Május 21,  Szombat
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


Most, hogy újra sötétbe borult az élőhelyed, megint elemedben vagy, megint te lehetsz a király

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 1,324,935 forint, még hiányzik 1,675,065 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

A liberalizmus nálam ezt jelentenéééé, hogy öööö… ebben az országban mindenki szabadon… öööö mondja el a véleményét. Na most ha nem… hát ha nem szerzett kétharmadot, akkor nyilván egyharmad része van arra, hogy elmondja a véleményét, mer’ hát így működik, amit úgy hívnak: demokrácia.

Aki eddig nem tudta volna, hogyan is működik egy Kossuth-díjas szerint a demokrácia, az fentebb elolvashatta. Ezt jelenti a liberalizmus. Hogy mindenki szabadon elmondhatja a véleményét. Már aki elmondhatja. Igaz, Mr. Cockroach of the Nation? Akarom mondani, a Nemzet Csótánya.

Nehéz eldönteni, hogy a főnöke ment le kommunikációs értelemben erre a baboskendős szintre, vagy emez nőtt fel hozzá. Mindenesetre lassan beláthatjuk, hogy nem kellenek ide ilyen-olyan kampányszakemberek, szakképzett életvezetési kommunikációs tanácsadók, a szakmájukat tisztességesen űző figurák, elég meríteni a lelkes szolgahad művészi elitkülönítményéből, és máris ilyen frappáns megfejtések születnek olyan alapvető fogalmakkal kapcsolatban, amelyek jobb helyeken tudtommal az általános iskolás tananyag részét képezik. Azért kérdeznék én még egy-két dolgot ettől a lángelmétől, mert úgy értékelem, hogy a csirkedaráló Beatrice frontemberének zsebre dugott kezű észosztása maga a beismerő vallomás. Ez is lehetne egy tantárgy az egyetemeken, a hogyan kommunikálj a hülyék szintjén hülyékkel, úgy, hogy közben elhiteted velük, hogy okosabbak mindenki másnál.

Ide rugdosta le a valóságtól hermetikusan elzárt, ökölrázó demokratikus vezető az országot. Tehát mindenki elmondhatja azt, amije van neki. Mert az többnyire mindenkinek van. Véleménye. Sőt, ott tartunk, hogy mindenki jártas abszolút mindenben, mindenki ért kivétel nélkül mindenhez, főleg mióta van internet. Azokat például, akiket gyűjtőnéven újságíróknak hívunk, akiknek annak idején az volt a szakmájuk, azért sokat tanultak és dolgoztak, nos ezeket vagy megvette kilóra, vagy már egyszerűen lövésük nincs a hiteles és korrekt újságírásról. Vagy egész egyszerűen elkussoltatta, megfélemlítette őket a mi jóságos urunk. Aztán Brüsszelig szaladt, hogy elmondja, ő soha nem vetemedne arra, amire. Ez is igaz, mert soha ne azt nézze a demokratikus ország állampolgára, amit mond, hanem amit csinál.

Ezek a dolgok nála fordítottan aránylanak egymáshoz, és többnyire az ellenkezőjét kell minden állításával kapcsolatban evidenciaként tudomásul venni. Vannak erre neki szakszavai is: fake news sajtó, Soros-bérencek, kommunista hazaárulók. A Vadhajtások nevű szennyoldalon és az ahhoz hasonlókon lehet találni további szép kifejezéseket és nyomdafestéket nem tűrő jelzőket dögivel. Na mármost azt hiszem, Mr. Csótány ezért a szép értelmezésért valószínűleg még a Nobel-díjra is jó eséllyel pályázhatna. A legjobb eséllyel persze akkor, ha a Nobel-díjhoz is köze lenne a gazdájának, mint a Kossuth-díjhoz. Mert ilyen mívesen még nem hallottam megfogalmazni ezeket a jelentéstartalmakat, amelyek a liberalizmust összekötik a szabad véleménynyilvánítással.

