Száz évvel ezelőtt még ritkaságnak számított a tanult ember. Nagyanyámék öten voltak testvérek, ő volt a legidősebb, volt három húga és egy öccse. Nem éltek nagy szegénységben, ennek ellenére nem tartották fontosnak, hogy taníttassák a gyerekeiket, csak a fiút, belőle pék lett, a nagyanyám pedig kiharcolta, hogy hat osztályt végezzen, aztán varrónőnek tanult. Egész életében nagyra becsülték a húgai, mert neki lehetett szakmája, a többieknek maradt a földművelés, az állatokkal való bajlódás. Apámék családjában az volt a rend, hogy a fiúk tanultak, a lányok pedig elmentek szolgálni és támogatták a testvéreiket. Apám tanítóképzőt végzett így, 19 évesen már kész kántortanító volt, szeretett mesélni, így sokat megtudhattam az akkori képzőkről. Igyekeztek minél sokoldalúbb tudással felvértezni növendékeiket, sokféle területen szereztek ismereteket, bár ezek alapismeretek voltak, az már a hallgatókon múlt, utóbb bővítették-e tudásukat, ha nem tették, úgy is kiválóan elboldogultak az egykori falusi iskolákban.
Azután változott a rendszer, nagyobb jelentőséget kapott a tudás, mindenkit arra ösztönöztek, hogy tanuljon. Egyre többen éltek a lehetőséggel, megnőtt a nyolc általánost végzettek, az érettségizettek, diplomások száma, ezzel együtt azt hittük, ha növekszik az emberek tudásszintje, az a közéletben is észrevehető változást eredményez. És csak várjuk, csak várjuk a csodát, hiszen már gróf Széchenyi István szerint is egy nemzet ereje a kiművelt emberfők sokaságában rejlik, tehát minél tanultabb az ország népessége, annál inkább képessé lesz okosan élni az életét, alkalmassá válik arra, hogy értékelje is, amit lát, hall, olvas, ezért megfontolt döntéseket hoz, nem esik áldozatul különféle manipulációknak.
Ez sajnos hiú remény maradt, újra meg újra azt látjuk, hogy bár sokféle tudást megszereztünk, alapvetően mégis megmaradtunk azon a szinten, ahol eleink voltak évszázadokon keresztül. Ha csak a vallásháborúk idejére gondolunk, adódik a kérdés, vajon azoknak, akik kitartottak vagy inkább áttértek egy másik vallásra, milyen motivációik lehettek? Nem hinném, hogy az akkori emberek hosszasan elgondolkodtak azon, miért jobb az egyik egyház, mint a másik, nem rendelkeztek szerteágazó vallásismerettel, a korabeli propaganda hatására alakították ki álláspontjukat. Akkoriban a prédikációk töltötték be ezt a szerepet, ezért leginkább a hitszónokok befolyásolták a hívek döntéseit. Manapság ugyanez történik, még ha nem is szószékekről terjesztik az igét. Aki sikert akar elérni, nem válogat a módszerekben, azt mondja, amit a közönsége hallani akar, minél egyszerűbben fogalmaz, hogy annak is eljusson a tudatáig, akinek már egy összetett mondat értelmezése is gondot okoz, és nem válogat az eszközökben. Össze-vissza hazudik, tudva, hogy egészen biztosan többet nyer ezzel, mint veszít, hiszen ha ezernyi pert veszít is, a hívei soha nem fognak utánanézni mindannak, amit összehordott. Megtehetnék pedig, ugyanis ehhez minden lehetőség a rendelkezésükre áll, csak éppen igényük nincs rá.
