Augusztus 8,  Hétfő
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


Gyűlölködni, ítélkezni a babák és a kicsi gyerekek nem szoktak, azt mi tanítjuk meg nekik

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 436,818 forint, még hiányzik 2,563,182 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Szép reggelt, pláne szép szombat reggelt, delet és estét kívánok mindenkinek! Nem múlt el traumák nélkül ez a hét sem. Jogutód nélkül megszűnik Pálinkás József pártja, az Új Világ. Marad tehát nekünk a régi világ, azon belül is Gulyás Gergely, aki ivarérett, diplomás emberként, a magyar kormány oszlopos tagjaként még mindig azért jajong, hogy Európában szülhetnek a férfiak is. Ameddig nálunk ez a vezető téma, valamint a tízparancsolattal kezelik a betegeket, más országokban már a 2-3 éves bölcsiseket olyan borzalmas, értő magyar fül számára felfoghatatlan dolgokra tanítják, mint például: demokrácia. Ezt úgy csinálják, hogy a kicsik is értsék, például maguk válaszhatnak, mit szeretnének játszani, és szavazással döntenek erről. Aztán: jogállamiság. Egyéni szabadság. Tolerancia és tisztelet. Megbeszélik – az ő fejlettségi szintjükön -, hogy miben különböznek egymástól, melyik kicsi milyen kultúrából érkezik, arra a kultúrára mi a jellemző. Meséket olvasnak, játszanak, közben felfedezik a világot maguk körül. Azt nem kell külön tanulniuk, hogy az egyikük bőre miért világos, a másik miért sötét, miért szőke és miért fekete a hajuk, mert ez számukra születésüktől fogva természetes, és ha a felnőttek nem pancsolnak bele a lelkükbe, akkor így is marad. Gyűlölködni, ítélkezni a babák és a kicsi gyerekek nem szoktak, azt mi tanítjuk meg nekik. Talán nem kellene. Talán boldogabb felnőtt lesz abból a gyerekből, aki elfogadja, tolerálja a környezetét, és nem ökölbe szorult aggyal, állandóan gyanakvó félelem közepette létezik a világban.

Évezredek alatt egybeforrt a katonaság és a sport; a régi idők katonáinak a legfőbb fegyvere – ahogyan ma is – az egészsége, fizikai állóképesége és kifogástalan mentális állapota, akaratereje volt – mondta Szabó István honvédelmi államtitkár a honvédség idei toborzó- és emlékfutásának befutóján pénteken a budapesti Stefánia Palota – Honvéd Kulturális Központ kertjében. (MTI)

Évezredek, mi? Amennyire én tudom, a honfoglalás is legfeljebb 1200 évvel ezelőtt volt, de akkor már azt is feltételeztük, hogy a honfoglaló magyarok úgy jöttek a Kárpát-medencébe, hogy már előtte is itt voltak. Ha mindjárt macinaciban futottak idáig a hadak, akkor sem beszélhetünk évezredekről. Ha nem mimagyarokról van szó, hanem általában az emberiségről, esetleg egyből a spártaiakig megyünk vissza, akkor összejön a többes szám, de csak szűkösen. Mi a fenének kell ilyen értelmetlenül nagyokat mondani? Nem évezredekkel ezelőtt, hanem mostanában szoktam látni hivatásos katonákat, többségükről nem a sport ugrik be először. Nincs ezzel semmi baj, tiszteletreméltó szakmát választottak. Éppen úgy, ahogy azok is, akik ácsnak, fodrásznak, pedagógusnak vagy bármi másnak tanulnak, aztán hozzáértéssel, becsülettel végzik a munkájukat. Kicsit túl van lihegve ez a katonaság dolog, ahogy a rendőri munka is. A jó szakember, aki korrekt módon teszi a dolgát, nem feltétlenül lesz ettől hős. Ha már alapból hős, azok a tűzoltók, mentősök. Akkor is azok lennének, ha normálisan megfizetnék őket, így meg pláne. Én még olyan tűzoltót nem láttam, amelyik ne kockáztatná gondolkodás nélkül az életét vadidegen emberekért. Őket mikor fogják ilyen szép szavakkal ünnepelni? Ők is bőven alulfizetettek, a társadalmi megbecsültségük mégis magas. Ezen talán érdemes lenne elgondolkodni katonáknak, pedagógusoknak, rendőröknek, hogy miért lehet ez.

Akár politikusok is beszállhatnak a közös gondolkodásba, mert azon a területen is komoly értékválság tapasztalható. Igaz ez kormánypártra, és igaz az ellenzékre is. Az egyik oldalon az elvtelen, seggnyaláshoz hasonlító szolgalelkűség veri ki az emberek szemét, a másik oldalon az egymás elleni csatározás kezd abba az irányba mutatni, mintha a politikusok egymás torkát is örömmel elharapnák, csak nehogy valami civil szakmában kelljen megkeresniük a napi betevőt. Úgy tűnik, bármi jobb, mint a munkaerőpiacon, a versenyszektorban bizonyítani a képességeiket. Márpedig az soha nem vezet jóra, ha ilyen görcsösen ragaszkodik valaki a közpénzből fizetett munkahelyéhez, mert még ott is vannak elvárások. Ha egy orvos a képességek és tudás hiányában nem képes gyógyítani, egy pedagógus ugyanezen okok miatt nem tud tanítani, akkor előbb vagy utóbb, de kiszelektálódik a pályáról. Ugyanez igaz kellene, hogy legyen a politikusokra is (mármint nálunk, mert más országokban általában az van, hogy amelyik képviselőről bebizonyosodik, hogy nem a választók, hanem kizárólag csak a saját érdekeit képviseli, az nem sokáig marad a helyén), mert a felelősséget mindenkinek vállalnia kell a munkájáért. Akikor is, ha ehhez az égvilágon semmi kedve nincsen. A politikából élőknek sem jár alanyi jogon a fizetés közpénzből, azért valamit tenni is kell. Mármint azon kívül, hogy egymás haját tépik.

Nálunk most éppen sötét van, esik az eső és süvít a szél, de azért én mégis szép napot kívánok mindenkinek. Hátha bejön.

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.

Social media & sharing icons powered by UltimatelySocial
error

Kövess minket!