NEHAZUGGY

Valaki rákötötte a szippantós autót a szellőzőre

Swan Edgar | 2022. Július 9, Szombat | 8:00

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,528,300 forint, még hiányzik 471,700 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Napsugaras szép reggelt! Kis pletyka a szerkesztőségből tegnap délelőtt:

Már megint ki szólalt meg, hogy zuhan a forint?
Nem kell ahhoz megszólalni…

Régi szép idők, amikor még legalább egy Kósa Lajos kellett ahhoz (2010-ben), hogy az euró árfolyama 273,5 forintról 281 forintra ugorjon. Most meg már egy óra alatt képes ekkora mozgásra a nemzeti fizetőeszköz, és még csak a fejünket sem kapjuk fel rá.

Ha jól látom, új szakasz kezdődött üvöltve fejlődő, kanyarban előző kicsiny országunk életében. A jelek szerint nem az van, hogy Orbán Viktor a lovak közé dobta a gyeplőt, hanem az van, hogy a lovak már régen más irányba vágtatnak a gyeplővel együtt, a szekér pedig száguld lefelé a szakadékba. Oda se neki, ló nélkül is lovasnemzet vagyunk. Ha nem itt kellene élnem, remekül szórakoznék. De itt élek, úgyhogy igyekszem észben tartani: semmi váratlan nem történt, eddig is tudtuk, hogy csak akkor lehet feltápászkodni, ha előtte belefúródtunk a földbe. És az bizony nem lesz kellemes senkinek. Tehát a mostaninál is lesz pocsékabb, mielőtt javulni kezdene. Nem állítom, hogy elővettem a hűtőből a pezsgőt, mert egyrészt nincs benne, másrészt nincs mit ünnepelni, de azért igyekszem megtalálni a szórakoztató momentumokat a neres kínvergődésben. Bőven rászolgáltak, hogy jogom legyen kárörvendeni.

Hoppál Péter honatya és egyházzenész a kórházból üzenget, hogy mennyire remek a magyar egészségügy, hiszen nem csupán meglelték, de ki is vették az ő begyulladt vakbelét. És nem is kellett hónapokat várnia, hanem azon nyomban. Szerencséje van a honatya úrnak, mert a vakbélműtétet általában mindenkinél időben elvégzik – kivéve, amikor nem. A járvány alatt volt olyan fiatal, aki konkrétan abba halt bele -, na de mire más kórságokkal eljut az ember egy diagnózisig, majd műtétig, kezelésig, az szokott igen sokáig eltartani. A magyar orvosok és szakápolók kétségtelenül nagyon jók minden összehasonlításban, de ettől még az egészségügy nem működik elfogadható módon sem, nemhogy remekül és világszínvonalon.

Az infláció rapid módon felzabálja a fizetéseket is, a nyugdíjakat is, ám ártunk és ormányunk nem igazán tud ezzel mit kezdeni. Úgy képzelem, hogy a főgeci magára zárta az ajtót és várja, hogy a cselédség szállítsa a jó hírt: elmúltak a bajok, minden rendben. A gazdaság megjavult, a forint erősödik, az uniós források érkeznek, az infláció megállt, a forint meggyógyult, megint lehet vétóval zsarolni, hazudozni és hőbörögni, a propaganda működik, a nép elégedett, de legalábbis kussol. Erre azért még várni kell, ámde az tisztán látszik, hogy nem egyszerűen szar került a ventilátorba, hanem valaki rákötötte a szippantós autót a szellőzőre. Megdolgoztak érte az elvtársak, nem azt mondom, hogy nem jogos. Igen érdekes lenne most valahogy meglesni az Orbán-Kövér-Matolcsy válogatottat egy rögtönzött pártgyűlésen. Orbán bizonyára tököt hámoz a nyakkendőjével (vagy a nyelvével) és időnként vétóz egyet, Kövér élezi a kardot, hogy megvédje az alufóliakészleteit a sunyi módon támadó USA-tól, Matolcsy pedig hol zokog, hol kamatot emel. A csütörtöki kamatemelés nyolc és fél percig tartotta szinten a forint árfolyamát (úgy értem, nem túl magas szinten), majd ismét szabadesés következett, nemi hullámvasúttal gazdagítva. Nem vagyok közgazdász sem, de számomra ebből az tűnik valószínűnek, hogy a befektetők kurvára nem bíznak a magyar gazdaságban. Recesszióra kell számítani, olyankor nem szokás kockáztatni mindenféle banánköztársaságokkal, mindenki biztonságban akarja tudni a pénzét.

Ahogy értéktelenedik el a pénzünk, úgy kérik egyre többen a kormány segítségét – holott templomba is mehetnének, hátha az ima hatékonyabb -, de a kormány nem óhajt fizetést emelni sem a vasutasoknak, sem a pedagógusoknak, sem senkinek. Merthogy háborús izé van, mindenki lássa be, hogy nincs pénz. Közben azért azt lehet tudni, hogy a focira van pénz, 1-24 millió között keresnek a falábúak havonta, Orbán apuka vállalkozásai hasítanak, ahogy Tiborcz, Rogán Cecília, Mészáros és összes gyermeke, vagy Matolcsy Ádám vállalkozásai is, ráadásként a kicsi Matolcsy diplomataútlevéllel tolja a rongyrázást. Alighanem most kezdődik az az időszak, amikor minden előkerül, amiről azt hitte mindenki, hogy örökre feledésbe merült. Az Orbán-kormány soha az életben nem tudott jól országot irányítani. Nem is akart egyébként. Bőven elég volt nekik, hogy a válság után – amikor már stabilizálták Bajnaiék a gazdaságot -, a nagyon kedvező gazdasági környezetben, az uniós bőségszaru alá állva fényezték magukat. Ez mindig visszaüt, most sem lesz máshogyan.

Ez lenne az a pont, amikor az ember felsóhajt: bukjanak meg gyorsan, és jöjjön valaki más! Én pedig azt mondom, csak maradjanak, csinálják végig, érjünk le a szakadék áljára, álljunk bele a földbe. Ha nem így lesz, kivárják, ameddig valaki valamennyire helyrerángatja amit 12 év szorgos hozzá nem értésével és feneketlen mohóságával elbasztak, aztán visszamásznak a hatalomba fehér lovon, megerősödve. Maradjon csak a helyén Orbán, Matolcsy, az összes Varga és a többiek, csinálják végig, aztán álljanak oda a háromillió szektás elé és meséljék el nekik, hogy Soros, Gyurcsány, migránsok, Brüsszel, buzik, libsik, Karácsony, ellenzéki média, civilek, NGO-k, magyargyűlölő nemtudomkik baszták el az egészet. Hátha akkor is bejön, bár azért nagyobb tétben nem érdemes rá fogadni.

Jó ébredezést mindenkinek! Mi hamarosan jövünk vissza az első beszólással.

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!