NEHAZUGGY

Nem csak a főváros létezik

Lázár Gergő | 2022. Május 25, Szerda | 18:56

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,528,300 forint, még hiányzik 471,700 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Kijöttek a legfrissebb Eurostat adatok, amelyek a 2020-as évek állapotát tükrözik és amelyből kiderül, hogy Budapest – egyes adatok szerint – az egyik legjobb életszínvonalat biztosító európai főváros. Ez valóban nagyszerű hír, de azért azt illik megjegyezni ilyenkor, hogy a KSH adataira alapoz az Eurostat, amely KSH kissé alábecsüli példának okáért az inflációt is. Nem állítom, hogy nem lehet Budapest az egyik legélhetőbb európai főváros, de azért nem szabad ennyire elhamarkodottan örülni a dolgoknak, hiszen az köztudott, hogy míg a főváros valóban egy európai színvonalat biztosító régió, addig az ország többi régiója nagyon távol áll ettől. De nem csak a régiók, hanem maga az ország is, amely a lista legvégén található csak.

Történtek ugyan pozitív változások, de ez nem is csoda, hiszen az EU több ezer milliárd forintot borított a nyakunkba, amit a kormánynak elviekben a felzárkóztatásra kellett volna költenie. Arra, hogy infrastrukturális fejlesztéseket hozzon létre, hogy a vidéket felzárkóztassa, hogy a mélyszegénységet felszámolja és a szegregációt megszüntesse. Történtek tehát változások, de messze nem annyi, mint amennyi elvárható lett volna ennyi pénz elköltése után. Az ország egyes régiói változatlanul Európa legszegényebb régióinak minősülnek, miközben lenne potenciál bőven ezekben a területekben. Nem elsivatagosodott területekről van itt szó, hanem mondjuk Észak-Magyarországról vagy épp Borsod megyéről.

Lehet tehát itt a mellünket verni Budapest miatt, de például én is mindig azt mondom a külföldi ismerőseimnek, hogy ha azt hiszik, hogy budapesti látogatásukat követően van bármiféle fogalmuk is arról, hogy milyen Magyarország, akkor nagyot tévednek. Mindig elmondom nekik, hogy Budapest egy valóban európai főváros és egy szép hely, de ha a valódi Magyarországot szeretnék megismerni, ahhoz vidékre kell utazni. Vannak vidéken is bőven gyönyörű helyek, de egészen más valóság képe rajzolódik ki vidéken, mint a mindig pezsgő és modern Budapesten.

Óriási lehetősége volt Magyarországnak arra, hogy felzárkózzon a Nyugathoz, de sajnálatos módon még a saját régiónkhoz sem nagyon sikerült felzárkóznunk, hiszen egyes országok konkrétan elrobogtak mellettünk. Az EU-n belül talán már csak Bulgáriával versenyezhetünk komolyan, Szlovákia, Csehország és bármilyen hihetetlen sok tekintetben már Románia is lekörözött bennünket. Ha így haladunk, az sem kizárható, hogy a bolgárok is megelőznek bennünket. A korrupció mértéke olyan óriási idehaza – ráadásul senkit, soha nem vonnak érte felelősségre -, hogy ezer milliárdos fejlesztések hiányoznak. Munkahelyek százezreit lehetett volna ennyi pénzből létrehozni, vagy fenntarthatóvá tehették volna a gazdaságot, esetleg rendbe tehették volna az oktatást és az egészségügyet.

Számtalan olyan változtatást eszközölhettek volna, amelyek növelték volna az életszínvonalat az egész országban, de ehelyett a saját zsebüket tömték ki. Ellopták az ország jövőjét, amit már soha nem fognak tudni helyretenni. Másodszor kaptunk lehetőséget arra, hogy újjáépítsük az országot, de sajnos ezúttal sem tudtunk élni ezzel a lehetőséggel. A Marshall–segély esete azonban nagyon más volt, most ugyanis egy 3 millió magyar által választott vezető volt az, aki lényegében elherdálta ezeket a pénzeket és elérte, hogy Magyarországon az EU ne egy támogatott, szeretett szervezet legyen, hanem egy olyan közösség, amely harcol a magyar miniszterelnökkel, és állandóan azon dolgozik, hogy nekünk rosszabb legyen.

A volt barátnőm apja kemény jobboldali, konzervatív, lényegében EU-ellenes ember, de emlékszem annak idején még ő sem vitatkozott azzal, hogy az EU-nak köszönhető, hogy az ország legszegényebb régiója, Andalúzia lehetőséget kapott arra, hogy sztrádákkal kössék össze a különböző településeket, és ezzel kiépíthessenek egy jobb gazdasági kapcsolatot. Lehet, hogy sokan nem kedvelik az EU-t egyes döntéseik miatt, de még itt Spanyolországban is felfogják azt, hogy az EU nélkül egy sor dolog teljességgel elképzelhetetlen lenne ma. Itt is ellopta a támogatások egy részét a kormány – félreértés ne essék, a korrupció vélhetően minden államban jelen van, a lopás mértéke az igazi kérdés -, de nem mindegy, hogy ezekért felelősségre vonták-e őket, és megtörtént-e a számonkérés.

Andalúzia sem lett Európa egyik legfejlettebb régiója, de pozitív változások láthatóak, ami nagyban az EU támogatásainak köszönhetőek. Ezzel szemben a magyar régiók többsége a lista legvégén található, amely évekkel ezelőtt is igaz volt. Tehát ha csak a fővárosra koncentrálunk, akkor valóban van minek örülni, de ha az ország egészét vagy Budapesten kívüli régiókat tekintünk meg, akkor már nincs miért örvendezni. Lengyelország mellett Magyarország kapta lakosságarányosan a legmagasabb uniós támogatásokat, nyilvánvalóan azzal a céllal, hogy majd rendbehozzuk az országot. Orbán ehhez képest azt érte el, hogy korrupciós kockázatok miatt több száz millió euró uniós támogatás kifizetése szünetel. Valóban óriási siker ez, nem is vitás.

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!