NEHAZUGGY

Szijjártó Péter leért az aljára

Molnár Bálint | 2022. Március 14, Hétfő | 10:27

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,528,300 forint, még hiányzik 471,700 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Szijjártó Péter leért az aljára. Nem akkor, amikor világossá tette, hogy nem hajlandó visszaadni Szergej Lavrov haverjának Vlagyimir Putyin barátságról elnevezett plecsnijét, talán nem is akkor, amikor a menekültügyi rendszert leépítő magyar kormány helyett a menekültek ellátása érdekében éjt nappallá tevő, nem mellesleg a magyar kormány által sok esetben Soros-bérencnek kikiáltott szervezetek emberfeletti erőfeszítéseire felkapaszkodva eldicsekedett azzal, hogy ők, a magyar kormány fel vannak készülve még több menekült fogadására. Hanem akkor, amikor a Lviv melletti katonai támaszpontot ért vasárnapi támadásból levonta a következtetést. Egy olyan következtetést, amiről én azt gondoltam, hogy anya által szült embernek ilyen a büdös életben nem tudna kicsusszanni a száján. Tévedtem.

Az orosz harci cselekmények világosan megmutatják, hogy ezek a fegyverszállítmányok Magyarországra és Ukrajna magyarok lakta Kárpátalja megyéjére is milyen komoly kockázatot jelentenének.

Ez a két perces, drámai zenével és fekete háttérrel aláfestett visszaszámlással kezdődő produkció a Putyin által Ukrajna ellen indított, harmadik hete tartó invázió eddigi legmélyebb pontja, ami az állampárt megnyilvánulásait illeti. Mármint ha nem vesszük figyelembe a Szijjártó főnökét, aki párhuzamosan az ő hűséges pitbulljának drámázásától, kiposztolta azt a tényellenőrzött hazugságot, miszerint

A baloldal magyar katonákat és fegyvereket küldene a háborúba. Ne hagyjuk! Április 3-án erről is döntünk.

Ezt most hagyjuk kivételesen figyelmen kívül, bár azért ütős, hogy ma Magyarországon az álhírek és dezinformációk első számú terjesztője még csak nem is a putyinista közmédia, hanem maga a miniszterelnök. Tágabb értelemben a kormány. Tehát Vlagyimir Putyin hadai a lengyel határtól kevesebb mint 20 kilométerre lerakétáznak egy katonai bázist, mire Szijjártónak eszébe jut saját maga és a kormánya. Hogy ugyanis a támadás kiemeli a magyar kormány azon korábbi döntésének jelentőségét, amely szerint nem engedi halált okozó fegyverek átszállítását Magyarország területén Ukrajna felé. Úgyhogy Magyarország – minden nyomásgyakorlás ellenére – kitart a területéről Ukrajnába irányuló fegyverszállítmányok tilalma mellett, hát hiszen ezeknek a támadásoknak az egyik demonstrációs célja az lehet, hogy az oroszok meg akarják semmisíteni azokat a fegyverszállítmányokat, amelyeket nyugati irányból kap Ukrajna. És ha már összerántotta vasárnap tiszteletére a propagandastábot, akkor még beolvasott a büdös európaiaknak, akik Ukrajna barátainak mondják magukat, de Magyarországgal ellentétben elhagyták már Ukrajnát, és nem tartották fenn a nagyköveti képviseletüket.

Ha lenne kedvem vigyorogni ezen a vérszomjas hiénákat megszégyenítő propagandanyomuláson, akkor Szijjártó megszólalását úgy kellene lefordítanom, hogy végül is az orosz haverok pont azért lőtték szét azt a katonai bázist, hogy az Orbán-kormány álláspontját igazolják. Csak hát ebben semmi vicces nincs, ahogy abban sem, hogy a magyar kormány kommunikációja pontosan olyan, mintha a Kremlből mondták volna tollba. Szombaton Lavrov helyettese közli, hogy katonai célpontnak tekintik azokat a fegyverszállítmányokat, amelyeket az Egyesült Államok és szövetségesei küldenek Ukrajnába. Másnap Lavrov és Putyin hadserege lerakétázza a Lvivtől 40 km-re lévő nemzetközi kiképzőközpontnak otthont adó, a lengyel határtól mindössze 17 km-re lévő javorivi katonai gyakorlóteret, Szijjártó meg kiáll és megdöngeti a mellét, hogy ők előre megmondták, hogy az oroszok mit fognak tenni, és milyen igazuk volt. Miközben azt elfelejtette hozzátenni az oroszbarátságát mostanság félszájjal, hiteltelenül tagadó külügyminiszter, hogy Brüsszelben a szavazatukkal nem mellesleg támogatták a NATO és az EU országaiból Ukrajnába érkező fegyverszállítmányokat.