Sírni lenne kedve az embernek. Ezernyi a kérdés és nincs rájuk válasz. Tévedett volna a legnagyobb magyar? Hol hibás az emberfők kiművelése? Hogyan lehetséges az, hogy az elsajátított nagyobb mennyiségű ismeretanyag érintetlenül hagyott fontos területeket? Ha sok szempontból bővül is a tudás, más képességek mintha tilalom alatt állnának, azokat se fejleszteni, se pedig egyáltalán megkérdőjelezni nincs hajlandóság. Hihetetlen, hogy sokan, akik pedig akár több diplomával is rendelkeznek, nagy hangon képesek kiállni elképesztő ostobaságok mellett és még büszkék is rá. Talán jobb is, ha nem látunk bele egymás fejébe, mert sok esetben megrökönyödnénk azon, amit ott fellelünk, bár igazából kíváncsi lennék rá, hogyan is jelenítik meg maguknak mindazt, amit elutasítanak. A migránst késsel a fogai között képzelik el, akinek övéről kézigránátok lógnak, aki azért tör rá az országra, mert el akarja venni a munkánkat, majd rájön, hogy nem is szeret dolgozni, inkább meghágja az asszonyainkat és lerombolja a templomainkat? Brüsszel ránk küldené a buzilobbit, akik behatolnának a kisdedeink közé, mint nőnek öltözött, erősen kifestett parókás férfiak, és megmételyeznék őket azzal, hogy a nemváltoztatás az élet legfőbb célja? Fel sem merül bennük, hogy ideje lenne felnőni és rájönni, hogy nemcsak a télapó nem létezik, de a kertünkben ránk leső rézfülű bagoly se, a gyereket pedig nem a gólya hozza?
Kellemes a mesék világa, de előbb-utóbb le kellene számolni vele. Ha már eléri az ember a nagykorúságot, képes arra, hogy különbséget tudjon tenni a valóság és az illúzió között. A szerzett, kapott információkat nemcsak tárolni tudja, hanem rendszerezni, rangsorolni is, különbséget tenni valóságos és hamis között, jogot szerez, hogy önálló döntéseket hozzon, munkát vállaljon, családot alapítson és részt vegyen a nagyobb közösség, a társadalom életének alakításában is. Azt szerették volna elérni nagy elődeink, hogy ha tanultabbak lesznek az emberek, ezzel együtt egyre tudatosabbá válnak, egyre inkább érdekli őket a valóság, ezáltal felemelkedik a nemzet.
Hát ez a nemzeti egység megvalósulni látszik, ha nem is úgy, ahogy szerették volna, hanem másképpen. A gondolkodó emberek csak bajt okoznak, semmi szükség a sok töprengésre, megmondják nekik, miről és mi legyen a véleményük, szépen és engedelmesen kitöltögetik a nemzeti konzultációt, népszavaznak, ahogy kell, mindenki szorgalmasan dolgozik egyébként. Takaró Mihály szakértő irányításával az eszményi embertípust oktató pedagógusok képzése is megvalósul, ha rajtuk múlik, néhány évtized alatt elkészülhet a nagy mű, az alkotó pedig megpihenhet. A gondolkodók előbb vagy utóbb kihalnak, kivándorolnak, demenciába menekülnek és végre egységes lesz a nemzet.
Az, hogy ez csak vízió vagy pedig jövőkép, csak rajtunk múlik.
Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!
Ez megint olyasmi, amibe önmagában nem kell, nem is szabad belekötni. Mert igenis fontos idős korban is a testmozgás, nagyon jó, ha régi barátságok erősödnek, újak születnek, mégpedig az egészség – a fizikai és mentális egészség – szempontjából rendkívül fontos tevékenység közben. Ám nem látok okot arra, hogy a minisztérium ezért fényezze önmagát. Egyrészt aligha […]
Nagy volt ma a fennforgás Orbán demokráciát szimuláló parlamentjében, egyik miniszteri meghallgatási érte a másikat, miközben a harci propaganda közhelyszótárát hibátlanul felmondó nertársak plenárisan védték a szuverenitásukat. Naná, hogy az ország szuverenitására hivatkoznak, de természetesen saját magukat védik az ellenségtől. Varga Mihály, Gulyás Gergely vagy éppen Lantos Csaba mellett Pintér Sándornak is jelenése volt ma […]
