NEHAZUGGY

Megint egyedül maradt Hadházy

Lázár Gergő | 2022. Május 2, Hétfő | 18:51

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,528,300 forint, még hiányzik 471,700 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Hadházy egyetlen politikusként tartotta a szavát, és nem tett esküt a parlament alakuló ülésén, ezzel bojkottálva azt. Ez már jó ideje téma egyébként az ellenzéki térfélen, ezidáig viszont alig voltak olyanok, akik nem csak beszélni mertek erről az opcióról, de éltek is vele. A Momentum példának okáért belengette ezt a lehetőséget, de végül Kocsis „fenyegetésére” megjelentek az alakuló ülésen, ahol esküt tettek. Véleményem szerint ezzel hiteltelenné tették a politizálásukat, hiszen elhiszik a mai napig, hogy bármi jelentősége is van annak, hogy jelen vannak-e egy ünnepi eskütételen, vagy sem. De kérdem én, mégis mit számít az, hogy igennel, vagy nemmel szavaznak egy fideszes törvénymódosításra, amikor annak sorsa csak és kizárólag a Fidesz kétharmadon múlik? Milyen képviselői munkát tudnak úgy végezni, hogy kisebbségben lényegében semmit sem ér a véleményük?

Nem lamentálni kellett volna azon, hogy a parlamenti munkának az égvilágon semmi értelme, hanem elfogadva ezt, egy másik módszert választani arra, hogy valódi munkát végezhessenek. Véleményem szerint tragikus az, hogy miután Hadházy megmutatta az elmúlt években azt, hogy a parlamenten kívüli munka mennyivel hasznosabb tud lenni, egyszerűen nem talált maga mellé egyetlen valódi támogatót sem. Most mondhatnám, hogy biztos a fizetésük, a szolgálati laptop és telefon miatt tették le az esküt az ellenzéki politikusok, de kétlem, hogy ez ennyire egyszerű lenne. Hiszem, hogy még most is vannak olyanok, akik bíznak abban, hogy a parlamenti munkájuknak lehet bármiféle gyümölcse.

A gond csak az, hogy ezt 12 év fideszes kormányzása megcáfolja. Mert hát mit tudott átvinni a parlamenten az ellenzék? Milyen törvénymódosítást tudott megakadályozni? Semmilyet, pontosan. Ellenben Hadházy a parlamenten kívül mindent megtesz azért, hogy lerántsa a leplet a súlyos korrupciós ügyekről, választást befolyásoló tényezőkről és visszaélésekről. Nevéhez tucatnyi fontos ügy köthető és elmondhatja, hogy nem parlamenti felszólalásaival vált a bulvárlapok hősévé, hanem kutatómunkája eredményes volt. De hogy mit is mondott, miért nem tette le az esküt a tisztelt házban? Lássuk.

Hadházy azt mondta, azért nem ment be, mert nem akarta ünneplőben végignézni, ahogy a Választási Bizottság beszámolója után a parlament megszavazza, hogy ez egy tisztességes és demokratikus választás volt. Később külön teszi le az esküt, hogy felvehesse a mandátumát. Egyébként azért választotta épp ezt a települést (Kisvaszar) , mert „néhány roma honfitársunk arcát és nevét vállalva beszélt arról, hogyan csalta el az önkormányzat a megsegítésükre, felemelésükre kapott százmilliókat”.

Hadházy már napokkal a választások után is folytatta kutatómunkáját és csalások, törvénytelenségek leleplezésén dolgozott. Ezzel szemben az ellenzéki képviselők mással sincsenek elfoglalva, mint azzal, hogy miért vesztették el a választásokat. Noha nyilván le kell vonni a konzekvenciákat, de azért ne arról szóljon már a következő pár hét, hónap a közéletben, hogy egyik ellenzéki politikus után a másik siránkozik valamelyik médiafelületen. A választás lement, a kormány megalakult, dolgozni kellene és mindent megtenni azért, hogy négy év múlva esély legyen a változásra, mert ha nem változtatnak a politikájukon és nem fogják fel végre, hogy ez, amit most is csinálnak, nem vezet sehova, akkor négy év múlva is ugyanez fog történni.

Hadházy meg merte próbálni ezt az alternatívát, még ha egyedül is hagyta őt mindenki. Úgy vélem viszont, hogy tisztelik őt elegen ahhoz a választók közül, hogy ez csak tovább növeli majd a népszerűségét. Mert hát a megválasztott képviselők majd szépen beülnek a parlamentbe gombot nyomkodni és ahelyett, hogy a valódi problémák felkutatásán dolgoznának, inkább a bársonyszékekben meresztik majd a valagukat. Ez történt az elmúlt 12 évben, és ez fog vélhetően most is történni. Vannak persze kivételek, nem tagadom, de a többség a fizetéséért egyszerűen nem dolgozik meg, és ez nem csak a kormányoldalra igaz ám. Nagyszerű lenne, ha nem kellene csalódni azokban, akik most letették az esküjüket, de tartom azon véleményemet, hogy akik ezt megtették, azok még hisznek abban, hogy a parlamenti munkának van valódi értelme. Viszont aki ebben hisz, az vagy naiv, vagy lusta.

Hadházy már többször is meg mert olyat húzni, amiről az ellenzéki oldalon csak beszélni mertek. Most is ez történt. Kérdés, hogy a jövőben lesz-e majd valaki olyan, aki nem csak hátbaveregetéssel támogatja a munkájában, hanem érdemben is csatlakozik hozzá, és talán örökre megváltoztatja a hazai politizálást. Erre viszont még sajnos éveket kell várni, hiszen mint azt mindenki láthatja, ebben az országban semmi sem logikusan működik. Mindenhez annyi idő kell, amennyi ideje sokaknak már nincs is arra, hogy egy demokrácia kialakulásában reménykedhessenek. Nyilván a remény sosem hal meg, kár viszont, hogy generációk nőnek úgy fel ez idő alatt, hogy fogalmuk sincs arról, hogy milyen is egy működő demokráciában élni, már ha nem hagyják el az országot végérvényesen.

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!