NEHAZUGGY

Kolumbusz Viktor

Tamás Róbert | 2022. Május 11, Szerda | 8:00

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,376,346 forint, még hiányzik 623,654 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Szép reggelt, jó szurkolást kívánok mindenkinek! A háború tizenharmadik évébe léptünk, most ott tartunk, mint az elején. Meg kell állítani Brüsszelt, mert már megint ki akarják nyírni mimagyarokat. Már csak abba kapaszkodhatunk, hogy az alaptákolmány sorrendben tizedik átszabása, és a világpiaci árak szembehugyozása eltereli az emberek figyelmét a tíz százalékot alulról súroló inflációról. És megint az a huncut statisztika és átlag, itt a KSH friss jelentése:

Az élelmiszerek ára 15,6%-kal emelkedett, ezen belül a margariné 38,0, a kenyéré és a baromfihúsé 29,5, a sajté 28,9, a tojásé 26,7, a tejtermékeké 22,5, a péksüteményeké 20,0, az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs összesen) 17,4, a csokoládé, kakaóé 3,6, a cukoré 3,4%-kal. A szeszes italok, dohányáruk átlagosan 5,0, ezen belül a szeszes italok 6,7%-kal drágultak. A tartós fogyasztási cikkekért 11,1, ezen belül a konyha- és egyéb bútorokért 17,8, a szobabútorokért 17,3, a használt személygépkocsikért 14,7, az új személygépkocsikért 10,6%-kal kellett többet fizetni. A lakásjavító és -karbantartó cikkek ára 25,3, az állateledeleké 19,8, a járműüzemanyagoké 12,7%-kal lett magasabb. A szolgáltatások díja 6,3%-kal emelkedett, ezen belül a lakásjavítás és -karbantartás 19,5, a járműjavítás és -karbantartás 14,6%-kal került többe. (KSH)

Piálni és cigizni nem kötelező, de enni igen, ahogy a csőtörést vagy a kiszakadt lengéscsillapítót orvosolni is muszáj. Tavaly áprilishoz képest ennyivel kell többet fizetni mindenért. Ezzel az a baj – ahogy a belengetett, megvédett, de elkerülhetetlen üzemanyagár emelkedéssel is -, hogy a magyar emberek többsége eddig is egyik hónapról a másikra élt, nincsen akkora tartalék sem a fizetésekben, sem a nyugdíjakban, hogy ki tudná gazdálkodni az inflációt. És nem ám csak egy évvel ezelőtthöz képest van gebasz, hanem egy hónap alatt, tehát márciushoz képest ez a helyzet: a tojás ára 14,7, a sertéshúsé 9,8, a baromfihúsé 8,3, a párizsié, kolbászé 6,2, a sajté 5,9, a margariné 4,3, a tejtermékeké 3,6%-kal emelkedett. Egy hónap alatt.

Az átlagmagyar problémája nem az, hogy el kell halasztania a szobabútor lecserélését, hogy ezután ritkábban tud drága étterembe menni a családdal, vagy be kell érnie olcsóbb nyaralásokkal, hanem az, hogy nem tudja megvenni a gyümölcsöt a gyereknek (sem), egészségtelenebbül fog étkezni, viszont még az eddiginél is többet fog szorongani, amitől az egyébként sem kicsattanó egészségi állapota tovább romlik, az amúgy sem túlságosan kirobbanó egészségügy tovább terhelődik, és előbb döglünk meg, mint kellene. Holott a normális az lenne, hogy morgunk ugyan – mert ki nem, ha emelkednek az árak -, de azért ez nem érinti ilyen súlyosan az életünket. Pedig de. Sokan már most filléres gondokkal küzdenek azok közül is, akik becsülettel ledolgozzák a napi tíz órát a nyolc helyett, és ha megérik azt a kort, alig lesz majd nyugdíjuk, mert napi 4 órára vannak bejelentve, vagy minimálbért kapnak és nem ám papíron, hanem a valóságban.

Mindeközben országunk mindenkinél hazafiasabb és bölcsebb vezére ráhozta a csodálkozást Európa népeire, amikor azt találta mondani, hogy Magyarországnak is volt tengerpartja, ameddig el nem vették. Miután egy csomó nemzeti fideszes nemzeti falán ott csüng Nagy-Magyarország térképe, legalább egyszer megnézhette volna rendesen Orbán. Ha ezt megtette volna, akkor máris tudná, hogy soha a büdös életben nem volt tengerpartunk. Ezért elvenni sem tudták. Szijjártó Péter, minden külügyminiszterek gyöngye ezt a baromságot úgy óhajtotta orvosolni, hogy kiírta a Facebookjára: Magyarország és Horvátország: dehát mi jó barátok vagyunk! Az lehet, hogy jó barátok vagyunk, de Horvátország soha nem volt magyar. Szijjártónál csak Menczer Tamás, Külgazdasági és Külügyminisztérium tájékoztatásért és Magyarország nemzetközi megjelenítéséért felelős államtitkára alakított nagyobbat, aki szerint a sajtó hisztériakeltéséről van csupán szó, a mi kis házi Kolumbuszunk történelmi tényt említett. Naja, történelmi tény, hogy tengerpartja Horvátországnak volt, de Horvátország soha nem volt része Magyarországnak – még futólag sem -, így el sem vehette senki.

Nem csak ez nem jött össze Orbánnak, úgy tűnik, a zsarolás sem megy már úgy, mint régen. A megvétózzuk az oroszok elleni embargót-projekt ott tart, hogy legfeljebb majd a többi tagállam elfogadja, Magyarország kimarad belőle. Ez olyan szempontból remek, hogy ebben az esetben minden, az átállással kapcsolatos fejlesztésből is nyilvánvalóan kimarad hazánk, tehát sem vissza nem térítendő támogatás, sem kedvezményes hitel nem segíti az energiafüggés enyhítését. Az egyértelmű, hogy máról holnapra Magyarország nem tud leválni az orosz gázról és olajról, ha már eddig semmit nem tett a kormány a kitettség csökkentése érdekében, legalább ezután kellene lépni. De akkor ez aligha fog sikerülni, ha nem jutunk ehhez uniós forrásokhoz, mert a magyar gazdaság ugyan dübörögve száguld és minden, de ha bedugul a brüsszeli ATM, itt szarunk magunk alá. Vagyis már ez történik.

Tegnap még a nagy hadvezér el volt foglalva azzal, hogy teázott Novák Katalinnal, mert éppen megkezdte a hivatali munkáját, de ma talán majd tud egy kicsit figyelni arra is, hogy ne döntse romba teljesen az országot. Már az is megoldás lenne, ha semmit nem csinálna, addig sem tud ártani. Tényleg nincsenek nagy igényeim.

Kellemes ébredezést, vidám napot mindenkinek! Tudomásom szerint ma még nem lépünk ki az Európai Unióból, úgyhogy élvezzük a melengető, tavaszi napsütést.

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!