Október 27,  Szerda
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


Nekik mindenki számít. Mindenki, aki hajlandó az elmúlt 12 év ellenére is rájuk szavazni

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 1,805,820 forint, még hiányzik 1,194,180 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Optimista, derűbe borult jó reggelt kívánok mindenkinek! Azoknak az aggasztó állapotban lévő embertársainknak is, akiknek még a pohárba kiöntött vízről is Gyurcsány jut eszükbe. Nincs annyi közbeszerzés és az alázatos pártszolgálatért járó nagy becsben tartás, ami miatt cserélnék velük. Ezzel szemben szánom és megvetem őket.

Mint az időközben mindannyiunk számára kiderült, kissé elhamarkodott volt tegnap reggel azt írni, hogy estére egy mindent eldöntő lépéssel közelebb kerülünk az ellenzéki előválasztás első fordulójában született népi demokratikus szentencia megismeréséhez, de ahogy más összefüggésben megbeszéltük nem egyszer: ha az elmúlt közel tizenkét évet megbuggyanás nélkül kibírtuk, ezt a keveset már fél lábon is.

Szóvalhogy igen, vannak már térképre pakolható végleges eredmények és még bőven vannak nem hivatalos, ámde borítékolható bizonyosságok. Tény, hogy ezekből mindenkinek könyörtelenül le kell vonnia a helyes, vagyis a kormányváltás ügyét szolgáló önkritikus következtetéseket. Nem lesz könnyű, sőt most lesz a legnehezebb tükörbe nézni, de egy dolgot biztosan meg kell tenni: tiszteletben tartani a választói akaratot. Ha már az a döntés született, hogy a füstös szobákban, néhány politikai vezető szűk körben meghozott diktátumaival szemben a népre bízzák az ítéletet. Természetesen ez nem érvényes az állampártra és propagandájára, ők már rég kihirdették az ítéletet, levonták a következtetéseket, amelyeket aztán minden átmenet nélkül aszerint változtatnak és írnak újra, hogy aznap éppen mi szolgálja az érdeküket.

Dobrev Klára és a Demokratikus Koalíció kétségbevonhatatlan eredményeitől függően és teljesen függetlenül merült fel bennem rohadtul nem először, hogy honnan a faszból tudja az összes Gulyás Gergely, hogy ennek a szerintük sima showműsornak a vége egyáltalán nem nyitott, hanem egy előre koreografált forgatókönyv szerint zajlik, aminek a végén valóban Karácsony Gergely lesz a közös jelölt? Honnan tudják ezek, hogy Karácsony lesz Orbán kihívója? Nos, állítólag ehhez mindössze csak jól informáltnak kell lenni. Gulyás nertárs – aki remélhetőleg szégyellni fogja magát azért a rengeteg arcátlan gazemberségért, amihez éveken keresztül adta a nevét ahelyett, hogy elment volna becsületes embernek -, aki saját bevallása szerint nem néz közpénztévét (csak ha focit adnak!!!) ezért honnan tudná, hogy az évi 120 milliárdos hazugsággyár, amelynek jóformán el sem érte az ingerküszöbét a 634 ezer magyar állampolgár részvételével zajló ellenzéki előválasztás, mennyire egyoldalúan tájékoztat és köpi szembe a közt tizenéve, azt állítja, hogy ő emberek százezreinek fejébe belelát, és előre tudja, hogyan és kire fognak szavaznak. Jó. Nem számítok arra, hogy ha végül mégsem úgy lesz, ahogy Gulyás jól informáltsága alapján lennie kell, akkor a Hollikok, Kocsis Máték és egyéb válogatott hörgőberendezések bocsánatot kérnek majd, amiért hazugságokat terjesztettek hónapokon keresztül. Viszont annak egy külön penetráns hányásszaga is van, hogy Gulyás alászolga ráadásul azt sugallja nagy nyilvánosság előtt, hogy ezek csalni fognak a számolásánál, hiszen nekik nem az a fontos, hogyan szavaznak, hanem hogy hogyan számolják a szavazatokat. Ebben legalább egyetértünk. Aligha van Gulyás pártjánál nagyobb szakértője a csalás művészetének, a választási informatikai rendszer csúcsidős összeomlasztásának.

