Január 28,  Péntek
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


Szappanoperaországban nem ebből van botrány

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 1,243,767 forint, még hiányzik 1,756,233 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Vidám vasárnapot, emelkedett bulvárjóreggelt kívánok mindenkinek! Tényleg olyan ez az ország, mint egy venezuelai szappanopera. Vagy török. Vagy brazil. Felcsúti csomagolásban. Mármint lehet, hogy nem az egész ország, de egy része azon dolgozik, hogy ilyen legyen, a másik része nem bánja, sőt, boldog tőle. Kezdjük a súlyosabb dolgokkal és haladjunk szépen a bulvár irányába. Bár a legtöbbször az ún. komolyabb dolgok is olyan mértékű abszurditás faktorral bírnak, hogy mára a valóság lépten-nyomon összemosódik a Hírcsárdával.

Olvasom például, hogy jogsértésen kapták a vadászati kiállítást szervező, a Palkovics-féle innovációs tárca fennhatósága alatt álló állami céget, amely kamu indokra hivatkozva hátráltatta a hvg.hu közérdekű adatigénylését, ami normálisabb helyeken egy komoly hírnek számítana. A mindössze 17 milliárdosnak hazudott, világkiállításnak csúfolt nem világkiállításról van szó, amely a helyszínéül szolgáló Hungexpo felújításával együtt valójában több mint 70 milliárdba került, a lap pedig ebből egy igazán szóra sem érdemes tétel elköltésével kapcsolatban érdeklődött. Nevezetesen hogy mi a túróra ment el pontosan a „célpiacok felmérése, haszonelemzés, attitűdfelmérés” témájú kutatásokra és más elemzésekre kifizetett összesen több mint 83 millió forint.

Az Egy a Természettel Nonprofit Kft. ugyanúgy járt el, ahogy Müller Cecília is, amikor nem volt jobb szövege az általa vezetett sóhivatalnak: visszaélt a járvány elleni védekezésre hivatkozó veszélyhelyzeti intézkedéssel, amely a közérdekű adatigénylések 15 napos válaszadási határidejét 90 napra is kitolhatja. És ha kitolhatja, akkor ki is tolták a nertársak, holott talán még a leghülyébbeknek is világos, hogy egy kiállításszervező cégnek – amely járvány idején szervez kiállítást ráadásul – semmilyen, a koronavírus-járvány leküzdését célzó feladata nincs. Úgyhogy amikor a jogsértés megállapítása nyomán a 90 helyett 78 nap után kényszeredetten válaszoltak valamit, akkor sem válaszoltak semmit. Azt hazudták állították, hogy a kért szerződések döntés-előkészítő anyagoknak minősülnek, ezért senkinek semmi köze hozzájuk. Vagyis zömítsünk: egy fideszes állami cég jogsértést követ el, de ennek rohadtul semmi következménye nincs, fogalmunk sincs, hogy mire vertek el 83 milliót. Pedig ennyi kenőpénz miatt különböző borítékokban már Völner Pál is belebukott az államtitkári dicsőségbe. Annak a ténynek a Hírcsárda-jellegéről nem is beszélve, hogy micsoda orbitális veszélyhelyzet az, ahol kiállítást lehet rendezni, közérdekű, közérdeklődésre számot tartó, a tetves közpénzek felhasználását érintő kérdésekre viszont nem kötelező válaszolni.

Tehát a járványra hivatkozva meghosszabbították a járványügyi veszélyhelyzetet júniusig, a járványra hivatkozva az önkormányzatokat, a nagyobb településeket kivéreztetik, holott elvileg nincs is járvány. Amit egyrészt onnan lehet tudni, hogy Merkely Béla orbánista kardiológus, nemvirológus is megmondta, hogy nincs szükség a központi járványintézkedések szigorítására. Másrészt ahol nem csak kiállításokat, de szűk fél év alatt a nemzeti ünnepeinkre felkapaszkodva két darab több százezres békemenetet lehet szervezni, ott nyilvánvalóan nincs járvány. Ahova az ország minden sarkából és külföldről is szállítanak résztvevőket, hogy ezeken az erőt demonstrálni hivatott, a fertőzés terjedését favorizáló törzsi nagygyűléseken a vezérkos a lábainál összesereglett híveit uszíthassa az ország, a nép, a nemzet másik fele ellen. Ez belefér. Ahogy mindenféle egyéb, haszontalan presztízsesemények szervezése is belefér, de az állami döntések transzparenciájának eleget tenni, az már nem fér bele.

Persze ez a történet is legfeljebb csepp a tengerben, de mint ilyen, mindent is elmond a korrupt, cinikus hatalomról, amely a saját rohadt törvényeit is lábbal tiporja. Szerintem nem kéne erőltetni ezt az egész titkolózást, maszatolást, ennél már az is jobb lenne, ha belenyomnák a pofánkba, hogy igen, basszátok meg, lenyúltuk. Úgyse történne semmi. Ha arra hivatkoznának, hogy ők megérdemlik, hogy őket megilleti, hogy nekik jár, hogy ők megdolgoztak azért, hogy több tíz millió forintot szétdobjanak egymás között, az sem lenne cinikusabb és megalázóbb, mint ez a szarkenegetés.

