Július 5,  Kedd
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


Még a nem kormánypárti vezetésű települést sem bombázták le, pedig tehették volna

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 171,303 forint, még hiányzik 2,828,697 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Napsugaras szép reggelt, de ha lehetséges, mérsékeltebb kánikulát kívánok mindenkinek! 36 fok kicsit már túl van azon a ponton, ami még kellemesnek lenne nevezhető, bármennyire imádja is az ember a nyarat. Most azonban kétségtelenül működik a rezsicsökkentés, mert ha valamit garantáltan nem kell most csinálni, az a fűtés. Ha fűteni nem kell, akkor felkerekedünk, és elporzunk nyaralni. Legalábbis az MKB felmérése szerint ezt tesszük, a felmérés eredményét boldogan hozza le az MTI, és valószínűleg fogunk még néhány helyen találkozni vele.

Idén 130 ezer forinttal többet szán nyaralásra a magyar lakosság a járvány előtti időszakhoz képest – derült ki az MKB Bank legfrissebb, MTI-nek küldött felméréséből.

    A legutóbbi, 2019-es kutatás eredményeivel összevetve jelentősen nőtt azok aránya, akik vakációzni mennek, és szembetűnő az is, hogy egyre többen költenek 200 ezer forint feletti összeget üdülésük során.
    A jelentősen megnőtt utazási kedv mellett az elköltött összeg is kiugró emelkedést mutat: 169 ezer forintról 301 000 forintra nőtt a nyaralásra szánt átlagos összeg, mindemellett  a 2019-eshez képest 11 százalékponttal (17 százalékról 6 százalékra) csökkent azok aránya, akik 50 és 100 ezer forint közötti összeggel számolnak az utazásra, és 17 százalékponttal nőtt (38 százalékról 55 százalékra) azoké, akik többet terveznek költeni 200 ezer forintnál.
    A megkérdezettek legnagyobb része félretett jövedelméből fedezi a nyaralás költségeit, a külföldre utazók 95 százaléka bankkártyával tervez fizetni, a megkérdezettek körében a finanszírozási megoldások közül a hitelkártya a legnépszerűbb. (MTI)

Az sajnos nem derül ki, hogy pontosan hány embert kérdeztek meg, és kiknek a körében végezték a felmérést. Miután egy bankról beszélünk, felteszem, az ügyfeleik közül kérdezték meg azokat, akik interneteléréssel és telefonnal is rendelkeznek, tehát viszonylag kevés közmunkás, minimálbéres, nyugdíjas lehet közöttük. Nem azért, mintha nekik nem lehetne, vagy nem lenne bankszámlájuk, hanem mert nem nagyon kommunikálnak a bankkal. Megérkezik a járandóság, elmennek egy automatához és leveszik a pénzt, ennyi. Ha banki intéznivalójuk van, bemennek, és személyesen keresnek egy ügyintézőt, aki segít nekik. Ezen kívül az apróságon kívül azt sem árt átgondolni, hogy talán sokan nem azért szánnak jelentősebb összeget a nyaralásra, mert annyira szalad a szekér, hanem például azért, mert mindenhol infláció van, de a magyaroknak nem csak ezzel kell számolniuk, hanem azzal is, hogy ameddig 2019-ben 320 alatt volt az euro árfolyama, most 400 fölött van. Praktikusan tehát, ha nem számoljuk az inflációt, akkor is az a helyzet, ha 2019-ben egy szállásért fizettek 64 ezer forintot, most ugyanazért a szállásért csupán csak a forint romlása miatt 80 ezer forintot fizetnek. És erre megy rá a 10-15 (vagy 2019 óta a franc tudja mennyi) infláció. És a jó kormány új adója, ami megdobja a repülőjegyek árát, ebben talán még nincs is benne. Az pedig nem csoda, hogy alig számol valaki 50-100 ezer forint közötti összeggel, annyiból legfeljebb a szomszéd faluba mehet el, oda is csak gyalog.

