Május 16,  Hétfő
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


A haza konstruktív ellenzékben sem lehet

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 1,048,593 forint, még hiányzik 1,951,407 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Végre már megvan minden baj forrása. Azért tart itt ez az ország, mert nincsen konstruktív ellenzék. 2010 előtt volt, de most nincs, ezért szar az élet. Vagyis nem szar, hiszen a csodálatos kormány gondoskodik arról, hogy ne legyen szar, de ha ők kerülnének ellenzékbe az idén, akkor nagyon keserves idők jönnének, de legalább lenne egy nagyszerű, az országért, az országban élő emberekért együttműködni képes és kész ellenzék. Ami – ha úgy nézzük – színtiszta nyereség lenne, de egyben veszteség is. Én nagyjából ezt szűrtem le a Magyar Nemzetben megjelent írásból, amit Szabó S. András jegyez, és a végéről nem maradt le a legfontosabb információ sem: a szerző egyetemi tanár. Hogy hol tanít és micsodát, azt nem sikerült kiderítenem, de olyan komolyan nem is kerestem, mert lényegtelen. Véleménye bárkinek lehet, ahhoz nem kell egyetemi tanárnak lennie. Igaz, a cikk alatt megjegyezni sem feltétlenül szükséges.

Történelmi visszatekintéssel indulunk, hogy hát az átkosban nem volt konstruktív ellenzék, de nem is lehetett, mert egypártrendszer volt. Aztán lett konstruktív ellenzék, egészen 2010-ig, akkor úgy megszűnt ez a jelenség, mint a huzat. Kizárólag Schiffer András képviselte és vitte tovább ezt a kívánatos ellenzékiséget, mintegy utolsó bölényként őrizve a hagyományokat. Mert ezek, akik most ellenzékben vannak, semmiben nem képesek együttműködni a kormánnyal, csak akadékoskodnak és cirkuszolnak, meg nem szavaznának semmit, még civilizáltan viselkedni sem tudnak. A végkövetkeztetés (aki szeretne, nyugodtan lepődjön meg): mindenki szavazzon a Fideszre, nehogy ezek a kulturálatlanok hatalomra kerüljenek, mert akkor nekünk – márhogy nekik – reszeltek. Egy idézetet hozok most, azt is csak azért, mert nagyon tetszik a képzavarba ágyazott kampányszöveg:

Szóval aki az egyesült ellenzékre voksol, az maga alatt vágja a fát és nem látja a fától az erdőt! Az a vesztébe rohan, az anarchiára, a korrupcióra szavaz.

Na, ezzel szemben itt volt nekünk Orbán Viktor és dicsőséges pártja ellenzékben. 2002-ben elhangzottak az éppen ellenzékbe készülő pártelnök örökzölddé nemesült szavai:

Mi, akik itt vagyunk a téren, nem leszünk ellenzékben, mert a haza nem lehet ellenzékben, mert a haza akkor is van, ha idegen befolyás alá kerül, török és tatár dúlja, vagy ha nem a miénk a kormányzás lehetősége.

Ezt követően a Fidesz gyakorlatilag kivonult a parlamentből, mert ők az utcán óhajtottak politizálni. Nem vettek részt a parlamenti üléseken, többnyire nem szavaztak, ha mégis, akkor igen ritkán fordult elő, hogy a kormány javaslatát elfogadták volna. Hogy csak egy példát mondjak: a most választási aduászként visszavezetendő 13. havi nyugdíjat a Fidesz – már az a néhány képviselője, aki méltóztatott egyáltalán befáradni a munkahelyére – leszavazta. Most erről nem nagyon esik szó, de akkor a jelenlegi kormánypárt szavazata ellenére vezette be a kormány. Mára ebből annyi maradt, hogy a szocik elvették, a jó Orbán Viktor visszaadta. Valóban nagyon konstruktívak voltak, bár én inkább kreatívnak nevezném a viselkedésüket.

Ma – és nem csak ma, hanem gyakorlatilag 12 éve folyamatosan – az van, hogy bármit javasol az ellenzék, azt még csak megfontolni sem hajlandó a parlament, nem is tárgyalnak róla, helyből, csuklóból, azon nyomban lesöprik az asztalról. Mégpedig gúnyos röhögés közepette. És persze tehetik, kétharmados többségben vannak. Esélyt sem adnak egyik ellenzéki képviselőnek sem arra, hogy tegye a dolgát, képviselje a szavazóit. Egészen alpári, személyeskedő, egy kaptafára készülő válaszokat kapnak, többnyire ezzel a kezdő mondattal: az az ellenzék beszél, amelyik…

Úgy vélem, a Fidesznek nincsen igénye a konstruktív ellenzékre. Sőt, ellenzékre sincs igénye. Pontosan ugyanannyira egypártrendszer van, mint a rendszerváltás előtt volt. Bár papíron léteznek pártok a Fideszen kívül, beleszólásuk semmibe, semmiféle szinten nincsen. Ez többek között azért is súlyos probléma, mert az ország körülbelül fele képviselet nélkül maradt. Ilyen körülmények között el lehet persze várni, hogy semmit ne tegyenek a politikusok ez ellen a helyzet ellen, de sok értelme nincsen ennek az elvárásnak. Végül:

Ha netán mégis az ellenzék nyerne, akkor Magyarországon gazdaságilag, társadalmilag, erkölcsileg egyaránt nehéz idők jönnének. Lejtmenet. Egy dolog azonban valószínűsíthetően pozitív irányban változna: akkor lenne konstruktív ellenzék.

Nem akarom elkeseríteni az egyetemi tanár urat, de nem vagyok biztos abban, hogy választási vereség esetén a jelenlegi felállás cserélődne meg a parlamentben. Egyrészt azért, mert van néhány képviselő, akinek némi elszámolnivalója van a hatóságokkal, másrészt pedig én nem vagyok olyan biztos abban, hogy bukás esetén is számolni lehet 2-2,5 millió stabil támogatóval. Főként, ha kiderülnek és nyilvánosságra kerülnek olyan ügyek, melyek közvetlenül érintik az embereket. Ha azok, akik most kényszerből vagy tájékozatlanságból szavaznak a Fideszre, elfordulnak, aligha marad akkora bázis, amivel egy ütős békemenetet össze lehetne hozni.

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.

Social media & sharing icons powered by UltimatelySocial
error

Kövess minket!