Ámazonban. Mivel ma 9 óra után folytatódik az eredmények összesítése, bejelentése (a szavazatszámláló önkénteseknek, aktivistáknak mély tiszteletem és elismerésem), azaz még nem teljes a kép, a Török Gábor-féle mélyelemzésekkel ugyan versenyezni nem tudó szerény kis értékelésemet kicsit kitolom időben. Én ugyanis nem tudom előre, hogy holnap mit fogok gondolni a valóság minden kibontott szálának ismeretében. Addig is: abban viszont nem tévedtem tegnap reggel, hogy a kormányinfóval és az ott elhangzott hangulatjavító, közpénzesőt lebegtető, a kormány tévedhetetlenségét és nagyvonalúságát magasztaló bejelentésekkel (szja-visszatérítés, rohadt olcsó gáz, rohadt kedvezményes eladósítása az országnak, pedagógus-béremelés, kolbászból kerítés), valamint az ország szereptévesztett tulajdonosának szürreálisba fulladt csehországi pofavizitjével az volt az átlátszó cél, hogy eltereljék a figyelmet arról, hogy tizenkét évnyi önkényes pöffeszkedés, hatalommal való visszaélés és nemzeti álkonzultációs álsághelyzet után valakik valamiről érdemben is megkérdezték az embereket. És az nem a Fidesz meg a vezérkos volt.

Ehhez képest szerintem akár örülhetnének is annak, hogy lényegesen kevesebb figyelem jutott Orbán csehországi kalandjaira. Egyrészt arra a tüntetők általi szívélyes fogadtatásra, amiben a helyszínen részesítették őkelmét, és ami nem meglepő módon a már jól ismert kényszeres rángásokba, szájnyalogatásba és nyakkendőcibálásba torkollt. Ijesztőnek ijesztő, de valószínűleg nem mindig sikerül optimálisra kalibrálni a doktor úr állapotát. Másrészt arra az újságírói kérdésre adott válaszára is gondolok (külföldön azért bátrabb a felcsúti ketrecharcos, ott még benzinkutakra is bemerészkedik, és újságírói kérdések elől sem menekül a függöny mögé), miszerint ő

huszonhat évet élt kommunista rendszerben, amikor az emberek nem mondhatták el a véleményüket. Most meg elmondhatják, és mi ezért harcoltunk. Ez néha kényelmetlen, néha mondanak olyat, amivel nem ért egyet, de a lényeg, hogy elmondhatják a véleményüket. Aki nem tudja elviselni, hogy másnak más véleménye van, ne menjen miniszterelnöknek, hanem válasszon másik szakmát.

Anélkül, hogy az MTI megerőltette volna magát, hogy azt is leírja, mi volt az a konkrét kérdés, amire ezt a mennyezetrohasztó választ sikerült kipréselnie magából (és megengedve, hogy bárhova megy, mindenhol akad legalább egy lelkes beépített szurkoló, akit nem a verőemberei szednek le róla, hanem akivel együtt fotózkodik és bezsebeli a migránsellenességért járó csodálatát), azt azért leszögezhetjük: addig mondogatta magának, ameddig elhitte. 2018 őszén az EP-ben, a Sargentini-jelentés vitájában talán még maga is elcsodálkozott, amikor a soha nem vetemedésről pofázott, ma már szerintem meg sem fordul a fejében, hogy az ő dúlását figyelemmel kísérők számára mennyire undorító, amit beszél. Úgyhogy nem az a hír, hogy Orbán Viktor Csehországig ment azért, hogy végre önkritikát gyakoroljon, hanem hogy a skizofrén hajlama teljesen átvette az irányítást az elméje fölött: nem érzi az ordító ellentmondást aközött, amit mond és amit csinál. Ennek ellenére meglepne, ha azt mondaná valaki, hogy rajongónak nézte azokat, akik szégyennek tartják a politikai létezését.

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.

Social media & sharing icons powered by UltimatelySocial
error

Kövess minket!