Szeptember 17,  Péntek
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


Nagy zabálás az ország hullája felett

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 1,026,680 forint, még hiányzik 1,973,320 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Szombaton volt a nap. A Nagy Nap. Amikor a titokzatos nagyok és azok szorgos, ámde önálló gondolatokkal nem rendelkező – felsőbb utasításra nem rendelkező – rajongói, az állampárt úgynevezett elitje össznépileg összeborult, és meghallgatta a vezért. Azt a vezért, aki állítólag egy nagyon demokratikus országnak az egyszemélyes vezetője, aki soha nem tűrt ellentmondást, és aki nélkül még a fű sem nőhet kicsiny hazánkban. Kivéve, ha ő jóváhagyja. Ha nem hagyja jóvá, mert neki nem tetszik, vagy csak szimplán veszélyben lehet a királysága, akkor lebetonozza. Ennek a falusi esküvőnek álcázott összejövetelnek a lényege az iránymutatás. Az, hogy milyen irányba mutat a kedves vezető, és pontosan miket vizionál a mi (értsd: te, én, ők, stb.) jövőnkről, az titok. Az nem ránk tartozik, mint ahogy általában semmi sem, de majd azért elég kiszámíthatóan körvonalazódik, mi is lesz a válaszátokig a közbeszéd tárgya. Senki ne várjon nagy dolgokat, legfeljebb újracsomagolást. Maradnak a csatakiáltások, a támadás, védekezés, háború. Ez a terv.

Megfigyeltem, hogy ezek a bátor emberek, amikor szemtől szemben állnak a független sajtóval, akkor beszarnak. Akkor valamiért nem olyan nagy az arcuk, mint az online térben. Ahol nem mellesleg nagyon kemények, ahol uszítanak és fröcsögnek bátran. Ellenben ha hús-vér emberként kell a kamerába mondani ugyanazt, amit a neten vérfarkasként adnak elő, akkor összemennek, mint a lószerszám a hideg vízben. Gondolom ez az álca, mert különben mi lenne az oka annak, hogy Vargától Rákay Philipig most hirtelen mindegyik európai jövőt vizionál, sőt, mostantól ők mindig is imádták Európát, csak hát ez a huncut földrész túlságosan elkanászodott – hogy maradjunk a környezethez hű hasonlatoknál. És egyébként is, ők annyira empatikusak és hiperérzékenyek, hogy csak na.

Az a giccsbe borult hacacáré, amit előadtak, a maguk puritán valójában már lassan fel sem tűnik nekik. Nem tudom, ki fizette ezt a dzsemborit, gondolom, szokás szerint mi, az a adófizetők, vagy az a nagyon cuki Brüsszel, az a lényeg, hogy ők jól elvannak egymással. Ez az igazi beltenyészet, ez az igazi magyar virtus. Amikor elfelejtenek kiadni egy egységes dresszkódót a meghívóban, akkor ez van. Amikor ex-Rogánné 2 milliós szettben vereti, és a másik, mit tudom én melyik egy Luis Vuitton autóstáskával babrál, aminek az ára alsó hangon is 1 millió forint, akkor van a baj. Lehet, hogy Marika néni ezt nem érzékeli, mert azt sem tudja, mi az. Ő csak a gyűrött inges – most éppen szeszcsempész kinézetű -, olasz maffiózókat megszégyenítő, a divatos napszemüvegében a gorillák takarásából előbukkanó egyélőistent nézi. Az tündököl, az mutatja az irányt neki. A nyilvánosságra került fotókról egy disznóvágás és egy legénybúcsú keverékének beillő milliő köszönt vissza, ahol megint a pörkölt a főszereplő, mert az igazi hungarikum. Meg a vidéknek üzenő és a vidékkel összekacsintó, a vidék szavazataiért magából hülyét csináló NER-elit. A magyar mezőségi keservest a szent ember beszéde alatt hűségesen szolgáltató matyóhímzéses bugrisok.

Egyébként az újságíróknak meg az lenne a marha egyszerű feladat, hogy egy zajszűrő segítségével dekódolják a beszédet, és akkor tudnánk, mi is hangzott el valójában. Ez a módszer még mindig legálisabb lenne, mint a rég elfelejtett, és ezáltal tulajdonképpen meg sem történt Pegasus-botrány szerintem. Gondolom, sokan kíváncsiak lennének arra, mit forralt ki a választásokig ez a talpig korrekt, soha nem hazudó, és másokat el nem lehetetlenítő figura, az elmúlt 100 éve legsikeresebb kormányának feje.

Az a bejárat előtt felállított adománygyűjtő edény… az is megfizethetetlen, amibe mindegyik szorgosan dugdosta a pénzt. Micsoda nagylelkűség, micsoda emberi gesztus. És természetesen a pofánkba röhögés, a sajtó lábtörlőnek használása, és ezzel a választók két szeme közé köpés, ami már fel sem tűnik senkinek. Ez lett a természetes állapot, ehhez lettünk szoktatva. Kussolj, és húzd meg magad, jobban jársz, hidd el. Ha nem muszáj, ne üsd bele az orrodat a nagyok dolgába. Nem rád tartozik. Az illiberalizmusnak ez a lényege. Ami a tied, az a mienk, ami meg az övék, ahhoz neked semmi közöd. A köz mint olyan 12 éve megszűnt létezni. Maradt a demokráciának álcázott úri muri, a bogrács aljára tapadt maradék kenyérhéjjal való kitunkolása. Polgárilag piknikelnek, ilyenkor a kaviárt és a homárt felváltja Németh Szilárd egészséges táplálkozásának menüsora. Nagy zabálás az ország hullája felett. Halotti tor és jóleső szelfizgetés. Az kell. Mert ezek úgy viselkednek, mintha valami rockbanda tagjai lennének. Én a sajtó helyében el sem mentem volna Kötcséig, mert minek? Az az alázás, amit ezek évről évre véghezvisznek rendesen fájdalmas. Úgy sem lehet értelmes, önálló, érdemi válaszokat kiszedni egyetlen kérdésre se, mindegyik egy követ fúj a gazdával. Soha nem tudunk meg semmi újat, mindig csak bizonyságot nyer a tegnapi bizonyosság, amivel nem megyünk semmire.

Talán a remény, ami maradt, hogy egyszer talán emberszámba veszik azokat, akiket kiszipolyoznak, akiknek a nyomorát meglovagolva urizálnak. Bár ha jobban meggondolom, ez a remény hiú és hamis. Mert mi itt mindannyian tudjuk, hogy honnan jutottunk el idáig, és csak a bizonyosság marad mindenkiben: én megmondtam! De kit érdekel? Ki nem szarja le? Ha nem tetszik, akkor húzz el, ne rontsd itt a magyar levegőt. Nekünk meg annyira marad, hogy Jó napot! Balázs áll rendelkezésükre!

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.

Social media & sharing icons powered by UltimatelySocial
error

Kövess minket!