Tehát matematikailag akkor az van, hogy közel 3 millió ember az tulajdonképpen több mint 6,5 millió, ezért a maradék fogja be, vagy oldja meg ahogy tudja, mert itt ebben a groteszk országban neki nem osztottak lapot. Akkor sem, ha a maradék egyharmad, vagyis a többség pénzén élősködnek, urizálnak, és osztják szét maguk között azt a közöst, ami a kisebbségnek kikiáltott többségé is. Minden csak nézőpont kérdése. És ha van magyarázat arra, ami megmagyarázhatatlan, ha van mentség arra, ami védhetetlen, ha törvényt írnak önhatalmúlag a saját gazemberségeikre, akkor itt minden van. Akkor itt minden jogszerű és törvényes. És az is rendben van budai Vár kolostornak álcázott sasfészkéből szemlélve, hogy a közrádiót, a köztévét, a komplett közszolgálati médiát a sajátjaként használja a kegyelmes úr, és ott csak és kizárólag az ő uszításai, hergelései, valamint az ellenzék szapulása kaphat teret.

Nem akarlak kibillenteni a vakhitedből, Ferenc, de a demokrácia nem ezt jelenti. Az, hogy te annak idején, mint „ifjú lázadó”, szembementél az akkori hatalommal, és most az akkor hatalom leszármazottainak seggéből mondasz akkora marhaságokat, hogy a budai várfal adja a másikat, még nem jogosít fel téged semmire. A demokrácia a te szemszögedből igen jól működik, és lubickolsz is benne, mint hal a vízben, konkrétan mások kárára. A személyed, ami mára ugyanúgy vállalhatatlan, mint volt ez mondjuk 40 éve, csak annyi változott, hogy most te is haszonélvezője lettél valaminek, amit anno még mélységesen elítéltél. Ezt hívják hitványságnak, elvtelenségnek és földhözragadt érdekek mentén való dörgölődzésnek. Egyébként a demokrácia azt jelentené amit a te főnököd sikeresen leépített, és 12 év kitartó munkájával egy közönséges szitokszóval tette egyenlővé. És tudod miért, Nemzeti Csótány úr? Mert abban a rendszerben nem tudna érvényesülni. De persze honnan tudnád, te agyoniskolázott rocker, hiszen soha nem volt benne részed, és amikor lehetett volna, te arra voksoltál, ahonnan jöttél. Amiben hírnevet szereztél magadnak, ahonnan a csótányok jönnek. Mert a csótány csak a sötét, állott szagú résekben érzi jól magát, ahonnan sokszor kiirthatatlan. De most, hogy újra sötétbe borult az élőhelyed, megint elemedben vagy, megint te lehetsz a király. Állami szintű megbecsülést kapott a bugyor, ahol szocializálódtál. Kell ennél nagyobb ajándék annak, aki mindig a cipők talpa alatt futkározott? Most nem kell félned attól, hogy bárki eltapos, mert azok lettek hatalmon, akik a csótányokat nemzeti kincsként nevelgetik és táplálják. Elérted a célod. A cél szentesítette az eszközt.

Nem mintha sok értelme lenne, de azért idetennék egy-két passzust abból az alapvetésből, amit DEMOKRÁCINAK hívnak: „egy közös területen, ahol hatalmi fékekkel és ellensúlyokkal biztosítják a társadalom jól szabályozott működését, mint például a közhatalom gyakorlóinak kizárólagos hatalomra törésének a megakadályozását, a társadalmi igazságosságot és a jóléti társadalom megvalósulását.”

Vagy. „Olyan politikai rendszer, melyben a szuverén »nép«, tehát a társadalom összes, teljes jogú tagja – nem egyén, kis csoport vagy a hatalom bizonyos csoportja – igazgatja a közügyeket, beleértve a kormányzást is. Népszerű meghatározása a demokráciának a népuralom, egyenjogúság; az a politikai rendszer, melyben a népé a hatalom”.

Gondolom, nem érted, hiszen ezek túl bonyolult és kusza gondolatok egy felkapaszkodott, elvtelen senki számára, aki büszkén birtokolja azt a díjat és közpénzelismerést, amely a magyar kultúra műveléséért és ápolásáért járó legmagasabb magyar állami kitüntetés, amely Kossuth Lajosról kapta a nevét. Azért kíváncsi lennék, tudod-e egyáltalán ki volt Kossuth Lajos?

Szégyen ország, szégyen vezetői, szégyen vezetők szégyen talpnyalói. 

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.

Social media & sharing icons powered by UltimatelySocial
error

Kövess minket!