Megkezdődött a parlamentben a színjáték a szuverenitásinak becézgetett hatalom-bebetonozási törvény örömére. Azért színjáték, mert senki meg nem tudja akadályozni a bevezetését – éljen a demokrácia, és az egypártrendszer! -, senki nem tud változtatni még egy betűt sem, az lesz, amit az egyszemélyes hatalom akar. Innen nézve azonban eléggé szánalmas, hogy Tuzson Bence és Varga Judit […]
A magyar közvélemény tájékoztatása, a szavazópolgárok partnerként kezelése jegyében megszületett minden idők legrövidebb MTI híre, és még csak nem is a rövidhír kategóriában. Havasi Bertalan tájékoztatott minket arról, hogy Orbán Viktor fogadta a Karmelita kolostorban Charles Michelt, az Európa Tanács elnökét, és még beszélgettek is egymással. Már csak az marad a kérdés, hogy mégis nagyjából […]
Szijjártó miniszter mintha egy kicsit elkésett volna ezzel a kínos lelkendezéssel, de jobb későn, mint soha: levélben gratulált Geert Wildersnek, a jobboldali holland Szabadságpárt (PVV) „földcsuszamlásszerű” választási győzelméhez. A muszlimok megveszekedett gyűlölője, Donald kacsa és Orbán Viktor nagy rajongója, valamint Bunyós Pityu haverja köszönetét fejezte ki és bízik abban, hogy hamarosan személyes találkozóra is sor […]
Mióta az által vezetett minisztérium csúcsáig érő büdös korrupciós ügybe belekeveredett, és ezért inkább oldalra buktatta a gazdája, a fideszes parlament európai ügyek bizottságának élére, Varga Judit bírósági fogalmazóból lett hajdobáló hegedű- és életművész változatlan lelkesedéssel tolja az állampárt szekerét, és gondolom, soha el nem múló hálája jeléül, amiért neki nem kell bíróság elé állnia […]
Kétségtelenül nagy öröm az mindenkinek, hogy Hornung Ágnes családokért felelős államtitkár ilyen szép beszédet mondott a nők elleni erőszak megszüntetése világnapjak alkalmából. De esetleg érdemes lenne azon eltöprengeni, hogy a hangzatos kijelentésekből mennyi valósul meg egy olyan országban, ahol felmérések szerint 200 ezernél is több nő él bántalmazó kapcsolatban, ahol megszokott, mindennapos dolog a munkahelyi […]
Mintha felgyorsult volna a keleti nyitás néven futó manőver. Szijjártó Péter és Orbán Viktor kéz a kézben – bár gondolom külön-külön repülővel, mert az mégis drágább nekünk – trappoltak Azerbajdzsánba jövőt építeni. Ameddig Orbán Viktor ki tudja miről tárgyalt Bakuban az azeri kormányfővel, Szijjártó már tájékozta is a sajtót arról, hogy mit is gondol ő […]
(…) a legfontosabb és a legfényesebb haditett, igazi hadikos huszárcsíny, hogy Brüsszel pénzügyi zsarolási kísérleteit zátonyra futtattuk, a gazdaság ismét nő, és még nőni is fog. Persze azt a pár eurót, amivel tartoznak, még be fogjuk hajtani. Hajrá, Navra! (Orbán Viktor, Budapest, november 18.) Az Európai Bizottság nem folyósíthat semmiféle forrást Magyarországnak mindaddig, amíg a […]
Azt írta ma az MTI, hogy Havasi Bertalan miniszterelnöki mindenes arról tájékoztatta őket, hogy a főnöke Svájcba utazott, ahol ma Bernben tárgyal az ország vezetőivel, szerdán pedig átfogó politikai beszédet tart Zürichben. Orbán Alain Berset svájci szövetségi elnökkel és Ignazio Cassis külügyminiszterrel folytat megbeszéléseket; az őt elkísérő kíséret tagja Bóka János európai uniós ügyekért felelős […]
Jó, éljen Navracsics Tibor, a közigazgatási rendszer szülőatyja! Én nem óhajtok vitába szállni Gulyás Gergely szavaival, aki a főispánok és járási hivatalvezetők országos találkozóján (hagyok egy kis időt a megértéshez) örvendezett annak, hogy immáron lesz nekünk új minisztériumunk, Területfejlesztési és Közigazgatási, amit majd Navracsics Tibor vezet nagy hozzáértéssel. Az most mindegy, hogy egészségügyi és oktatási […]
