Augusztus 13,  Szombat
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


Egy 10 milliós országnak hogyan lehetne elrettentő hadereje?

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 715,858 forint, még hiányzik 2,284,142 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf, frissen beiktatott honvédelmi miniszter interjút adott a Mandinernek, ahol szó volt a magyar hadsereg helyzetéről és arról is, hogy támogatná-e a kötelező sorkatonaságot. Szalay-Bobrovniczky egy- a magyar miniszterek között – értelmesebbnek tűnő valaki, de ez ne tévesszen meg senkit, hiszen ettől még kötelező neki is felmondania azt, amit felsőbb utasításra mondanak neki. Önálló gondolata nem nagyon lehet, de legalábbis azt nem verheti nagy dobra. De nyilván ez nem is egy ilyen, kormánypárti lapnak adott interjúban fog egyébként kiderülni. De lássunk egy pár gondolatot a friss honvédelmi minisztertől, aki mellesleg a sporttárcát is megkapta. Orbán osztogatásba kezdett a miniszterek között.

A nemzeti kormánynak mindig is Magyarország biztonsága az első, az utóbbi években a migráció, a járvány és most a háború is egyértelművé tette, hogy a biztonságot és a honvédelmet meg kell erősíteni. A magyar kormány előrelátóan már évekkel ezelőtt megkezdte ezt a munkát, így nem háború idején kell nekilátni a hadsereg modernizációjának. Ez nagy előny a régiós versenytársainkkal szemben. Ráadásul az új kormányban a védelmi beszerzéseket már a Honvédelmi Minisztériumon belül külön államtitkárság irányítja. Folytatódik a lepusztult szovjet haditechnika lecserélése hatékony és korszerű eszközökre. Ehhez megvan a szükséges forrás, hiszen jövőre elérjük a GDP-arányosan kétszázalékos költségvetési ráfordítási szintet, és a következő években is fenntartjuk. Minderre a garanciát a kormány döntése nyomán létrejövő honvédelmi alap jelenti.

Az nem vitás, hogy szükség volt a lepusztult haditechnika lecserélésére, de azért nem kellene úgy beállítani a kormányt, mintha ezt ők saját elhatározásból tették volna meg. A NATO lényegében elvárta az országtól, hogy növelje a GDP arányos költését a honvédségre, hiszen erről állapodtak meg annak idején. Ettől függetlenül tagadhatatlan az, hogy a honvédség modernizációjára volt szükség, tehát nehéz lenne vitatkozni a kormány döntésével, de most, hogy gazdasági válságban találtuk magunkat – úgy vélem – kevésbé magyarázható az, hogy ennyi pénzt költsünk a haderő fejlesztésére. Tudom, itt van nekünk egy háború a szomszédban, és az oroszok fenyegetése minden korábbinál súlyosabb, de a magyar háztartásokra is nehéz napok várnak, ugyanis a gazdasági válság, az infláció folyamatos növekedése és a költségvetési hiány miatt kivetett új adónemek megterhelik az adófizetőket.

Embertelen pénzek mentek el fegyverek és katonai járművek vásárlására, ami egy növekvő gazdaságú országnál még csak csak belefért, de ahol a mostani magyar gazdaság tart, ott már kevésbé elfogadható. De több ezer milliárdos szerződéseket kötöttünk különböző külföldi vállalatokkal, amiből mostmár nem farolhatunk ki. Lesznek tehát modernebb fegyverei és katonai járművei a honvédeknek, de ettől még nem kellene abba az álomba ringatni magunkat, hogy a magyar honvédségnek bármiféle komoly elrettentő ereje is lenne. Tudom, hogy sokan így szeretnék ezt képzelni, de nem állhatna távolabb a valóságtól a dolog. Noha valóban fejlődik a hadseregünk, de még régión belül is vannak erősebb honvédelemmel rendelkező nemzetek, mint például Románia, vagy Csehország.

Építhet persze Magyarország komoly honvédelmet, ha nagyon akar, de lévén, hogy egy kicsiny országról van szó, amelynek igen kevés lakója van, ezért nem nagyon látni ennek sok értelmét. Legyen egy kisebb, de fejlett honvédsége az országnak, de azért nem kellene elrettentő erejű haderőről álmodozni, márpedig a frissen megválasztott honvédelmi miniszternek konkrétan ezek a szavak jutottak az eszébe. De akkor mégis mi lehet a megoldás, ha nem a saját, komoly haderő? Ott van a NATO, amelynek mi is tagjai vagyunk, nemde? Ez azonban Szalay-Bobrovniczky szerint egyszerűen nem elég, ezért kell tovább fejleszteni és növelni a honvédség létszámát.

A magyar történelem során mindig küzdeni kellett a szuverenitásunkért, és időnként el is vesztettük. Hosszú idő óta először erős szövetségi rendszerek részeként, de teljes nemzeti önállósággal saját, nemzeti stratégiát követhetünk. Ennek alappillére és garanciája egy önkéntes alapon szervezett, jól felszerelt és kiképzett, nagy létszámú, magabiztos és ütőképes, tekintélyt parancsoló magyar nemzeti haderő. NATO-tagságunk önmagában nem elegendő. Ez egy védelmi szövetség, annak is kell maradnia, ám hangsúlyosan nemzeti erők felajánlásaiból működik.

Az önkéntes alapon szervezett – tehát a kötelező sorkatonaság továbbra sem került megfontolásra – jól felszerelt és kiképzett haderő még stimmel, de miből gondolja, hogy egy 10 milliós országnak nagy létszámú, tekintélyt parancsoló hadereje lehetne? Lehet valóban professzionális és bárhol bevethető hadereje az országnak, de ahhoz előbb az kellene, hogy a felszereléseket megtanulja használni a honvédség. Mi történt pár hónapja, amikor Ukrajna felől egy drón úgy repült át az ország teljes hossza felett, hogy azt ember nem vette észre? Mert hát ráönthetnek ezer milliárdokat a honvédségre, és beszerezhetik a legmodernebb fegyvereket és harcjárműveket, de ha szakmai szinten megint csak nem nyújtanak megfelelő szintet, akkor hiábavaló minden.

Olyan ez, mint hogy az élsportolóktól elvárják, hogy jobban teljesítsenek azért, mert az állam milliárdokkal tömte ki a sportágakat. Megfelelő edzők, és szakemberek nélkül mit sem ér a dolog. A honvédek világszínvonalú kiképzéséhez nem pénz, hanem szakemberek kellenek, akiket remélhetőleg már szerződtettek, hogy ne csak drága fegyverekkel rohangászó, ám képzetlen haderőt fejlesszünk nagy büszkén. Az irány tehát akár még jó is lehet, de alapvetően át kellene gondolni, hogy mi is a realitás és mi az, ami valóban elérhető a magyar katonák számára. Fölösleges ugyanis elérhetetlen célokat kergetni, annak csak sikertelenség lesz az eredménye.

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.

Social media & sharing icons powered by UltimatelySocial
error

Kövess minket!