Március 29,  Péntek
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


Mielőtt a Föld leperzsel minket magáról

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 1,506,669 forint, még hiányzik 1,493,331 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Napsugaras, de elviselhető szép reggelt, vidám napot kívánok mindenkinek! A legbátrabb szabadságharcos, aki bármikor elvisz a hátán néhány satnya libsit, igazán tisztában van azzal, hogy mi a dolga. Szerdán, miközben az Európai Parlamentben a magyar helyzetről tárgyaltak, ő bátran leugrott az újságoshoz. Csütörtökön, amikor az Európai Parlamentben a magyar helyzetről tárgyaltak, ő bátran elröppent Belgrádba, hogy onnan üzengessen az Uniónak: márpedig azt ő fogja eldönteni, hogy ki és mire neveli a magyarok gyerekeit (egyébként a világon senki nem akarta semmire nevelni), mert ő a teljes magyarság. Egymaga. És bátor is, amikor nem a függöny mögött bujkál, nem a testőrei háta mögül leseget és nem fekete kordonokkal körülvéve hősködik, akkor elutazik. Mert neki dolga van. Ha kínosnak ígérkezik a szituáció a várva-várt focimeccsen, akkor elmegy vacsorázni egy másik országba, ha az Európai Parlamentben kellene megvédeni a hülyeségeit, akkor nekilát világot járni. Lehetőleg a világnak azt a részét persze, ahol nem kell kínos kérdésekre válaszolnia. A tegnapi nap végén megszületett az EP határozata. Ebben arra szólítják fel az Európai Bizottságot, hogy lépjen fel a magyar kormánnyal szemben, ne fogadja el a diszkriminációt és arra kérik a tagállamokat, hogy amennyiben az EB nem teszi meg, vagy nem teszi meg elég gyorsan a szükséges lépéseket, forduljanak ők az Európai Bírósághoz. Az Európai Parlament kéri továbbá az uniós támogatások felfüggesztését addig, ameddig a magyar kormány nem teljesíti az alapszerződésben vállalt kötelezettségeit. Gondolom, a mai nap a Deutsch Tamástól Varga Juditig terjedő szirénahálózat hangos bömbölésétől lesz szórakoztató és sokszínű.

Ha fogjuk magunkat, és egy kicsit megpróbálunk megfeledkezni a napi nyomorunkról – ami nem egyszerű feladat, hiszen mi itt és most élünk -, akkor azt vesszük észre, hogy meleg van. Rohadtul, elviselhetetlenül meleg. Nyáron ez a normális, mikor legyen meleg, ha nem ilyenkor? De ez már messze túl van azon, ami normálisnak nevezhető. Európa és más kontinensek gazdag országainak lakói megpróbálnak védekezni. Igen, mi is a kivételezettek, a gazdagok közé tartozunk ilyen szempontból. Bekapcsoljuk a klímát – vagy hát bekapcsolja, akinek van -, beállunk a zuhany alá, iszunk, strandra megyünk, locsoljuk a kertet. Aki nem ennyire szerencsés, az pedig meghal. Meghal, mert nem jut vízhez, de előtte még éhezik, mert kiszáradtak a földek, semmi nem terem meg.

Tudom, hogy Trump és a hozzá hasonló hülyék szerint nincs itt semmi gond, azt is látom, hogy Európa, vagy annak egy része leginkább azzal van elfoglalva, hogy mindenki a szülőföldjén haljon szomjan, ne akarjon ide jönni. Közben Európa is haldoklik, csak ezt valahogy nem akarjuk tudomásul venni. Még van vizünk, még be tudjuk kapcsolni a klímát, van hideg sör, fagyi, strand. Átvészeljük, aztán jön az ősz.

Néhány hete még fűteni kellett éjjel. Most pedig 40 fokot mutat a hőmérő, három hete extrém hőség van és a vége sem látszik. Nem az van, ami volt eddig is, hogy megtalált egy szaharai áramlat és néhány napig ide ragadt. Az van, hogy ez van. És még csak nem is fog így maradni, mert romlani fog.

Nem, szerintem a Föld nem pusztul el. Csak leperzsel minket magáról. Megtisztul, aztán meggyógyítja önmagát. És ha lesznek túlélők, vagy lesz majd egyszer egy új, értelmes faj, esetleg más bolygókról idelátogatnak, és meg tudják fejteni a mi fura jeleinket, akkor nagyon fognak csodálkozni. Nem fogják érteni, hogy amikor elkezdett izzani a Föld, miért nem csitítottuk a tüzet. Nem fogják érteni, hogy miért néztük végig tétlenül, ahogy kicsi gyerekek csontra fogyva, tompa tekintettel várják a halált, miközben az anyjuk kiszáradt melléből próbálnak még pár órányi életet kiszívni. Valamikor, évszázadok múlva nem találnak magyarázatot arra, hogy hogy lehettünk ilyen vakok. Ilyen gonoszok. A magunk kicsinyes gondjaival foglalkoztunk, az volt a fontos, hogy kié legyen a hatalom, ki lophat többet, ki kit szerethet és mi módon. Nem fogják érteni, hogy miközben a Föld elkezdte lerázni magáról az emberiséget, emberek repkedtek egyik országból a másikba csak azért, hogy még több pénzt, még több hatalmat harácsolhassanak össze.

Valamikor, évszázadok vagy évezredek múlva nem fogják érteni, hogy miért volt nekünk annyira fontos a csomó jelentéktelen dolog akkor, amikor a gyerekink, unokáink életét kellett volna mentenünk, miért harcoltunk egymással az utolsó percig akkor is, amikor csak az összefogás segíthetett volna rajtunk. Orbán birodalmát éppen úgy fel fogja perzselni a Nap, ahogy az én aprócska kertemet, Mészáros Lőrinc yachtja a alól elpárolog a víz, Rogán Antal unokája éppen úgy egy korty vízért fogja adni az életét, mint az enyém. Miközben a bolygón sorra vágják ki a fákat némi haszon reményében, hordják fel a mélyből az ásványokat, égetik fel az őshonos növényeket, hogy valami mást ültessenek oda, vagy éppen építsenek egy várost, haldoklik az emberiség. Ameddig mi itt Európában ivóvízzel öblítjük le a vécéinket és mindenhová autóval járunk, a bolygó másik felén már nincsenek legelők, elpusztulnak az állatok és sok helyen már az emberek kerülnek sorra.

Valamikor, évszázadok vagy évezredek múlva nem fogják érteni, miért volt annyira fontos egy csomó jelentéktelen dolog, és miért nem volt fontos az az egyetlen bolygó, melyen élni tudunk. Ameddig tudunk. Ameddig bele nem pusztulunk a saját önzésünkbe, rövidlátásunkba, ostobaságunkba. Ez nem a beláthatatlan jövő, ez már a jelen. Most történik, velünk történik. Orbán Viktor szabadságharcait megünnepeljük, Greta Thunberget lehülyézzük és kiröhögjük. Már nem sokáig. Remélem, ha utánunk kifejlődik egy intelligens létforma, az sokkal okosabb lesz és tudni fogja, mi az, ami igazán fontos. Mert mi nem tudjuk.

Jó ébredezést mindenkinek! Délután talán jön az enyhülés, legalább átmenetileg. Ha mégsem jön, főhetünk tovább a saját levünkben. Mindenesetre mi hamarosan jövünk majd az első beszólással.

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.