NEHAZUGGY

Meg kell tanulni összefogni, vagy meg kell tanulni hálásan farkat csóválni

Tamás Róbert | 2021. Június 19, Szombat | 7:58

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,340,346 forint, még hiányzik 659,654 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Békés, vidám, pihentető szombat reggelt, délelőttöt, délutánt és estét kívánok mindenkinek! Érik az eper – nálunk, a kertben -, meleg van, pedig vagy három hete még szinte tél volt, a vezért megvédte a fekete fólia. Szóval minden adott ahhoz, hogy boldogan éljünk, ameddig a kurtafarkú kismalac túr. Ágról ágra.

Azt írja az újság, hogy elégedetlenek az egészségügyi dolgozók, és majd most jól megmozdulnak és fel is mondanak, mert ami sok, az sok. Tényleg? Eddig nem volt semmi gond? Most lett? Amikor Sándor Máriát péppé taposták ahelyett, hogy mellé álltak volna, akkor még minden remek volt? Amikor az orvosok bérét jelentősen megemelte a kormány, de a szakápolók és az egészségügyben dolgozók bérét nem, akkor nem volt ezzel probléma? Amikor kikeltek magukból az egészségügyi dolgozók, hogy az aljas sajtó őket támadja, mert azt feszegetik, hogy miért volt nálunk sokkal több halálos áldozata a járványnak, mint más országokban, akkor még minden olajozottan működött?

Nem arról van szó, hogy ne érteném, mi a baj. Értem. Az egészségügyben és a szociális szférába dolgozók bére a szánalmas jelzőt sem érdemli. A felháborodás jogos. De sehonnan sehová nem vezet ez az út sem. Addig nem, ameddig képtelenek összefogni az ágazatban dolgozók. Ameddig simán egymás ellen lehet őket fordítani egy kevés alamizsnával. Ameddig sem egymás, sem a társadalom segítségét nem fogadják el, addig időnként lesznek ilyen mozgolódások, aztán szépen mindenki visszakullog a sarokba. Igaz ez más ágazatokra is. Meg kell tanulni összefogni, vagy meg kell tanulni hálásan farkat csóválni. A kettő együtt eddig sem ment, ezután sem fog menni. Ha komolyan változást akarnak, akkor irány az utca, de mindenkinek, vagy valóban be kell adni a felmondást. A fenyegetőzést senki nem veszi komolyan, legfőképpen a kormány nem. Ez van, sajnálom.

Azt hiszem, minden különösebb idevágó diploma nélkül megállapíthatom, hogy az emberi hülyeség egyetemleges, nemzetközi és mindenki azonos arányban veszi ki belőle a részét. Például Juan Fernando López Aguilar, a LIBE elnöke is él ezzel a jogával amikor azt forszírozza, hogy mit keres Orbán Viktor Fidesze az Európai Unióban. Megnéztem a közleményt, mert azt hittem, tévedett a 24.hu. De nem. Talán ideje lenne tisztázni, hogy a Fidesz nem az Európai Unió tagja. Magyarország az, amely a közösséghez tartozik, nem Orbán pártja. A csúti úgy kerül a képbe, hogy valóban ő a tulajdonosa a Fidesznek, ez a párt alkotja a magyar kormányt, gyakorlatilag elfoglalta az országot. És itt tegyük hozzá ügyesen és hangosan: az Európai Unió hatékony segítségével, évtizedes félrenézések és különalkuk, valamint az uniós adófizetők nem kevés pénze kellett ahhoz, hogy Orbán hatalomban maradjon és olyan mértékben megerősödjön, hogy mostanra az országot is zsebrevághassa. Igen, bizony. Ez nem sikerülhetett volna az Európai Unió és a Magyarországot gyártósorként és az olcsó munkaerő forrásaként vidáman használó tagországok segítsége nélkül. A magyar ellenzék nyugodtan vért izzadhatott, esély sem volt legyőzni Orbánt ÉS az EU-t egyszerre. Éppen eleget szívtunk már, baromira nem hiányzik, hogy egy váratlanul ébredező uniós tisztségviselő idióta kérdések formájában tapossa még mélyebben a földbe ezt a nyomorult országot. Juan Fernando López Aguilar kérdésére a válasz: semmit nem keres a Fidesz az Unióban. Ott egy erősen lepusztított, megnyomorított ország van, de azért az lenne a minimum, hogy aki ott dolgozik, tisztában legyen ezzel.

Ha már nyár lett hirtelen, automatikusan sorjáznak a cikkek a balatoni vendéglátóhelyek tulajdonosainak panaszairól, mert nincs munkaerő és aki van, az is túl sok pénzt kér. Belátom, ez most nem egy hagyományos szezonkezdet, de ugyanezek a sirámok minden évben előkerülnek. Már akkor is ez volt, amikor nem is sejtettük, hogy létezik a koronavírus, tehát ez a helyzet nem függ össze a járvánnyal. Nekem nincs éttermem és nem is lesz, szeretek olyasmit csinálni, amihez értek is. Azon nem lenne érdemes elgondolkodni esetleg, ha van egy évről-évre visszatérő probléma, akkor valamin változtatni kellene? Ez már tipikusan a kupleráj és a bútorcsere esete szerintem.

A napfényes oldalon semmi változás. Karácsony rohadjon meg, amiért lezárta a Lánchidat, ez a komplett pártközpontot váratlanul érte, és most nagyon fel vannak háborodva, mert ha még most is Tarlós István lenne a főpolgármester, akkor tutira egy éjszaka alatt megcsinálták volna a hidat. Sajnálatos módon kilenc év alatt egy olyan éjszakát nem talált, amikor sort tudott volna keríteni a felújításra, de ha az aljas fővárosiak nem Karácsonyra szavaztak volna, már biztosan meg lenne oldva.

Egyéb iránt mindenről Gyurcsány tehet, Soros nem fizet adót, G. Fodor Gábor kedves felesége fel van háborodva, mert valaki megtámadta a házuk előtti járdát és odaírta színes krétával: a család az család, Müller Cecília szólt, hogy meleg lesz, de ez még nem esik korlátozás alá, a gyerekeknek is meleg lesz. Ezt már nem Nyunyóka néni mondta, hanem én. Szerintem szombat reggelre pont elég ennyi, sőt! Mindenki sokkal jobban járna, ha átadhatnék neki egy tölcsér fagyit, de arra sajnos nincsen mód. Marad a hideg zuhany. Kellemes ébredezést.

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!