Március 29,  Péntek
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


Amikor az érinthetetlenség illúziójával kipárnázott bársonyszékek tulajdonosai sarokba szorulnak

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 1,567,959 forint, még hiányzik 1,432,041 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Az örök antropológiai optimizmus aranyozza be a mindennapjainkat, de legalább csudálatos jóreggelt mindenkinek! A két kézzel (és alighanem már két lábbal is) szórt közpénzt, a pénzszóráshoz fűzött hatalmas reményeket és kormányzati optimizmust momentán nem sok minden képes felülmúlni, de ha mégis, akkor az legfeljebb a cinikus kormányzati trollkodás lehet. Azt hiszem, ebben Péterfy Gergely írónak feltétlenül igaza van, bár én magam is rájöttem korábban, holott távolról sem vagyok annyira okos. Hogy a NER alapja a trollkodás. Mondhatni ez a kormányprogram. Állami ideológia szintjére emelték a trollkodást, aminek az a célja, hogy minden tettük és kijelentésük miatt a lehető legtöbb embert öntse el a szekunder szégyen. Tökmindegy, hogy éppen Demeter Megveszekedettorbánista Szilárd kultúrjanicsárról és az ő kultúrmosléknak sem nevezhető bármelyik megszólalásáról, vagy Budai Gyuláról vagy Rétváriról (Kósának jobbulást) vagy Hollikról vagy tényleg bármelyik random hasbeszélő fejről van szó.

De ugyanennek az intézményesített trollkodásnak a körébe tartozik – tegnap szemléltettem egy soros példán keresztül a kismillióból – az összes olyan egyenközlemény is, amit már kismilliószor kiadtak, és nem érzik cikinek újra meg újra kiadni, amelyben Gyurcsány neve mellé belefércelik az éppen aktuális ellenség, jelen esetben Márki-Zay Péter nevét, és azzal szerintük le van tudva minden jelen idejű, védhetetlen lépésük.

Nem szoktam minden kritika nélkül készpénznek venni a különféle közvéleménykutatásokat, de ha a Republikon Intézet hétfőn nyilvánosságra került kutatásának eredménye bármilyen kis mértékben is súrolja az el nem hajlítható valóságot – azaz Márki-Zay Péter népszerűbb, és valamennyi társadalmi csoportban kevésbé elutasított, mint a regnáló tudatrepedés, ráadásul a bizonytalanok körében kétszer annyian kedvelik, mint a Fidesz örökös elnökét, dacára annak, hogy már most Brüsszelben árulja a hazát (irónia bezárva) -, akkor abból szerintem az következik, hogy ezek a trollálarcok egyre gyakrabban fognak félrecsúszni, és az örökkévalónak hit hatalom elvesztésének reális veszélye növekvő agressziót, egyre nagyobb kapkodást és dührohamokat fog szülni. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, mekkora súlya van ennek a felismerésnek. Amikor élet és halál önjelölt urai, az érinthetetlenség illúziójával kipárnázott bársonyszékek tulajdonosai, akik arrogánsan vicsorogva aláztak meg és tapostak el egy évtizeden keresztül mindent és mindenkit, akit értek, egyszer csak sarokba szorulnak. Már sok mindent láttunk, de azt a parttalan dühöt és gyűlöletet, ami konkrétan ezzel a felismeréssel óhatatlanul együtt jár, szerintem még nem.

Márpedig ha a Závecz korábbi felmérésére rímelő eredményeket hozó Republikon kutatását nem söpörjük le csuklóból az asztalról, akkor elképzelhető, hogy nem úgy vannak a számok. Az egy dolog, hogy a Fidesz, vasárnapi tisztújítónak nevezett kongresszusán az elnöki címre ismét egyedüliként pályázó Orbánt 105%-os egyetértésben választják újra, az igazán releváns számok alighanem nem úgy vannak, ahogy kellene. Mármint a választások előtt néhány hónappal belengetett sokezer milliárdos nagyságrendű kedélyjavító választási osztogatás nem dobta meg számottevően az állampárt népszerűségét (a nyilvánosság számára készített, manipulációs, tudatmódosító célzattal készülő udvari felméréseket hagyjuk), ahogy azt remélték. Van ilyen.

