Április 19,  Péntek
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

VENDÉG


Kommentár egy felmentéshez

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,324,946 forint, még hiányzik 675,054 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

A hír (2022.09.09.): Felmentette pozíciójából a tankerület Dezsőfi Györgyöt, a miskolci Herman Ottó Gimnázium igazgatóhelyettesét. A szóbeli indoklás szerint azért, mert élére állt a polgári engedetlenségnek, miközben vezető pozíciója miatt azt nem tehette volna.

Tudom, hogy jó néhányan fel lesznek háborodva, de mégis: részt vettem anno a PDSZ alakuló ülésén 1988. november 26-án az akkori I. István Közgazdasági Szakközépiskolában. Az ott lévő kb. 50 kollégával mindannyian meg voltunk arról győződve, hogy a megindult társadalmi változások egyik meghatározó ereje lehet az évtizedeken át semmibe vett pedagógus- társadalom, hiszen diplomás, írástudó értelmiségiekről van szó, ha valaki, akkor mi aztán képesek vagyunk az együttgondolkodásra, érdekeink artikulálására, képviseletére, s persze az egységes fellépésre.

Aztán a következő hónapokban-években keserűen tapasztaltuk, hogy nem is tévedhettünk volna nagyobbat. Az azóta eltelt bő három évtized pedig újra és újra bizonyította, hogy a pedagógusok nem értelmiségiek, csupán diplomások. Nem írástudók, csupán olvasgatók. Nem alakítói az életüknek, csupán elszenvedői annak. A tanterem az egyetlen hely, ahol képesek értelmes teljesítményre, de annak ajtaján kívül elvesztik ezt az adottságukat. Nem volt egyetlen eset 1988 óta, amikor a pedagógusok képesek lettek volna egységesen kiállni BÁRMI mellett. Sem a megalázó bérek, sem a növekvő óraszámok, sem a silány tankönyvek, sem a romló munkakörülmények, sem a diákok alapvető problémái, sem az iskolarendszer újraállamosítása, sem a szakmájukkal, illetve velük szembeni lekezelő, cinikus, pökhendi kormányzati, tisztviselői magatartás nem tudta egységes cselekvésre ösztönözni őket.

Hol a szakszervezetek, hol egyes tantestületek, hol magányos hősök próbálkoztak, de a pedagógus-társadalom mindannyiszor cserben hagyta őket, ám igazából önmagát. A mai napig azt várja a mindenkori hatalomtól, hogy az kegyet gyakoroljon vele. Hogy megessen a szíve szegény pedagógusokon. Vagy, hogy valaki más kaparja ki a gesztenyét neki. A most nyilvánosságra került eset Dezsőfi György, a miskolci Hermann Ottó Gimnázium igazgatóhelyettesének felmentéséről pl. Franciaországban azt eredményezné, hogy holnap egyetlen francia tanár sem venné fel a munkát, addig, ameddig vissza nem vonják a döntést, s a tisztviselőt ki nem rúgják. Mert ott ez lenne a normális reakciója egy öntudatos értelmiségi szakma dolgozóinak.

Szerintem nálunk is.

Butola Zoltán

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.