha a probléma nagysága meghaladja a helyi lehetőségeket, akkor jön az ország bölcs vezetője. Aki kézhez kapva a kérést azon nyomban összecsattintja a bokáját és válaszol: állok rendelkezésre hölgyeim és uraim! Nem ám valami vörös szőnyegen csámpázik zsebrebaszott kézzel, és pláne nem vigyorog kényszeredetten az ellene protestálók füttyszavát hallva, miközben ott csüng a szeme sarkában a sunyi boldogság: füttyöghetsz, bakker! Tenni semmit nem tudsz ellenem, én vagyok a császár!

A 3160 településen az oktatás is pontosan olyan, amilyennek lennie kell. Nem stresszelik a gyerekeket hülyeségekkel, nem tömik tele a fejüket felesleges adatokkal, hanem megtanítják nekik, hol találják a szükséges információkat. Ellenben megtanulnak tanulni, megtanulnak közösségben élni. Egymás tisztelete, a másság elfogadása mellett megismerkednek más kultúrákkal, az ott élők szokásaival. Külön súlyt fektet az oktatási rendszer a versenyképes tudás megszerzésére, szempont, hogy akár takarító, akár bolti eladó, akár pedagógus, akár tudós lesz majd a csemetéből felnőtt korára, egyforma esélye legyen mindegyiknek a szabad választásra. Nem éppen a pártválasztásra – bár annak a csínját és bínját, a demokrácia működését, a kormány és a polgárok jogait és kötelezettségeit is megtanulják -, hanem az első szakma kiválasztására. Mert lehet ám egy embernek az élete során több szakmája is, változhatnak az évek alatt a dolgok, ahhoz nem kell sok. Mindössze nyitott elme, alapműveltség, nyelvtudás és a technikai eszközök készségszintű használata. Tanulni, új dolgokat elsajátítani pedig nem csak hatévesen, de 36 és 66 évesen is lehet. Mindössze annyi kell hozzá, hogy azonos lehetőségeket kapjon mindenki az alapoktatásban. De ez mind nem kérdés, ez tökéletesen működik, ahogy minden más is működik ezeken a településeken. Csak az a 18 település nem boldogul valamiért. Bár érteném, miért!

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.