NEHAZUGGY

Már rég nincs lehetőségük megfordulni korrupt, elvetemült, diktatórikus kormányzásuk zsákutcájában

Verőfényt, derűt, józanságot és jó reggelt kívánok mindenkinek! Tegnap ilyenkor azon füstölögtem, hogy a fényestekintetű atyaegyúristen, aki keserves napokon keresztül nagy ívben kerülte a nyilvánosságot – holott mikor, ha nem most, tegnap, tegnapelőtt lett volna indokolt megtalálnia a szemkontaktust a populációval -, nehezen, de előkerült a takarásból. Nem tehetetett mást, valamit villantania kellett, miután kitartó melóval sajátos nyerőszériába lavírozta magát ő is, és a hatalmába mindennél elszántabban kapaszkodó állampártja is. A homofób jogtiprásba fulladt pedofiltörvényük nem aratott osztatlan sikert Európában, az illiberális jogállamiságuk helyzete nem javult, de legalább tovább romlott tavaly óta, és éppen egy büdös lehallgatási botránnyal kellene elszámolni úgy, hogy Brüsszel több mint egy évtized után mintha rádöbbent volna arra, hogy ha csak siránkozik, panaszkodik, felháborodik és megrökönyödik, miközben a pénzcsapokat nagy erőkkel bőgeti, akkor a világon semmi nem fog változni, ámde egyre szarabb lesz a helyzet. Nos, egy szavam nem lehet, minden bátorak védőszentje kimerészkedett a lövészárokból, bejelentette, hogy hamarosan bejelent valamit, és mint már szó esett róla: tényleg bejelentett valamit. Hogy mit, attól a jóisten őrizze meg a még megmaradt józan eszünket.

Ami engem illet, mélyen egyetértek mindazokkal – Hadházy Ákossal feltétlenül -, akik szerint erről a hazug, cinikus, a politikai pedofíliát új szintre emelő, leginkább kétségbeesést tükröző cirkuszról leginkább nem kell beszélni a jövőben. Hát hiszen pont az a cél, hogy beszéljünk róla, és ne arról beszéljünk, amiről valóban érdemes volna népszavazást kiírni, de amiről a büdös életben nem lesz népszavazás. Addig is most remélhetőleg utoljára hadd szóljak pár szót mégis erről. Ha valaki a NER lakájmocsarában szorgoskodik a futószalag mellett, és abból él, hogy a fenséges ánuszt kényezteti reggeltől estig, választástól választásig, akkor annak mennyei manna ez a téma. Szembrebbenés nélkül le fogja írni, hogy irgalmatlan sallert kapott az ideiglenesen Magyarországon állomásozó ellenzék az Orbán Viktor által bejelentett népszavazással, odáig fogja ragadtatni magát, hogy Orbán susztermatott adott az ellenzéknek a népszavazással, és akkora zseni ez a felcsúti dakota, hogy ezt is megcsinálta:

[…] egy olyan kérdés uralja majd a népszavazási és az országgyűlési választás kampányát, amelyben a kormánynak van igaza (a kisgyermekek genderpropagandával mérgezése nyilvánvalóan sátáni gaztett), és amelyben a magyarok nagy többsége, kétharmada mögötte áll. (via PS)

Vagy úgy. Hát az egy dolog, hogy működő jogállamokban népszavazást nem olyan kérdésekről tartanak, amelyekben konszenzus van, mert ahhoz baszottul nem kell népszavazás. Másfelől demokráciákban jellemzően nem úgy tartanak népszavazást, hogy reggel 8-kor megjelenik a miniszterelnök által aláírt rendelet, amely egészségügyi veszélyhelyzet idején lehetővé teszi országos népszavazás megtartását, ami reggel 7-kor még tilos volt (!), majd a miniszterelnök dél körül bejelenti, hogy akkor most ők, a kormány népszavazást kezdeményeznek. Egy olyan nem létező ügyről ráadásul, amiről már mindenféle tét nélkül egyébként nemzeti konzultálnak is közben, és amelynek azért nincs semmi tétje, mert már törvény van arról, amiről hirtelen felindulásból és jobb ötlet híján népszavazást akarnak tartani. Mi ez, ha nem a népszavazás intézményének megcsúfolása?

Vagyis Európa műanyagkeresztény utcai harcosa nem akkor volt kíváncsi a nép véleményére, amikor a szörnyszülött, jogtiptró homofóbtörvényét összefércelte, amikor a pedofilok és a melegek közé egyenlőségjelet tett, hanem akkor, amikor kiderült, hogy ezzel a húzásával a fejére rántotta azt a fekáliás lavort, amit nem mellesleg egy évtizede kéjesen lötyögtet a brüsszeli orrok alatt. Most, hogy összecsaptak a feje fölött a hullámok, már kéne a népakarat, amit magasról telibeszart, amikor a cselédeivel mindenféle szakmai egyeztetés nélkül, bárkinek a megkérdezése nélkül kijogászkodták magukból ezt az Európából kifelé vezető törvényt.

Zárójel: talán még sokan emlékeznek, hogy februárban Novák Katalin szaporodásügyi női princípium mit nyilatkozott az Index helyén működő azonos nevű orgánumnak. Ezt:

Ki merem jelenteni, hogy a homoszexuálisok örökbefogadásának kérdése pillanatnyilag nem szerepel a magyar emberek első száz problémája között, és mi eszerint állunk a kérdéshez.