Mindez persze nem így van, kizárólag az én gonosz, libsi, hazaáruló lényem nyilvánult meg. Ezt a PestiSrácoktól tudom, Witzmann Mihály, Somogy megye fideszes országgyűlési képviselője nyilatkozott a portálnak. A cikk címe annyira sokatmondó, hogy már nem is szükséges elolvasni az írás többi részét, funkcionális analfabéták pedig hiába is olvasnák, úgysem fogják megérteni.

Súlyos károkat okoz a Balaton imázsának a baloldal évről-évre feltámadó hazugságkampánya

Mint megjegyezte (Witzmann Mihály – szerk.), csak saját választókerületében két olyan település is van – az egyik a nem kormánypárti vezetésű Siófok –, amelyek a közelmúltban az államtól ingyenes használatba kaptak vissza közvetlen vízparti területeket, a kormány tehát nem elvesz a községektől, hanem éppen visszaad.

Komolyan mondom, könny szökött a szemembe. Mennyire rendes már a kormánytól, hogy visszaad? Ráadásul még pénzt sem kér érte, csak éppen az önkormányzatokat pumpolta meg a járványra hivatkozva. Márpedig a szabadstrandokat is fenn kell valamiből tartani, ha csak alapszolgáltatások vannak, annak is vannak költségei. Az külön csodás, hogy nem a nyaralni érkezők tapasztalják az áremelkedést, esetleg azt, hogy nehezebben találnak szabad partszakaszt, hanem ezt a baloldal híreszteli. Aljasságból. Miközben a jó kormány még a nem kormánypárti településnek is visszaad vízparti területet. Hát nem egyszerűen fantasztikus? Szívmelengető? Könnyfakasztó? Ilyen csodálatos kormánya egyetlen más országnak nincs, ahol egyáltalán elhangozhat érvként, hogy lám, még a nem kormánypárti vezetésű települést sem bombázták le, pedig tehették volna.

Az Index annak örvendezik, hogy annyira nem is szar a magyar infláció, mint amennyire lehetne, mert a környező országokban mindenhol magasabb. Az árstop állítólag 5-7 százalékot jelent az inflációs adatokban, máshol nincs ilyen. Ez azt jelenti, ha nem lenne befagyasztva a csirkefarhát és még néhány élelmiszer ára, megint mi lennénk a bajnokok inflációban. Az árstopos izékkel az a baj, hogy egyrészt nem mindenki fogyasztja ezeket a húsféléket, másrészt a kisebb településeken nem is igazán lehet hozzájutni, harmadrészt van, aki minden gond nélkül meg tudná fizetni és van, aki így sem tudja. Ezen kellene módosítani. Érdekelt, vajon hogyan számolja a KSH az inflációt, pontosabban hogy mely árucikkek vannak abban a bizonyos kosárban, melyek alapján kijön az az eredmény, ami. Az elvárható – élelmiszerek, napi használati cikkek, élvezeti cikkek, tartós fogyasztási cikkek (kenyérpirítótól az autóig) mellett vannak egészen vicces dolgok is. Például: Carving síléc kötéssel, lábbal hajtható műanyag motor, xbox, kék neonhal, síút Olaszországba, frissítő masszázs, kuplungtárcsa, láncfűrész, járókeret, hallókészülék, ágykeret, nappabőr kesztyű. 944 elem van a KSH kosarában – természetesen élelmiszerek és minden családban nélkülözhetetlen dolgok is -, de aztán hogy mi módon tudják ezt az egészet súlyozni úgy, hogy reális értéket mutasson az infláció, és ehhez képest a lengyel, cseh, román statisztika mivel dolgozik, az érdekes kérdés.

Jó ébredezést kívánok mindenkinek! Mi hamarosan jövünk vissza az első beszólással.

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.

Social media & sharing icons powered by UltimatelySocial
error

Kövess minket!