Hogy egyetlen napig se kelljen nélkülöznünk az aktuális miheztartást, Orbán Balázs tartott eligazítást a témában. A fő csapásirány Orbán Viktor tisztújító kongresszuson elmondott beszéde, ami ugyan semmi újdonságot nem tartalmazott, de legalább szép volt. Ismét megtudhattuk tehát, hogy amennyiben nem követjük a miniszterelnök iránymutatását, néhány éven belül nem lesz Magyarország. Továbbá azt is tisztázta Orbán […]
Egyelőre szeretném megkímélni magamat is, mindenki mást is, aki olvas minket attól, hogy a mai nap fénypontjáról, a politikai cirkuszi showműsorok műfajába illő, érthetetlen módon tisztújítónak nevezett állampárti kongresszus fejleményeiről, a birodalmi propagandakormány erőfitogtatásra kiválóan alkalmas szeánszáról bármit is gondoljak. Bőven elég annyi itt és most, hogy a rendezvény házigazdái Varga Judit valamilyen irányba buktatott […]
Sűrű napja van a felcsúti világpolitikai tényezőnek, ma reggel nem is fért bele az idejébe a menetrend szerinti közpénzrádiós igehirdetés. Már vadhajnalban eligazítást tartott a határon túli fideszes fiókszervezetek magyar politikai pártok képviselőinek a Várkert Bazárban, és már loholt is a Parlamentjébe, ahol szigorúan Kövér László parlamenti elnök után beszédet mondott a Délkelet-európai Országok Parlamenti […]
Kivételesen két hírt hoztam. Az egyik mai, a másik néhány napos. Az egyik az uniós euróövezetben mért inflációról szól, a másik a magyar inflációról. Nem feltétlenül a két adatot akarom összehasonlítani, bár önmagában eléggé látványos az euróövezeti 2,9 százalékhoz képest a diadalmasan beharangozott magyar 9,9 százalék, de most inkább egy kis stíluselemzésre hívom az olvasókat. […]
Igazán végtelen öröm látni, hogy létezik még olyan közeg, melyben Orbán Viktor annyira biztonságban érzi magát, hogy nem szükséges 6-8-10 testőr éber jelenléte. Pedig így még a saját hívei közé sem mer menni, de ezek szerint a Magyar Diaszpóra Tanács tagjaiban tökéletesen megbízik. Azt mondjuk nem pontosan értem, hogy a Diaszpóra Tanácsnak mi köze van […]
Szerintem kevés dolog van, ami olyan mély indulatokat képes kiváltani kicsit is tájékozott, a saját és a gyerekei, unokái jövője miatt felelősséget érző emberből, mint amikor a gyermekvédelemmel házaló, ám a gyermekeket is, csak úgy, mint mindenki mást is magasról leszaró, kizárólag a hatalom megtartásában érdekelt rezsim, amely nemcsak szerintem, de szakemberek szerint is nagyobb […]
Előrebocsátom, hogy senkit nem bíztatok arra, soha nem tettem és nem is tennék ilyet (ellenkezőleg), hogy legjobb meggyőződése és lehetősége szerint nemes célokat támogasson, jó ügyek mellé odaálljon, és ha megteheti, ne fordítson hátat azoknak, akik támogatásra szorulnak. Ezzel együtt háborgó gyomorral vettem tudomásul, hogy a saját honfitársai bizonyos csoportjainak legmagasabb állami szintről levezényelt jogfosztása, […]
Miközben minden olyan program hasznos és üdvözlendő, mely segít a lemorzsolódás csökkentésében, valamiért nem tartom elégségesnek azt, ha egyetemisták mentorálására bízzuk az egyre inkább leszakadó vidéken élő gyerekek jövőjét. Ahhoz, hogy 2030-ra minden mai általános iskolásnak legyen szakmája vagy továbbtanuljon, minimum csoda kellene, ennek hiányában a kormánybiztos úrnak meg kellene tanulnia számolni. Amelyik gyerek ma […]
Ezt sem gondoltam volna még tegnap, hogy ma eljön annak is a napja, amikor a miniszterek elnöke nyilvánosan kijelenti, hogy a Századvéget azért hozták létre, hogy a Fideszt támogassa, és ez a helyzet ma is fennáll. Úgy tűnik, elérkezett az a pont a kormány életében, amikor már titkolni sem kell, hogy egy elméletileg kutatóközpont gyakorlatilag […]
A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.
