NEHAZUGGY

Ha nem ők nyertek volna, akkor is nekünk nyújtották volna be a számlát

Vogronics András | 2022. Május 19, Csütörtök | 10:37

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,518,800 forint, még hiányzik 481,200 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Ahogy elnéztem a nagyon nagyot nyert Orbán nevű ábrázatát a beiktatási ceremónián, hát mit mondjak, nagyon nem volt lelkes, sőt inkább azt mondanám, igencsak meg volt illetődve. Ha vulgáris szeretnék lenni, akkor meg azt mondanám: csak simán be volt szarva. Nyilván nem attól, hogy a saját klánjának és alattvalóinak kellett kiselőadást tartania a Parlament nevű, de a faluvégi kurta kocsma szintjére züllesztett épületben, hanem attól, hogy most aztán tényleg nincs hova menekülnie, mivel elment egészen a falig.

Persze a szokásos Brüsszel, Soros, mocskos külföldi, hazánkat támadó ügynökök, valamint a geci ukrán elnök, aki bele akart avatkozni a választásokba, de nem sikerült neki vonulatra felhúzott handabandát kötelezően letudta, de ez szerintem ide most enyhén kevésnek tűnik. Az, hogy most tényleg a nyakába szakadt az, amit szerintem annyira nem szeretett volna, kicsit kibillentette a magabiztos szerepből. Sokan mondták a brutális választási vereség után, hogy ez nem igaz, ez felfoghatatlan, és uramisten mi lesz most, én most ezekhez szólnék pár szót. Azt mondom: örüljünk, hogy így alakult, és aki hisz Istenben, az adjon hálát a nagyszakállúnak, hogy nem az ellenzék nyakába szakadt az a sok szar, amit ezek az elmúlt 12 év alatt összelapátoltak. Tudom, hogy ezt a brutális hiányt majd mi fogjuk kifizetni, de ha nem ők nyertek volna, akkor is nekünk nyújtották volna be a számlát, efelől legyen mindenki nyugodt.

Így viszont most tényleg meg kell mutatnia a mindenkinél mindent jobban tudó és értő, az autópályán a forgalommal szemben padlógázzal szlalomozó eszement vezetőnek, hogy a feladat megoldására senki más nem alkalmas, csakis ő. Egyfelől vannak azok a felhalmozott adósságok, amiket ők vettek fel ki tudja honnan, mert az Unió egyelőre elzárta a forrásokat, és nem azért, mert az apa férfi, az anya meg nő, hanem mert tudjuk miért, nem írom le ezredszerre. Azokat a hiteleket elszórták az egyes társadalmi csoportok célzott megvásárlására. Akkora a hiány már most, mintha decembert írnánk, és még hol van a vége. Hiperinfláció, háború, az EU-val való permanens konfliktus, a Putyin kegyeiből való látványos kiesés annak ellenére, hogy még mindig abban bízik, hogy ha hű marad mindörökké hozzá, akkor nem jár úgy, mint Nyilas Misi Debrecenben. Majd meglátjuk.

Mindenesetre a csillagok egyelőre nem úgy állnak, hogy ebből jól ki lehessen jönni. Egyedül maradt a farkas, aki nem olyan rég még falkavezér akart lenni a szélsőjobbos, ultraradikális európai közösülésben. Magányos, elhízott és kiöregedett a mi vadállatunk, a csorda már rég tovább haladt, így tényleg csak az a kérdés, mennyi ideje maradt hátra a vadonban. Szerintem nemhogy nem sok, hanem szinte semmi. Mint ahogy az oroszokat is viszonylag gyorsan térdre lehetett kényszeríteni gazdaságilag, úgy ez a most leginkább instabil lábakon álló kicsiny hazánkra hatványozottabban igaz. Mármint az, hogy a szankciók, amelyeket ellenünk érvénybe léptettek, kurva gyorsan maguk alá temethetik az Orbán nevű pünkösdi királyságát. A forint olyan gyenge, hogy naponta kell újraéleszteni, nehogy összeomoljon a keringése. Elég volt megint hülyeségeket hadoválnia a pulpitusról, mire a mondandója végére ért, 5 forintot gyengült a fizetőeszközünk. Bravó! Ez maximum 50 perc volt, mi lesz itt négy év múlva?

Az infláció, mint olyan a legkisebb pénzűeket érinti a legjobban, tehát többnyire azokat, akik Orbánra szavaztak, és abban bíztak, hogy majd ő megmenti őket a közeljövőben is, ahogy eddig mindig. Jelentem: ezek az emberek fognak először ellene fordulni, és ezek fogják előszőr számon kérni a nagy ígéreteket. Utána jönnek majd a nyugdíjasok, akiknek az emelését és 13. havi alamizsnáját már rég felzabálta az egész világot átszövő áremelkedés. Ami mindenhova begyűrűzött az alapvető élelmiszerektől kezdve az energiaszektoron át az üzemanyag árakig. Még nem érezzük úgy, ahogy majd akkor fogjuk, amikor már nem lehet mesterségesen az elviselhető szinten tartani. Majd amikor ez odabasz, akkor lesz itt ereszd el a hajamat.

Számoljon utána mindenki, és máris kijön az eredmény. Nagyon egyszerű: x a bevétel rubrikába, ami állandó, y a kiadás rubrikába, amiben sok a változó. Ha x kevesebb, mint y, akkor az eredmény negatív lesz. Ami annyit jelent, hogy hiány keletkezik családok, vállalkozások büdzséjében, amit valahonnan máshonnan kell majd pótolnia azoknak, akik eddig be tudták osztani a bevételüket. Ha sikerül összehozni mondjuk némi túlórával, másodállással, akkor örülhet az, aki így túl tud majd élni, ha nem, akkor így járt. Vállakozások maximum takarékra teszik magukat, csökkentik a kiadásokat, leépítenek, nem ruháznak be, legrosszabb esetben bezárnak. Sorry! Ettől a gazdaság nem fellendülni fog, hanem egész egyszerűen szép lassan meghal. Eljön a spórolás és a költekezések visszafogásának ideje, ami senkinek nem lesz jó. És ezt tudja az Orbán nevű is, annyira azért nem hülye.

Úgyhogy én azt mondom, örüljünk, hogy az ő nyakába szakadt az a hiány, amit ha az ellenzék örökölt volna meg, pár hónap alatt maga alá temette volna őket. Így majd ezt a nagyon okost fogja elvinni a háború negatív gazdasági hozománya, amiből annyira ki akar maradni, és trottyos békegalambként olajfaággal a csőrében elrepülni a naplementébe, hogy csak na. Szép lesz. Nem kell ide ellenzék, nem kell ide semmi. Megoldja majd az idő, és a maga alatt elfűrészelt faág, ami már így is recseg a sok hazugság súlya alatt. Aztán majd jön a katarzis. Becsapódik a meteor, mint annak idején a dinoszauruszok közé, és lehet mindent elölről kezdeni. Nem is baj az, mert arra, amit ezek itt összehordtak, nem sok mindent lehet építeni. Le kell bontani, és más alapokról újrakezdeni. Nagy meló lesz, de meg fogja érni. Ha meg nem, akkor így jártunk, genetikailag alattvalóknak születtünk. Lesz ez még így se!

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!