NEHAZUGGY

Mert ha a kattintás fontos, akkor lehet, egy év múlva már semmi nem lesz, csak pártlapok hosszú sora, mindenféle néven

Swan Edgar | 2022. Március 23, Szerda | 8:00

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,340,346 forint, még hiányzik 659,654 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Napsugaras szép reggelt! Ártunk és ormányunk csak nem nyugszik. Miután kiderült, hogy simán lehet tolni a választási propagandát az oltáshoz megadott email-címen, írják a levélkéket fáradhatatlanul. Én tegnap reggel kaptam, meg is hatódtam tőle. Idézek belőle, hátha vannak olyan hátrányos helyzetűek, akiknek elfelejtettek küldeni:

Egyes brüsszeli vezetők mindenáron meg akarják büntetni Oroszországot, és olyan büntetőintézkedéseket is akarnak, amelyek további kifizethetetlen terhet raknának az európai, így a magyar állampolgárok vállára. Az Európai Bizottság alelnöke amellett érvelt, hogy csökkentsük az Oroszországból érkező gázszállításokat, és az emberek tekerjék lejjebb a fűtést az otthonukban. A brüsszeli energetikai biztos szerint minden tagállamban felkészültek arra az emberek és a vállalkozások, hogy személyesen viseljék a magasabb energiaárak okozta terheket.

A magyar közéletben is vannak olyan szereplők, akik támogatják ezeket az elképzeléseket, és akár a gázcsapokat is elzárnák. Ez súlyos felelőtlenség, mivel a magyar háztartások 85 százalékát gázzal fűtik. A magyar kőolajimport 64 százaléka pedig Oroszországból érkezik. Ha felfüggesztenék az Oroszországból érkező energiaimportot, az súlyosan veszélyeztetné az olaj- és gázellátás biztonságát, és akár két-háromszorosára is növelhetné a magyar családok terheit.

Az európai fórumokon is felelősen kell eljárnunk, hogy megőrizhessük a magyar családok békéjét és anyagi biztonságát. A magyar kormány továbbra is ellenzi a szankciók kiterjesztését az energiaszektorra. A miniszterelnök mind a párizsi, mind a brüsszeli csúcson eredményesen képviselte a magyar érdekeket. Egyértelművé tette, hogy ez a lépés aránytalanul nagy terhet róna Magyarországra.

Már az első mondat is valami gyönyörű. A fogalmazás, a szóhasználat és amit sugalmaz az egész. A gonosz brüsszeli bürokraták bántani akarják Putyint – akinek a bűneiről egy büdös szót nem szól a közlemény, mintha az orosz hadsereg saját elhatározásból, esetleg szórakozottságból gyilkolna ukrán civileket, nem Putyin parancsára -, de a jó Orbán Viktor egyszál egymaga megvédi a magyar emberek érdekeit. Ezzel szemben az az igazság, hogy egész Európának érdeke az orosz energiahordozók szállítása – ha nem így lenne, Orbán semmit nem ért volna el egyedül -, de hosszabb távon az a cél, hogy függetlenedni lehessen. Ez évekbe fog telni, de szükséges ahhoz, hogy ne zsarolhassa sem Putyin, sem a következő orosz vezetés az Európai Uniót. Ez nem Brüsszel, hanem egész Európa elemi érdeke.

Az ellenzék támogatói többre tartják Orbán Viktort, mint a Fidesz-szavazók Márki-Zay Pétert. Ezt nem én mondom, hanem a 24.hu megbízásából készült Závecz Research kutatásról szóló cikknek találtak ilyen ütős címet az Indexen. Valamiért így sikerült megfogalmazni, aki csak a címig jut el – vannak ilyenek, nem is kevesen – máris tudja a lényeget. Én azért tovább gondoltam, és semmi problémát nem látok a dologban. A kormányváltást akarók ugyanis nem diktátort akarnak cserélni, nem egy teljhatalmú Orbán Viktor helyett szeretnének egy teljhatalmú Márki-Zay Pétert. Tehát nem kell imádni, sem vallásos áhítattal csodálni, még csak kedvelni sem. A kormánynak, a szövetséges pártoknak kell együttműködniük, közösen kell döntéseket hozniuk. A személyi kultusz nem épülhet ki, az Orbán Viktor asztala. Elég baj az nekünk. Tehát mindegy, mennyire kedvelik a kormányváltást akarók Márki-Zay Pétert, egyrészt nem rá kell szavazni, másrészt nem az ő személye a döntő szempont, hanem a rezsim lebontása, a következő kormány becsületes működése.

