Július 6,  Szerda
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


Előre menjünk, ne hátra (?)

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 224,405 forint, még hiányzik 2,775,595 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Teljesen normális, hogy dúl a választási kampány,  hiszen elvileg pár hét múlva ismét „szabadon dönthetünk” a jövőnkről. Arról is, milyen országban fognak felnőni a gyerekeink, fognak-e tudni munkahelyet találni a fiataljaink, éhen fog-e halni az idősebb generáció.

Budapest utcái ennek megfelelően tele vannak minden elképzelhető plakáttal, hirdetéssel, standokkal, most csak ezekről ejtenék pár szót. Hofi Géza annak idején úgy hívta ezt a műfajt, hogy „választási kombájn”. Soha nem volt ennél találóbb a megfogalmazás.

A szép kerek formájú hirdetőoszlopokon tarolnak a Fidesz képviselőjelöltjeinek hirdetései, ahol nem ők láthatók, ott kék, szürke tréningruhába öltözött alak látható – egy óriásira kinagyított Gyurcsány, és egy törpévé zsugorított Márki-Zay. Ha újságíró lennék, elolvastam volna a szöveget is, meg talán azt is, kinek a műve a lejárató cucc, de nem vagyok újságíró, így nem érdekel a mocskolódás.

Az ellenzék jelöltjeinek tudjátok mi jutott? A villamosvezeték-elosztó kis dobozok, körülbelül 1 méter x 1,5 méteres felületek, az utcasarkokon. Ahol az emberek a piros lámpát nézik, ha megállnak. Vagy meg sem állnak, ha a lámpa éppen zöld. Láttam néhány egyéb ellenzéki próbálkozást is, sajnos egyik vérszegényebb, mint a másik. EBESZ-megfigyelők szíves figyelmébe ajánlanám az egyenlő esélyekről szóló EU-szabályozásokat. De amik a legjobban tetszenek, azok a Fidesz aláírás-gyűjtő standjai. Az a szlogenjük, mindenütt IS olvasható:

ELŐRE MENJÜNK, NE HÁTRA

Hát, kezicsókolom, ez magukon múlik immár egy tucat éve, fideszék. Kormányék elsősorban, illetve ájultan és egyéb módon a lábaik előtt heverő vagy egyéb testrészeik felé elismerésüket kimutató rajongóikkal egyetemben.

Furcsa egy felhívás. Hiszen már rég ki lett nyilatkoztatva, hogy Magyarország előre megy, és nem hátra, oszt’ jó napot. Akkor most miért is kell bizonytalanságot kelteni a saját szavazóikban ezzel a jövő időbe mutató felszólítással? Eddig úgy tudták, minden rendben.

Talán azért, mert akad abban a közegben is néhány szavazó, aki esetleg elkalandozik másfelé a kormánymédia propaganda baromságainak olvasása helyett. Esetleg szembe jött egy-két statisztika, egy-két tény vele, ami sehogyan sem illik bele abba dicshimnuszba, amit zeng magáról az újabb négy éves kormányzásában biztos banda. Talán feltűnt nekik – mert nekem curvára -, hogy egyes mutatókban az EU-n belül alulról a másodikok vagyunk. Bulgáriával szoros, ám semennyire nem megtisztelő versenyben sereghajtók vagyunk. Az is egy tiszteletreméltó pozíció, mondaná nagyapám. Mármint a hátvédé.

Szóval előre menjünk, de az merre van? Moszkva felé? Esetleg Peking a cél, vagy Bolsonaro adott annyi lelki támaszt, hogy legyen Dél-Amerika? Megígértem magamnak, hogy amint iszom eleget valamilyen európai uniós narancsléből vagy vörösborból, odamerészkedem egy Fidesz-standhoz, és meghallgatom a mondanivalójukat. Hátha meggyőznek.

Addig is. Hofi Géza 2002 áprilisában, vagyis majdnem 20 éve hunyt el. Hogy ebben mennyi szerepe volt az akkori választási kombájnnak, az rejtély marad. Az viszont tény, hogy ő a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja. Nos, ez a veszély nem fenyegeti egyetlen mai plakátfigurát sem.

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.

Social media & sharing icons powered by UltimatelySocial
error

Kövess minket!