Apropó tisztújító kongresszus. Azért az minimum csattanós trollkodásnak értékelhető, hogy miközben sokan mások mellett bő két hete a rommá fertőzött Romániából importált békemenetelőkkel békemeneteltek Gyurcsány ellen a hívek, hívők és megélhetési rajongók, a Fidesz vasárnapi tisztújító kongresszusára csak oltottak mehetnek be, mert tudniillik ők betartják a járványügyi intézkedéseket. Tehát egy másfél ezres háztáji rendezvényen fontos, hogy mindenki be legyen oltva, egy százezres ceremónián nem fontos. Sőtpláne a maszk úgyse véd semmitől, mindenki vegye fel az oltást. Mert a nem létező járványügyi intézkedéseket amúgy be kell tartani, kivéve a pártállami tömegrendezvényeket (vadászati kiállítás és társai), mert ott hivatalból nem fertőz a vírus. Végül is csak emberek életéről van szó, amit láthatóan felülírnak Orbán Viktor hatalmi érdekei, mit nem lehet ezen megérteni. Ja, hogy már annyi a koronavírusos, hogy elnapolhatják a halasztható műtéteket a kórházak, hogy tovább combosodnak a kórházi várólisták, hogy talán a rohadt sok közpénzbe kerülő Gyurcsány-ellenes propagandahadjárat helyett a hiteles, korrekt, átlátható járványügyi kommunikációba kellett volna invesztálni, az oltással kapcsolatos bizalmatlanság növelése és a felcsúti tudatrepedés imázsépítése helyett az oltási tervet kellett volna sikerre vinni, és akkor most megint nem omlana össze az egészségügyi rendszer?

Tudom, tudom, én vagyok a demagóg. És az sem igaz – bár áldassék az ő neve, drága doktorminiszterelnökünk mindentől is megvédi mimagyarokat (a migránsoktól, Brüsszeltől, a magas rezsitől, Gyurcsánytól, Sorostól, de elsősorban a gondolkodástól és saját maguktól) -, hogy a döglődő Európai Unióban azért valahogy mégis mimagyarok fizetik az egyik legtöbbet saját zsebből egészségügyi ellátásért, gyógyszerért. Biztos ez is azért van, mert van mibű, mert megtehetik, csak én már megint félreértek valamit.

Haladjunk is a gyalázatos trollkodás nyomvonalán. Miközben októberi hónapban korábban soha nem látott, vérbrutális költségvetési hiányt hozott össze a regnáló egyélőisten és bandája (az első tíz hónapban az államháztartás központi alrendszere 2922 milliárd forintos hiánnyal zárt; októberben a deficit mértéke 630 milliárd forint volt, az egész évre pedig 4024 milliárdos hiányt lőttek be), Szijjártó Péter éppen a Seychelle-szigeteken turnézott és rázta a szakadt rongyot. Ahol sok egyéb mellett belengette, hogy egy magyar cég kiberbiztonsági központot hoz létre az országban az Eximbank 17 millió dolláros (közel 5,3 milliárd forint) hitelkeretének segítségével.

Civilizált kultúrember természetesen sem Ghánától (800 ezer), sem Ruandától (300 ezer), sem Gambiától (105 ezer) nem sajnálja azokat az ajándékba adott vakcinákat, amelyeket a magyar adófizetők pénzéből vettek meg (titkolózva, maszatolva, hazudozva, de pláne túlárazva, akkora alkotmányos költség mellett, hogy a fal adja a másikat). Akkor sem, ha közben nem érti, miért adományoz  jóval több vakcinát a kormány az afrikai országoknak, mint amennyiről Szijjártó előzőleg pofázott, vagyis hogy a derék röpködő toporzékhuszárnak miért kell még ebben is hazudnia. De egy diszkrét aztabüdöskurvaélet azért csak elhagyja az ajakát, amikor azt hallja Orbán hűséges pitbulljától, hogy ezt is elintézte: a magyar állampolgárok a 6,5%-os inflációban spontánul oldódó bérükből immár szabadon utazhatnak a turistaparadicsomnak számító országba, függetlenül attól, hogy milyen vakcinát kaptak. Navégre. Lehet tömött sorokban indulni a Seychelle-szigetekre, a Sinopharm-oltás nem akadály. Meg januártól a 200 ezres minimálbér sem. Amit az önkormányzatoktól elvont forrásokból finanszíroznának. Pöpec.

