Szeptember 17,  Péntek
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


Visszahozni a férfieszményt 

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 1,026,680 forint, még hiányzik 1,973,320 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Magunk mögött hagytuk az olimpiát, érthető, ha most mindenki értékeli az eredményeket. Tudjuk, nem a győzelem, hanem a részvétel a fontos, persze valójában ez csak duma, másról se beszélnek mostanában, mint az érmek számáról. Készülnek a különféle statisztikák, elsősorban az a kérdés, hány aranyérmet szereztünk, aztán ezt hasonlítgatjuk össze, akivel és amivel csak lehetséges. Mennyi volt az előző és az azt megelőző olimpián, összevetjük az eredményeket más országokkal, mert az borzasztó fontos, hogy itt is, ebben is felállítsunk egy rangsort. Hogy ennek hol van jelentősége, az tudná megmondani, aki ezeket szorgalmazza, engem speciel nem nagyon érdekel, főleg azért, mert nem látom be, mi olyasmi következik belőle, ami meghatározó lenne az ország számára. Ha történetesen bekövetkezne az a boldog állapot, hogy az összes versenyen az összes aranyérmet mi szerezzük meg, jelentene az bármit? 

Az még csak rendben lenne, ha az előző olimpiákkal hasonlítják össze a legutóbbit, de olyan, hogy a férfiak és a nők szerzett érmeinek számát összemérjük, álmomban se jutna eszembe. A miniszterelnök mégis megtette, sőt, következtetéseket is levont belőle. Ugyanis, mint mondta, Rióban a nők mentették meg a haza becsületét azzal, hogy a nyolcból hét aranyat nyertek, most viszont az összes aranyat a férfiak hozták el. Ezzel aztán hatalmas szolgálatot tettek a hazának, mert a segítségükkel talán sikerül visszahozni a férfieszményt a magyar közéletbe. A nőkkel sose volt baj, ott voltak ugye az egri nők, a magyar sportolónők is mindig hozták a szép eredményeket, törekedni kell tehát az egyensúlyra. 

A fene se tudja, mindenesetre érdekes ötlet úgy nézni bármilyen sportversenyt, hogy ott a haza becsülete lenne a tét. Ez egy marhaság, annál inkább, mert a megszerzett eredmények csupán egy vagy éppen négy évre szólnak, idén ez nyeri az aranyérmet, tavaly viszont valaki más, persze az is lehet, hogy hosszabb ideig őrzi valaki az elsőségét, ez azonban azzal is jár, hogy már-már unalmasak lesznek a versenyek, és talán már az örökös bajnok is beleun és akkor végre visszavonul, átadva a lehetőséget másoknak. Ha rajtam múlna, nem engedném az aranyérmeseket újra meg újra indulni, eljutott a csúcsra, ennél többet már nem érhet el, próbálkozhatna másik számban, aztán esetleg ott is szerezhetne aranyérmet, de lehetne külön versenyt rendezni csupa aranyérmeseknek, szóval a variációk korlátlanok.

Na de maradjunk a férfieszményeknél, ha már a miniszterelnök megfogalmazta, hogy vissza kell hozni a közéletbe. Ha valami, hát pont ez hiányzik nekünk, hogy Orbán fogalmazza meg a férfieszményt. Az, hogy most nincs, szerintem vitatható, már hogyne lenne, tessék csak megkérdezni a nőket, készséggel el fogják mesélni, milyen az eszményi férfi. Más kérdés, hogy a férfiak éppen úgy nem egy kaptafára készülnek, mint a nők, van közöttük ilyen is, olyan is, az meg végképp eltérő, melyik nő milyen férfit tart eszményinek. Várkonyi Andrea például Mészáros Lőrincben találta meg a férfiideált, pedig ugye Lőrincről sok mindent el lehet mondani, de hogy rendszeresen sportolna, az kicsit se valószínű. Aztán ott van Borkai Zsolt, aki még olimpiai bajnok is volt, ennek ellenére nem hinném, hogy normális nőnek eszébe jutna őt eszményi férfinak nevezni. 

Az ideál nem úgy születik, hogy valaki azt csinál belőle, nincsenek kritériumok, hogy ha ezt vagy azt eléred, akkor eszményi leszel, szóval óvatosan kellene bánni ezzel a dologgal. Persze, nagyon szép elképzelés, hogy sportoljanak egyre többen, de hogy ezt mondjuk a mindennapos testneveléssel lehetne elérni, hát afelől erős kétségeim vannak. Azt sokkal inkább, hogy aki eddig nem szerette a sportot, ezután egyenesen utálni fogja, ugyanis lehet azt erőltetni, hogy egy gyerek naponta másszon kötélre, de nem kellene abban nagyon bízni, hogy ez lesz majd a passziója. 

A felnőttek sportolásáról meg jobb nem beszélni. Van, aki csinálja, van, aki nem, akik aktívnak mondják magukat, sokszor ez az aktivitás abban merül ki, hogy eljárnak valamelyik edzőterembe, amivel karban tartják ugyan a fizikumukat, de szerintem ezt sportnak nevezni erős túlzás. Ismerek olyan öreg legényeket, akik rendszeresen fociznak, és mert nem léteznek olyan szabad területek, ahol ezt bármikor meg lehetne tenni, kibérelik az egyik iskola tornatermét a sörmeccseik idejére. Sportolnak, és keményen fizetnek is érte, az ilyesmit ugyanis senki se támogatja. Olyan már nincs, hogy van valahol egy focipálya, amit megadott időszakban bárki használhatna csak úgy, szerelemből, inkább álljon üresen, de ha szerveznek egy sportnapot, arra több milliót költenek, hogy mondjuk a főtéren karkörzést végezzenek a nyugdíjas klubok tagjai is, és akkor le lehet azt írni, hogy ekkor meg akkor milyen rengetegen sportoltak közösen. 

Na jó, hát eléggé messzire kanyarodtam az alapgondolattól. A lényeg az, hogy meglesz most már az a férfieszmény is, olimpiai aranyéremmel a nyakában, aki amúgy katona, mert hát az is egy eszmény manapság. És ha már annyira ideális, egészen biztos, hogy a Fideszre szavaz. 

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.

Social media & sharing icons powered by UltimatelySocial
error

Kövess minket!