Szeptember 30,  Péntek
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


Az uniós pénzek rendszerszintű lenyúlását célzó legfőbb politikájukból aligha engedhetnek

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 1,732,405 forint, még hiányzik 1,267,595 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

A magyar Kormány elküldte válaszlevelét a Bizottságnak a költségvetési kondicionalitási eljárásban. A választ intenzív egyeztetés előzte meg. Egy hónap alatt 10 videókonferenciát és számos megbeszélést tartottunk a Bizottsággal, százat is meghaladja a köröztetett és egyeztetett intézkedési tervezetek száma. A magyar Kormány átfogó intézkedéscsomagot tett le az asztalra azzal a céllal, hogy a Bizottság valamennyi aggályát orvosolja. A magyar Kormány a továbbiakban is nyitott a konstruktív párbeszédre a Bizottsággal.

Négy sorban háromszor nagybetűvel leírni, hogy Kormány és ilyetén módon eufemizálni az ország nyakán élősködő gazdasági érdekcsoportot, nagyszerű teljesítmény a nemzet egyik legnagyobb influenszere részéről, aki az Országos Meteorológiai Szolgálat tévesnek bizonyult szakmai vélemény miatt kirúgott vezetőivel ellentétben nem bukott bele abba, hogy kvázi egy bűnszervezet működött az általa vezetett minisztériumban. Ha a tudtával és beleegyezésével, akkor azért, ha a tudta és beleegyezése nélkül, akkor meg azért nem lehetne már a helyén Varga Judit nagysága, de ő a művészien ide-oda dobált hajkoronája egyetlen szálának görbülése nélkül túlélte Kenőpénzes Pál és az Országos Végrehajtói Kar élén álló bűnöző-maffiózó-gengszter botrányát, a helyén van, és éppen levelezget. A haza ellenségével, az Európai Unióval, annak is a Bizottság nevű szervével, amely Varga Judit pártjának kétharmados fennállása óta először cselekedte meg azt, amit már a fülkeforradalmi robbanás első pillanataiban kellett volna: nem tolta a lóvét gondolkodás nélkül azért, hogy a NER Zrt. felvásárolja belőle magának az országot. Pontosabban azt, amit még nem sikerült. Ami még mostanra megmaradt belőle.

A magyar kKormánynak hétfő éjfélig kellett válaszlevelet küldenie Brüsszelbe, amelyben az Európai Bizottságnak kifejti, hogy a jogállamisági eljárásban felmerült problémákra milyen megoldási javaslatokkal álltak elő. Lakájmédiául: hogy milyen további ENGEDMÉNYEKET (???) HAJLANDÓAK (???) tenni, elkerülendő az uniós kifizetések felfüggesztését vagy csökkentését. A Covid utáni helyreállítási pénzek hiányát ugyanis a tisztesség és becsület kormánya aktuálisan egyéb forrásokból pótolja. Miután a választás mindenáron megnyerése érdekében csontig kiürítették az államkasszát, most kényszerpályán mozognak, átcsoportosítgatnak innen oda, hitelből finanszíroznak, megszorítanak és minden kampányígérettel ellentétben hamarosan szíjat hasogatnak a félhülyének nézett polgárok hátából. Ezért aztán a naiv, jóhiszemű ember azt gondolná, hogy érzik a helyzet súlyát, nem szaroznak, nem húzzák az időt, nem variálnak, hiszen egyre égetőbb a kérdés: mi a büdös franc lesz akkor, ha elfogy az átcsoportosítható pénz, ha már a hatalmuk betonjából hiányzó összes szektort felvásárolták, és mégsem születik megegyezés Brüsszellel.

Némely nagyvonalú, kiemelkedően jófej médiamunkásokkal ellentétben én nem gondolom azt, hogy semmi rendkívüli nincs abban, hogy influenszerék az utolsó pillanatig húzták az időt, hát hiszen az egyes tagállamok mind így járnak el. Mint ahogy azt sem gondolom, hogy az sem érdemel túl sok szót, hogy a tárgyalások zárt ajtók mögött, a nyilvánosság teljes kizárásával zajlanak. Lehet, hogy egyébként, normális körülmények között ez a normális ügymenet, csakhogy rohadtul nem kéne már úgy tenni, mintha ez egy szokványos, normális helyzet lenne. Mintha rendben lenne a magyarok húsába közvetlenül belevágó, az életszínvonalukat direkt módon befolyásoló, korábban soha nem látott helyzetben húzni az időt, és mintha elég lenne annyit a magyarok orrára kötni, hogy a korrupt influenszer igazságügyi miniszter – ahelyett hogy őt köröztetnék már egy jó ideje érdemei szerint – száznál is több intézkedési tervezetett köröztetett és franc tudja hány videókonferenciát és megbeszélést tartott egy hónap alatt. És akkor mi van? Mi a lényeg?

Nos, a lényeg természetesen kimaradt minden influenszerek leghírhedtebb bírósági fogalmazójának posztjából, amivel megvárta a hétfő éjfélt és akkor ragadott billentyűzetet azért, hogy semmit ne mondjon. Ezért összefoglalom, Gulyás Gergely tegnapi témába vágó rendkívüli hablatyolására is hivatkozva: korrupciószuverenitási okokból nyilvánvalóan nem csatlakozunk az Európai Ügyészséghez, ergo nemigen lesz pénz, vagy legalábbis nem annyi, amennyi járna nekünk alanyi jogon, miközben tiszteletért toporzékolunk. Mármint akkor járna, ha fogcsikorgatva is, de megpróbálnánk úgy viselkedni, mi, a magyar Kormány, mintha tisztában lennénk a jogállamiság jelentésével, és azzal, hogy miért kell tiszteletben tartani annak a klubnak a játékszabályait, amelyeket 18 évvel ezelőtti csatlakozásunk pillanatában elfogadtunk. De azért a látszatot fenntartjuk, hogy mindent IS megtettünk, hogy a magyar embereket megvédjük Brüsszeltől, de sajnos nem tehetünk arról, hogy ezek ilyen vérgecik, és szándékosan rosszat akarnak nekünk.