A mi érdekünk az, hogy ne legyünk gyalogáldozat valaki más háborújában. Ebben a háborúban mi semmit se nyerhetünk, de mindent elveszíthetünk.
Ebből a háborúból ki kell maradnunk! (Orbán Viktor)

Ez a bölcsesség és ennek különféle variációi naponta tizenötször jelennek meg a miniszterek elnökének Facebook oldalán. Azt is megígérte Orbán, hogy ameddig ő van hatalomban, Magyarország ki fog maradni a háborúból. Na, ehhez képest roppantul érdekes az a váratlan – leginkább váratlanul nyilvánosságra került – pénzkunyerálás, amit a háborúra hivatkozva ad elő az utcai harcos. Ha mi ki vagyunk maradva és a jövőben is ki leszünk maradva a háborúból, akkor mi a francért kérünk pénzt a háborúra hivatkozva? Mert előtte a pedagógusok béremelésére hivatkozva nem adtak? Meg vagyunk védve a háborútól, de annyira nem, hogy ne kellene rá kurvasok pénz? A magyar emberek meg vannak védve a háborútól, de azért küldjék szépen a pénzt a háború miatt? Mi történt? Éhesek az oligarchák? Elfogyott az osztogatnivaló, fosztogatni pedig már nincs kit? Közben törleszteni kell ám az eddig felvett hiteleket. A paksi hitelt is, a többit is, azt is, amiről nem is tudunk. Nem olyan régen még olyan jól állt a magyar gazdaság, hogy a Norvég Civil Alapok pénze sem kellett inkább, csak nehogy civil szervezetek hozzájussanak egy töredékéhez az összegnek úgy, hogy azt nem a kormány oszthatja ki. Vagy be. Ugyanazok a civil szervezetek most emberfeletti erőfeszítéseket tesznek azért, hogy az Ukrajnából menekülők ellátása valahogy megoldható legyen. Nincsenek itt brutális ellentmondások? De. Pávatáncos úr olyan elánnal vezeti az orránál fogva a híveket, hogy kész csoda, amiért még nem szakadt le az a szaglószerv.

A magyar média – nem a fideszes propagandagépezet, hanem a másik, az elviekben független – nagy erőkkel hirdeti főcímekben – és tényleg nagyon fontos, hogy az olvasók egy jókora hányada csak a címet olvassa el, tehát egyáltalán nem mindegy, mit üzen az a cím -, hogy Márki-Zay Páter ugyanazt csinálná, mint Orbán, Kunhalmi Ágnes pedig megdicsérte a kormányt, mert jól kezeli a helyzetet. Közben az történt, hogy mindkét politikus azokról a döntésekről beszélt, melyek beengedik a NATO csapatokat, támogatja a fegyverszállítást, az Oroszország elleni szankciókat, a menekültek segítését. Ezt egy jól megfogalmazott főcímmel el is lehet hitetni a nem kimondottan sokat olvasó, a dolgoknak utána járó emberekkel, hogy mégis remek a Fidesz, nem kell erőlködni a leváltásukkal.

Fontos dolog az, hogy hányan kattintanak egy cikkre, de azért nem lenne nagy baj, ha a média eldöntené, a kattintás a fontosabb, vagy a kormányváltás. Mert ha a kattintás, akkor lehet, egy év múlva már semmi nem lesz, csak pártlapok hosszú sora, mindenféle néven. Nem azt mondom, hogy hazudni kellene a győzelem érdekében, az elfogadhatatlan lenne. De azt igenis mondom, hogy egy szarul megfogalmazott főcím sokat tud ártani.

Jó ébredezést kívánok mindenkinek! Mi szokás szerint hamarosan jövünk az első beszólással.

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!