December 2,  Péntek
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

VENDÉG


Kőbe vésett tisztelet

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 94,129 forint, még hiányzik 2,905,871 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Ma emlékezünk egykori köztársasági elnökünkre, Göncz Árpádra, aki 100 éve született. A felmérések szerint a magyar lakosság közel kétharmada szerint a legnépszerűbb elnök volt és személyét, emlékét tisztelet övezi az országlakók mély politikai megosztottsága mellett is. Nevét azonban távol hazánktól is ismerik. A szerző járt néhányszor Kazahsztánban, így megfordult a korábbi fővárosban, Alma-Atában (ma Almaty) is. A hatalmas kiterjedésű országban bizony viszonylag kevés igazán vonzó település van, azonban Almaty egyedülállóan üdítő kivétel. Történelme során mindig is fontos gazdasági-kereskedelmi csomópont volt. Történelmi fejlődése során egyedi hangulatú, utánozhatatlan atmoszférájú város alakult ki és ilyen maradt máig is, annak ellenére, hogy már nem a  kazah főváros. A város talán legszebb közparkját a Moszkva alatt kíméletlen védelmi csatában elesett önfeláldozó katonák egy csoportjáról nevezték el: „ 28 Panfilov gárdista” a közterület neve. A gyönyörű, gondozott parkban áll egy 1906-ban épített ortodox katedrális, ami teljes egészében fából készült. Csodálatraméltó módon az 1911 évi földrengés során épen maradt, miközben a város többi részén súlyos károk keletkeztek.

Mennybemenetel katedrális a „28 Panfilov gárdista” parkban (Szerző felvétele)

A park közepén húzódó út két oldalát gránitból készült emlékkövek szegélyezik. A kis méretű gránittömbök azoknak az államfőknek és jelentős külföldi politikusoknak állítanak emléket, akik látogatást tettek a kazah (akkori) fővárosban.

Göncz Árpád köztársasági elnök 1997 évben tett látogatásának kazah feliratú emlékköve (A szerző felvétele)

Meglepő és váratlan dolog egy távoli országban rábukkanni, magyarként pedig szívmelengető volt meglátni az emlékkövet (az idegenvezetőnek fogalma sem volt róla, hogy van magyar vonatkozása is a parknak). A köztársasági elnök látogatása alkalmából készült gránitkocka a hasonló jelentőségű emlékkövek sorában azt  fejezte ki, hogy a Kazah Köztársaság nagyra értékelte a magas szintű látogatást. Az akkor még fiatal létének kezdeti  szakaszában levő állam láthatóan ilyen módon is méltányolta azt az elismerést, amit a magyar elnök látogatása közvetített az új Kazahsztán felé. A számos gazdasági, társadalmi és belpolitikai problémával terhelt új ország számára fontos volt, hogy külföld önálló, szuverén országként tekintsen rá, és megszabaduljon az ex-szovjet szatellit állam – akkoriban külföldön még óhatatlanul elég elterjedt – megítéléstől. Az 1997 évi látogatás egyértelmű jelzés volt Magyarország részéről, hogy ezzel bátorítja és elismerését, bizalmát nyilvánítja ki az új független állam felé. Bár azóta nagyot fordult a világ, az egykori magyar elnöki látogatás akkor fontos esemény volt Kazahsztán számára. A két ország államközi kapcsolatának egyik mérföldköve is lehetne az Almaty-i parkban elhelyezett emlékkő.

Spectator

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.

Social media & sharing icons powered by UltimatelySocial
error

Kövess minket!