De még mindig belefér. És ha ez belefér, akkor az is belefér fideszes roma politika címszó alatt, hogy az Országos Roma Önkormányzat képviselőit zsarolással, kamu állások ígéretével igyekeznek kifizetni és lojalitásra bírni, egyúttal szabadon és törvényesen lenyúlni a romák felzárkóztatására szánt milliárdokat. Sztojka Attilának, Farkas Flórián méltó utódjának ha nem is papírja, de kiszivárgott hangfelvétele van arról, hogy kormánytisztviselői minőségében olyan állások elosztását lebegteti, amelyeknek elosztásában kormánybiztosként semmilyen jogköre nincs, pláne nincs se neki, se másnak törvényes lehetősége politikai elvárásokat támasztani ezekért az állásokért cserébe. Hivatali visszaélés, szavazatvásárlás, az Országos Roma Önkormányzat elnökének és tagjainak nyílt zsarolása ugyanúgy belefér, mint a közérdekű adatokkal való visszaélés, a cinikus beleröhögés a pofánkba.

De Szappanoperaországban nem ebből van botrány, nem erre kapja fel a fejét a kemény politikai tudatmódosítás alatt álló populáció a fejét, nem ettől szorul ökölbe a keze, nem. Itt az a botrány, hogy Jakab Péter jegygyűrű nélkül adott interjút. Észrevette, kiszúrta, megírta a Blikk, úgyhogy. Nem előzmények nélküli a dolog, a fideszes karaktergyilok média november végén maximumra pörgette a Jobbik elnöke magánéleti lírájának teregetését, amikor sorozatosan arról cikkeztek, hogy ők tudják: a házasságban élő Jakab a kabinetfőnökével kezdett viszonyt. Nem azzal támadják a gazdáik politikai ellenségét, hogy hülyeségeket beszél az inflációról, hogy rohadtul nincs igaza, amikor az üzemanyag áfájának drasztikus csökkentését vagy az alapvető élelmiszerek áfájának megszüntetését követeli, hogy hazudik, amikor korruptnak nevezi a kormányt, vagy azt állítja, hogy az Európai Unió egyik legszegényebb nemzete fizeti Európa legmagasabb áfáját. Nem ez a botrány, hanem az, hogy miután a politikus felesége egyedülállóra változtatta családi státuszát a közösségi oldalán, Jakab is úgy ment be az ATV-be interjút adni, hogy már nem volt az ujján a gyűrű, ami korábban még ott volt, sőtpláne: a pletykák arról is szólnak, hogy már a szentestét sem töltötte otthon, Miskolcon a családjával.

Ez az operett- és szappanoperaország definíciója. Ahol a közpénzekből épülő hatvanpusztai miniszterelnöki luxusrezidencia magánügy vagy legjobb esetben is üzleti ügy, amellyel az érintett természetesen nem foglalkozik, hagyják őt békén ezzel. Ahol a külügyminiszter pereputtyának a közpénzekből felhizlalt NER-oligarcha luxusjachtján nyaralása magánügy. Ahol a közpénzek elköltésének módja nem közügy, ha megtudná a nép, hogy mire költik a pénzét, az akadályozná a járvány elleni védekezést. Ahol az igazságügyi miniszter valós vagy kitalált válása szintén magánügy és tiszteletben kell tartani. Ahol a közpénzekből Forbes-listás gázszerelő világraszóló lakodalma fekete fóliák és biztonsági verőemberek mögé bujtatott magánügy, és reggelig sorolhatnám. De ahol a NER ellenfeleinek magánügye és magánélete minden esetben közügy.

És ez az a szappanoperaország – ezt még iderakom, mielőtt oszlásnak indulok -, ahol lestrapált vagy kevéssé lestrapált celebek értetlenkednek a párttévében azon, hogy milyen borzasztó dolog, hogy sokszor negatívan ítélik meg őket az emberek, amikor megtudják, hogy jobboldali beállítottságúak, pedig ők fordítva sosem tesznek ilyet.

Soha nem gyűlölködtem azért, mert bárkiről megtudtam, hogy mondjuk baloldali. Az az ő dolga, attól még jó zenész, jó színész

– erről lamentált a Kásler Miklós által közpénzből támogatott Zalatnay Sarolta nevű művésznő  a Hír TV-ben, és milyen igaza van, nem? De. Nem. Azt hiszem, félreért valamit a művésznő, bár távolról sincs ezzel egyedül. Tóth Gabi NER-celeb ennél sokkal cifrábban siránkozott. Aki szintén nem érti. Semmi probléma nincs azzal, hogy valaki jobboldali beállítottságú. A problémám nekem például azzal az ostobasággal van, hogy valaki azt hiszi, és nagy nyilvánosság előtt hirdeti, hogy a jobboldaliság egyenértékű a fideszességgel. Gyűlölködés ügyében pedig tessék az első számú felelősökhöz fordulni a panaszokkal. Valóban nagyon fontos lenne, hogy a magát jobboldalinak nevező állampárt ne vetemedjen arra, ami jelenleg az egyik legfőbb politikája: hogy szitokszóként, eltaposandó, beteg elferdülésként hivatkozik a baloldaliságra. Hogy az emberi minőséget és az erkölcsi fölényt az alapján méri, hogy ki a jobboldali, és ki a baloldali. Innen származik minden probléma, legelőször ezt kellene meghaladni. Nem is állhatnánk távolabb ettől.

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.

Social media & sharing icons powered by UltimatelySocial
error

Kövess minket!