Április 25,  Csütörtök
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


Felháborodni mindig egyszerűbb, mint elgondolkodni

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,528,300 forint, még hiányzik 471,700 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Azok a pedagógusok, akik mindazok után, amit művelnek velük, a Fideszre szavaznak, alkalmatlanok rá, hogy az utódainkat neveljék, mert csak önfeladásra és szolgalelkűségre nevelhetik őket.

Ezen sorok szerzője Révész Sándor, a HVG újságírója. A Facebook-bejegyzés alatt igen kevesen helyeselték a kijelentését és jóval többen voltak azok, akik kegyetlenül felháborodtak a kijelentésen. Hogy ez mégis miért volt így? Az emberek nem szeretik, ha egy kalap alá veszik őket csak azért, mert valamiben egyetértenek a másikkal. Úgy vélik, hogy egy tanár dönthesse el, hogy kit támogat, és kire szavaz egy választáson és a választott pártja lehessen akár a Fidesz is. Eddig egyet is értek az elgondolással, hiszen elviekben a választások szabadok – ezt persze már rég nem állítom teljes bizonyossággal -, de úgy vélem, hogy a Fideszre kétféle ember szavaz.

Vannak azok, akik gazdasági érdekből – önzésből, akár mások nyilvánvaló szenvedését is leszarva, ha ettől nekik még jobb – szavaznak az állampártra, és vannak azok, akik egyszerűen túlságosan tájékozatlanok (hogy ne fogalmazzak durvábban) ahhoz, hogy felfogják a valóságot. Fel lehet itt háborodni természetesen és vitatkozni is lehet, de a cikkeink célja egyébként is mindig az, hogy egy párbeszédet indítsunk el. Hogy miért is fontos a fenti kijelentés? Mert annyiban igaza van a szerzőnek, hogy igencsak megkérdőjelezhető annak a tanárnak a szellemi színvonala vagy morális iránytűje, aki képes boldogan, önszántából a Fideszre szavazni. Viszont ha képtelen átlátni a jelenlegi helyzetet, akkor talán tényleg nem kellene a felnövekvő generációt okítania, hiszen gondolkodni képes, okos fiatalok kinevelése lenne a cél, nem egy gondolkodni képtelen, ostoba társadalom kiépítése.

Hogy miért is „nézem le” a fideszes szavazókat? Lássunk egy példát arra, hogy miért gondolom azt, hogy veszélyes a gyermekeinkre nézve, ha elvakult emberek tanítják őket.

Megkérdeztük olvasóinktól azt is, kit tartanak felelősnek a háború miatt. A kérdésre több választ is meg lehetett adni, és átlagosan 18 százalék nevezte meg Ukrajnát, 81 százalék Oroszországot, míg 21 százalék a Nyugatot. Ukrajna és a nyugati hatalmak hibáztatása jellemzőbb a fiatalok és az érettségivel nem rendelkezők körében (mindkét csoportban 25, illetve 27 százalék választotta ki). Az igazán szembetűnő különbség azonban itt is a pártprefenciáknál látható. A magukat a Fidesz-KDNP híveinek nevezők 43 százaléka okolja a háborúért Oroszországot, ennél nagyobb arányban tartják hibásnak Ukrajnát (45 százalék) és a Nyugatot (50 százalék) is. Az egységes ellenzék híveinél ugyanez így néz ki: 9 százalék választotta Ukrajnát, 94 százalék Oroszországot, 11 százalék pedig a Nyugatot.

Na mármost, ha teszem azt egy történelem tanár úgy véli, hogy az ukránok robbantották ki a háborút, hiszen ezt mondta neki a fideszes propaganda, és ezt a diákjai körében is terjeszti, akkor nem okoz-e problémákat a közoktatásban? Mennyire megengedhető az, hogy egy, a világ dolgait felfogni képtelen ember a fiataljainkat tanítsa? Épp nemrég találkoztam egy középiskolai testnevelés tanárom Facebook-bejegyzésével, aki az ukránokat lényegében a fegyverek letételére szólított fel, és nem érti, hogy miért akarnak még több áldozatot az ukránok. Az sem mentség, hogy ez az ember már nyugdíjban van, hiszen pontosan emlékszem arra, hogy aranykorában is kegyetlen ökörségeket volt képes mondani.

De ő „csak” egy testnevelés tanár, teljesen más a helyzet egy történelem, vagy irodalom tanár esetében, akik igenis olyan gondolatokat helyezhetnek el a fiatalok fejében, amelyek később ott fognak majd motoszkálni bennük. Ha a szülők nem figyelnek eléggé, és nem képesek még időben tájékoztatni őket a valóságról, akkor könnyen az álhírek sötét vermébe hullhatnak. Itt nem arról van szó, hogy egy Fidesz-szavazó ne lehessen tanár – ez valóban marhaság -, hanem arról, hogy megkérdőjelezhető annak a kompetenciája, aki képes jó szívvel egy olyan pártot támogatni, amely maffiaszerűen lopja szét az országot. Nem mentség erre semmi, pláne nem egy oktató esetében. Ha valaki annyira ostoba vagy gerinctelen vagy igénytelen, hogy nem látja át az összefüggéseket, annak talán valóban más pályát kellene választania, ahol nem befolyásolja mások életét.

A tanároknak véleményem szerint nem felháborodniuk kellene azon, hogy mit gondolnak emberek arról, hogy valaki fideszesként való-e tanárnak, hanem jobb lenne, ha azzal foglalkoznának, hogy mégis miért tartott évekbe, évtizedekbe, hogy valamilyen összefogás jöjjön létre a kollégák között azért, hogy végre béremelést harcoljanak ki. Egyszerűbb siránkozni, hogy mindig szegény tanárokat bántják, de talán el kellene gondolkodni azon, hogy valami oka csak van annak, hogy miért nem tudják sokan sajnálni azokat az oktatókat, akik négyévente büszkén hirdetik, hogy a nemzeti kormányra szavaztak, aztán siránkoznak, hogy a fizetésük semmire sem elég. Meglepődnek azon, hogy sokadszorra is átverték őket, ami véleményem szerint minimum megkérdőjelezi egyes oktatók szellemi képességeit. Ezzel persze alapvetően semmi probléma sem lenne, de ne akarjon másokat oktatni az, aki erre egyszerűen nem alkalmas. Akinek nem inge, az természetesen most se vegye magára.

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.