Most hagyjuk a pongyola megfogalmazást (nyilván nem a melegek örökbefogadásáról, hanem a melegek általi örökbefogadásról van szó), csak azért hoztam ezt most ide, hogy feltehessem a kérdést: ha a magyar embereket annyira nem érdekli, hogy a melegek örökbefogadhatnak-e, vagy sem, ha nem rettegnek, nem verik a fejüket a falba ettől, csak szimplán nem érdekli és nem foglalkoztatja őket, vajon hány magyar embernek szerepelhet az első száz VALÓS problémája között, hogy nőnek öltözött férfiak néger kisfiúvá akarják átműteni a lányaikat, vagy néger kislánnyá a fiaikat?

Miközben a 21. század dicsőségére már valószínűleg a legsilányabb fideszes propagandát fogyasztó populáció is tudja és érti, hogy egy heteroszexuálisnak született gyermeket semmilyen propagandával nem lehet homoszexuálissá nevelni, mint ahogy a homoszexualitást sem lehet tanfolyamokon, átnevelő táborokban gyógyítani, Orbán Viktor a gyerekekre, mások gyerekeire hivatkozva igyekszik megvédeni saját magát a politikai bukástól. Ennyire futotta Rogánék tehetségéből. Erről szól ez az öt hazug, keservesen összekotort, hajánál fogva rángatott, idétlen népszavazási kérdés, így jutottunk el oda, hogy nemváltó óvodásokkal riogat Európa és az egész világ legsikeresebb kormánya. Ide küzdötte le magát a felcsúti szellemóriás, aki tegnap szétcsúszott, gyűrött ábrázattal, rekedt kappanhangon előadta, hogy megtalálta a megoldást arra, hogy kitáncoljon a saját polgárai ellen – még mindig nem tudjuk, ki által – bevetett retkes kémfegyver-ügyből, és az összes többiből, amivel mindent a hatalma megtartásának rendelt alá.

Nem tudom, hogy fog-e sikerülni, és barnanyelvű propagandistáékkal ellentétben fogalmam nincs, hogy ez a bűzölgő, szégyenletes népszavazás fogja-e uralni a választási kampányt, ahogy remélik, mindenesetre a miniszterelnök úr közösségi oldalán nem aratott osztatlan sikert ez az átlátszó terelési kísérlet. És ugyan ez nem egy reprezentatív tükör, de hogy egyre hamisabb, komolyanvehetetlenebb és silányabb a hörgés, az biztos. Mert az igaz, hogy a Karácsony Gergely által bejelentett, valódi kérdésekről szóló (Diákváros, autópályakoncesszió, az Európai Ügyészséghez való csatlakozás, az álláskeresési járadék meghosszabbítása, antitest-szűrés) valódi népszavazást minden bizonnyal nem lehet megtartani a választások előtt. Az is igaz, hogy az agymosásra és mindent túlkiabálásra elégethető pénz a következő hónapokban sem lesz kevesebb az állampárt enyves kezében, a magyar néplélek pedig hajlamos beletörődni a megváltoztathatatlanba, mert csak rosszabb ne legyen.

De a helyzet egyáltalán nem rózsás így sem a nertársaknak, már rég nincs lehetőségük megfordulni korrupt, elvetemült, diktatórikus kormányzásuk zsákutcájában. Azt a blamát pláne nem lesz könnyű kimozogni, hogy mégiscsak gyanútlan, jogkövető állampolgárok magánéletében vájkálnak illetéktelenül, sunyi módon. Az, hogy az egyébként nagyhangú kormányzati fejek napok óta kussolnak, vagy éppen egymásra mutogatnak Pegasus-ügyben, hogy az egyik megszólalásukkal agyonverik a másikat, hogy innen oda irányítják a közvéleményt joggal érdeklő kérdéseket feszegető sajtót, hogy Pintér Sándor ismeretlen szervezet nemzetközileg gerjesztett botrányáról beszél, aminek a középpontjában állítólag nem a magyar titkosszolgálatok állnak, nem válasz és nem megnyugtatás, hanem karhatalmi provokáció. Ha nem a magyar titkosszolgálatok figyelték meg a kormánnyal kritikus magyar állampolgárokat (ennek szerintem nulla az esélye, de tegyük fel), akkor az azt jelenti, hogy Orbán maffiaállama egyszerűen nem tudja megvédeni a magyarokat. Egyik variáns rosszabb, mint a másik. Főleg azért, mert évek óta Európa legbiztonságosabb országáról óbégatnak, mindent a biztonságnak, a rendpárti uralkodásnak rendeltek alá. Míg máshol a törvények és jogszabályok a hatalomgyakorlás korlátait, az orbánizmusban a nyomorúságos eszközeit jelentik, amelyek nem a hatalmi önkénytől védik meg a sokakat, hanem ostorként működnek a hatalmi önkény, a nagyon kevesek kezében.

Úgyhogy nagy szeretettel küldöm e vérzivataros időkben ezt a nótát mindenkinek, aki szereti, kiemelten a doktorminiszterelnök úrnak.

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!

Tovább