Márpedig így, konkrétumok hiányában, miután Varga Judit nem hozta nyilvánosságra a levelet, és a Gulyás nevű kollégája sem tartja ezt indokoltnak, és Navracsics se tartja ezt időszerűnek, mert ez csak a címzettre tartozik – holott ugye ez lenne a saját érdekük is, ha bármi igaz lenne abból, hogy kezüket és lábukat törik azért, hogy a magyar emberek hozzájussanak a mintegy 15 ezer milliárd forintnyi lovettához  – ez az egész csak egy ordas maszatolás, bábozás, szemfényvesztés. Annak az elmaszatolása, hogy az uniós pénzek rendszerszintű lenyúlására kifejlesztett legfőbb politikájukból nem engedhetnek, és ha emiatt esetleg igen nagy valószínűséggel nem lesz pénz, vagy nem annyi, nem úgy és nem akkor, amennyi, ahogy és amikor a tisztesség és becsület kormánya szeretné, akkor majd újra elő lehessen venni a genderfluid óvodások nemváltása fölötti hepciáskodást, a zsarolást, a boszorkányüldözést, a kettős mércét, Sorost, a nemtelen balliberális támadásokat, és egyéb egysejtűekre szabott propaganda agyfaszt. Hogy lehessen mutogatni. Hogy Brüsszel miatt nem sikerül csak újabb 30 év múlva a diplomás átlagfizetés 80%-ára felkínlódni a pedagógusbéreket. Például.

Számomra nem magától értetődő, hogy az utolsó pillanatig vártak a válasszal, viszont mert ez történt, némi joggal gondolhatok arra, hogy a nertársak és nertársnők csak az időt húzzák, miközben most is futják az ámokot, mint ahogy egy, kizárólag a propaganda szintjén létező jogállamban szokás. Ahol Kenőpénzes Pál nincs börtönben; ahol Kenőpénzes Pál főnöke nincs börtönben sem Kenőpénzes Pál, sem a Pegasus-botrány miatt; ahol az összes korrupt NER-nyúlvány Farkas Flóriánnal bezárólag szabadlábon van; ahol a kormány egyik napról a másikra társadalmi egyeztetés nélkül hoz döntéseket pont akkor, amikor megígérte az Európai Bizottságnak, hogy nem tesz ilyet; ahol a bírókat személyükben támadja és lejáratja a kormány pórázán rángatott propagandagyár; ahol az igazságszolgáltatási testületek élére nem azokat nevezik ki, akiket a szakma megválaszt, hanem olyanokat ejtőernyőznek oda, akik a NER-csókosok feleségei és mindenféle pereputtyai; ahol az egész világ megrökönyödésére szakembereket rugdosnak ki a pozícióikból, mert a szakmai véleményük éppen szöges ellentétben áll a korrupt önkényuralom pillanatnyi érdekeivel; ahol nem az a baj, hogy gazdasági összeomlás idején a kormány pofátlanul rázza a rongyot Bécsben, hanem hogy kiderül, és ahol minden idők leghazugabb választási kampányának összes ígéretét telibehányva éppen kitapossák a lakosság belét, miközben egy rezsivédelmi alapnyi pénzből a holdudvarral és az adófizetőkkel vásároltatják meg MAGUKNAK a telekommunikációs ágazatot is. És van pofájuk azt mondani, hogy majd a profitból, amit termel, lesz pénz a tanárok béremelésére.

Szóval összefoglalom: ha nem is tudják, de biztosan sejtik, hogy most először még bármi lehet, akár az is, hogy majdnem semmi nem lesz, úgyhogy arra játszanak, hogy minél később derüljön ki, mekkora pénzektől esik el az ország. Tudniillik az még egy hatalmasat alá fog rúgni a már most is kirobbanó állapotban lévő magyar gazdaságnak, ami a 450 forintos euró és a 20%-os infláció felé száguld. Úgyhogy vigasztalásul csak azt tudom mondani, hogy lassan már teljesen mindegy, hogy lesz uniós pénz, vagy nem lesz, vagy mennyi lesz. Tartok tőle, hogy bármennyi is lesz, már régen szét van osztva a haverok, csókosok, szekértolók, élősködők között, a drága kínai és egyéb hitelekkel már felélték a közeljövő egy részét, tehát marad a népnyúzás. Ha meg nem jön pénz, vagy csak a töredéke annak, amire számítanak, akkor meg n-szeres hatványra emelik a népnyúzást. Más opció nemigen van. Látva, hogy ilyen, egyre ínségesebb időkben is csak a saját hatalmuk bebetonozásával, a holdudvar számára zsíros üzletek megkötésével vannak elfoglalva, higgye el nekik, hogy ők megállapodásra törekednek az Európai Bizottsággal, akinek két anyja van.

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.

Social media & sharing icons powered by UltimatelySocial
error

Kövess minket!