Sehol nem volt még a Lviv melletti katonai támaszpontot ért támadás akkor, amikor Rácz András, Oroszország-szakértő a Putyin által indított háború eddigi állása alapján egyértelműnek nevezte, hogy a támadás Ukrajna középső és nyugati része felé halad, ebből pedig az következik, hogy előbb-utóbb Kárpátalján, tehát magyarlakta településeken is lesznek támadások. Akiben még bármi csírája pislákol az erkölcsnek és a józan észnek, az akkor sem forgat ebből egy ocsmány rakétatámadásból propagandát, ha a szabadságáért fut. Akiben még maradt némi jóérzés, az kizárólag egyetlen következtetést vonhat le az orosz harci cselekményekből: Magyarországot semmilyen támadás nem fenyegeti egyelőre (leszámítva, hogy az eltévedt szovjet drónokat a magyar honvédség veszélytelennek ítéli, ezért ahelyett, hogy leszedné a francba, hagyja, hogy 40 percig kerengjenek a magyar légtérben, mert ha Zágrábban csapódnak be, akkor máris jól vagyunk járva, kimaradtunk a háborúból), Ukrajna magyarok lakta megyéjére az egyetlen komoly veszélyt Putyin és Lavrov elvtárs elszabadult agybaja jelenti.

Ez a megszólalás egy lépésre van attól, és még az is tisztességesebb lenne, ha ezt mondanák: adják meg magukat az ukránok, hagyják a fenébe a hazájukat, a szabadságukat és azt a jogukat, hogy ők döntsék el, hogyan akarnak élni, kit választanak meg az ország vezetésére, hát hiszen csak a baj származik abból, hogy ellenállnak. Egyszerűen minősíthetetlen ez az ember, de ez a pávatánc ára, az ocsmány, védhetetlen hintapolitika újabb bizonyítéka. Ha a legcsekélyebb mértékben is igaza lenne ennek az alaknak, ha ez a stratégiai hazugság megállna a lábán, ha bármi igazolná azt, hogy az Orbán-kormánynak mindig is igaza van, akkor segélyszállítmányokat sem szabadna Magyarországról Ukrajnába küldeni, hiszen mit érdekli az orosz megszállókat, hogy aknavetők vagy egészségügyi felszerelések vannak egy-egy szállítmányban. Ahogy a civileket válogatás nélkül agyonlövő gyilkos orosz nyomulást élő adásban láthatja a világ, azt is láthatja mindenki, hogy egyáltalán nem szükséges fegyverszállítmány jelenléte ahhoz, hogy bármely lakóház, iskola, kórház, piac, állatkert rakétasortüzet kapjon. A civil menekülőket lövik le, mint a rühes kutyákat, fosztogatják az élelmiszerkészleteket, és ez az emberiség szégyene azzal jön, hogy egy katonai támaszpont lerombolása a magyar kormányt igazolja? Igen. Sőt. Ha most minden európai ország kormánya azt a gyáva, hataloméhes, korrupt, bűnös hintapolitikát képviselné, mint ezek, és mindenki ki akarna maradni a háborúból, ha mindenki ennek az egész világot zsaroló tömeggyilkos diktátornak adta volna el magát, és szolgáltatta volna ki a a hazáját az olcsó gáznak és a keleti nyitásnak, ha most semmilyen segítséget nem kapna Ukrajna a hanyatló Nyugattól, akkor Szijjártó Péter arról forgatna videót, hogy ez őket igazolja.

1956 hősei a sírjukban forognak, de Szijjártónak és bandájának szerencséje van. A 300 forintos vizitdíjjal riogatott, az alacsony rezsivel zsarolt vagy éppen a migránsok elleni uszítással idomított híveik pont ezt várják tőlük. Őket nem érdekli, hogy háborúban a katonai létesítményeket támadják elsősorban, hogy a katonai létesítmények lerakétázásának semmi köze nincs ahhoz, hogy szállít, vagy nem szállít bárki fegyvereket a megtámadott országnak (az egy másik történet, hogy Szijjártó moszkvai gazdái már a háború írott és íratlan szabályait is leszarják, humanitárius folyosókra tüzelnek, településvezetőket rabolnak el, újságírókat lőnek fejbe), őket semmi nem érdekli, csak a mítosz, az andalító hazugságok, amiket jólesik hallgatni. A valóság csak összezavarná őket.

Mindenki másnak viszont döntenie kell április 3-án: Putyin, Kelet, háború vagy Európa, Nyugat, béke.

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!