De legalább egyéb, futószalagon gyártott törvények megszavazásával együtt azt is megoldották, hogy egy napon lehessen választani és a kormány nem létező kérdéseket feszegető gyászos népszavazásán részt venni. A valódi problémákra – rekord infláció, döglődő gazdaság, rohadó egészségügy, kilátástalan helyzetbe hozott oktatás, vagy éppen polgárok tucatjainak pártállami lehallgatása – ott van Gyurcsány, az álproblémákról, kamukérdésekről viszont büszkén és boldogan lehet népszavazni. Mert jó, hogy 6,5%-on pörög az infláció és felzabálja a megemelt minimálbért, a visszatérített szja-t meg a nyugdíjalamizsnát, viszont sokkal rosszabb lenne a helyzet, ha nem volna ez a szent ember, aki megvéd minket saját magunktól.

Csak a szerencsétlen adatvédelmi biztos áll tátott szájjal a péniszerdőben, mint Ádám anyák napján: miközben már november elején (november most van) le kellett volna zárnia a Pegasus-ügyben indított vizsgálatát, amikor is 1-2 hét csúszást helyezett kilátásba, ma már sajnos nem látja a folyamat végét. Holott Péterfalvi Attila már három hónapja belekezdett a kémprogram magyarországi felhasználásának körülményeit, illetve jogszerűségét feltárni hivatott vizsgálatba. Ha tippelnem kéne, azt mondanám, hogy aligha Kósa váratlan őszintesége zavarta össze a derék biztos urat, a vizsgálódás végét pedig valahova a parlamenti választás utáni időpontra lőném be. Addig meg érjük be Szijjártó átlátszó mindent tagadásával, miszerint a szakmája miatt senkit nem hallgatnak le Magyarországon. Ne okvetetlenkedjünk, hiszen megmondták, hogy vidéken ez a téma amúgy sem hozza lázba a népeket. Ki látott már szárnyas lovat? Senki. Részeg menyasszonyt viszont már mindenki. Meg városházát is. Legalább a közpénztévé híradójában. 

És mert minden úgyse fér bele ma reggel (se), a végére a lengyel–fehérorosz határon zajló eseményekről lenne egy-két észrevételem. Tekintettel arra, hogy a Pegasus-botrányba belebukni képtelen Varga Judit tegnap arról kiabált a közösségi oldalán, hogy az Európai Uniónak végre egységes közösségként kell támogatnia Lengyelországot, amelynek nemcsak saját, de az Európai Unió határait is védenie kell az illegális bevándorlás miatt. Kiállunk lengyel barátaink mellett, és felszólítjuk Brüsszelt a határzár kiépítésének fedezésére, amely, ha tetszik, ha nem: a leghatékonyabb eszköz schengeni határaink védelmire – írta minden igazságügyi miniszterek leghíresebb hegedőse. Csak arra hívnám fel a figyelmet anélkül, hogy ezt a semennyire nem derűs témát szét akarnám trollkodni, ahogy országunk nagyjai szokták az egész életünket, hogy illiberális lengyel barátaink Putyint sejtik a határukon kialakult válság mögött. Pontosabban őt vádolják. Morawiecki lengyel miniszterelnök egyenesen arról beszélt, hogy a belarusz és az orosz vezető együtt próbálja aláásni az Európai Unió stabilitását, és káoszt akarnak okozni. A lengyel belügyminiszter azt mondta: Oroszország a migrációs válság előidézésével tartósan destabilizálni akarja Kelet- és Közép-Európa térségét és az egész EU-t, Lukasenko politikai célja pedig az, hogy rákényszerítse az EU-t saját hatalma elismerésére és a szankciók visszavonására. Úgyhogy mielőtt a miniszterasszony tovább hergelné a híveit az Európai Unió ellen, ahogy egyébként főállásban teszi, mióta a székében ül, ismerve a gazdája Lukasenko és Putyin iránt táplált gyöngéd érzelmeit, egyeztetni kéne az órákat. Hogy akkor most az orbánizmus kinek az oldalán áll ebben a helyzetben. El kéne dönteni, hogy a két rosszarcú, az Európai Uniót destabilizálásán ügyködő diktátort nem éppen alaptalanul vádoló lengyel barátaink oldalán küzdenek az Európai Unió mellett, vagy a diktátorok oldalán az Európai Unió ellen. Nem olyan bonyolult kérdés ez, csak színt kéne végre vallani.