Április 19,  Péntek
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


NER-giccs

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,324,946 forint, még hiányzik 675,054 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Hogy tényleg mindig hülyének néz mindenkit. Vajon melyik agytrösztnek jutott eszébe, hogy a borostás, pörköltszaftos, trottyos gatyás miniszterelnök játssza el a budai Várban található munkahelye előtt tébláboló, mindenre rácsodálkozó egyszerű kisembert? Igaz, hogy a fél ország izzadságszagú kölniként bűzlik, de ez a Facebook-celeb mindig rádob egy újabb lapáttal. Még jó, hogy a Fidesz tele van statisztákkal, bármikor ki lehet plakátolni az országot mosolygós, családbarát spontán állampolgárokkal, akiknek véletlenül sincs köze a kormánypárthoz semmilyen formában.

Ez az esküvős borzalom, ez a NER-giccs pontosan akkora blama, mint a bölcs, és igazságos  Mátyás Viktor király. Pont a Várban, pont akkor és ott, és az igénytelen libernyákcipelő hirtelen átvedlik mindenki szeme láttára laza nagypapává. És persze mint mindig, bár nincs hivatalos beismerő vallomás, de akinek van szeme, és jól is lát vele, az láthatja: a képen az MNB-t népszerűsítő párocska alighanem ugyanaz, mint amelyik véletlenül akkor és ott kelt egybe, ahol az erkölcsileg lúdtalpas miniszterelnök spontánul téblábolt. Mert ő úgy szokott, testőrök meg biztonsági emberek nélkül. Zsebre dugott kézzel, fütyörészve. A zemberek között, lazán. Aha.

Nem kevésbé érdekes az ifjú pár. El nem tudom képzelni, hogy esküvői ruhában, édeskettesben mi a túrót kerestek a Karmelita bejáratánál. Szívesen megnézném Orbánt, ha az lenne a feladat, hogy az Astoriától metrózzon már el a Keletiig, csak úgy egymagában, hogy milyen állapotban érkezne meg a célba. Azt hiszem, kikerekedne a szeme a valóságtól, úgy értem, az emberek reakciójától. A doktorminiszterelnök ugyanis körülbelül annyira hiteles, mint ez a kis videószösszenet az oldalán. Ennyire belefér bármi, ha úri kedve és a választási kampánya érdeke úgy tartja. Emlékszünk, hogy ki volt akadva az MSZP-s Korózs Lajos kamuvideóján? Annyira, hogy mai napig emlegeti. Ő is és az egész sleppje is. Ezzel szemben neki mindent lehet, hülyének nézhet mindenkit, ha királyi kedve úgy tartja. Van következménye? Nincs!  Lehet oszlásnak indulni. Nem kell a részletekkel vagy a következményekkel foglalkozni, azok ebben az országban nem léteznek. Ez egy másik dimenzió. Itt amit látsz, az szinte biztosan nem az, ami. Egy egyszerű propagandavideóval is lehet lájkokat gyűjteni, és ez a lényeg. Minél nagyobb és ótvarabb a hazugság, amit vetítenek, annál nagyobb a felhajtás a poszt alatt, így még több helyre eljut az, és ez a cél. És én is erről kezdtem el írni, mert minden napra jut egy szemfényvesztő hazugság attól az embertől, aki állítólag még soha nem hazudott. És nem az a baj, hogy ez a tudathasadt ember ezt el is hiszi magáról, hanem az, hogy a hívek evidenciaként kezelik.

Frissítés: Eddig jutottam hétfő este az írásban, amikor szembejött a vőlegény úgynevezett cáfolata, miszerint nem ő és a párja szerepelnek a Magyar Nemzeti Bank hirdetésén. Jól van akkor, én kérek elnézést – ha már idáig jutottam a cikkel, nem kukázom ki -, ha már így alakult, hogy az van, hogy amit láttunk, az mégsem úgy van. Előfordul ez mindenkivel, hát még velem, ilyen ez a szakma, egyik nap hopp, másik nap kopp. Viszont engedtessék meg nekem, hogy ezek után is a kezdeti fenntartásokkal kezeljem Orbán spontánizmusát és nép közé vegyülését. Ha valaki, akkor én igen elszánt ellensége vagyok a konteózásank és összeesküvés-elmélet gyártásnak, de akárhogy forgatom a két képet, nekem egyformának tűnik a két párocska. Nem beszélve a hevenyészett magánnyomozásom során tapasztalt fura egybeesésekről: a srác focista a magyar művészeti válogatottban, és igen sok celebbel van lefotózva sok közös képen akik sok-sok szállal kötődnek a NER-hez. A lány nemrég végzett a Corvinuson, ami önmagában persze semmit nem jelent, döntse el mindenki maga, de úgy gondolom, ennek a sztorinak itt még nem biztos, hogy vége.

És akkor még két kósza sztori a közelmúltból, ha már a népi megtévesztés fokánál járunk. Az egyik Kovács Desikerült Zoltán  barátunk állítólagos afférja Orosz Barbikával. Természetesen egy szó sem igaz abból, amit a sajtó megszellőztetett, de rendszerint nem zörög a haraszt ok nélkül, igaz, Viktor? Majd úgyis kiborul az igazság bilije. Várkonyi és Mészáros románca is valahogy így kezdődött: először fake news volt, aztán nemsokára jön a lagzi. Egyébként meg a lőtéri kutyát nem érdekelné, hogy ezek kivel, mikor és hogyan szűrik össze a levet, ha az ember nem azt hallaná lépten és nyomon, hogy így a keresztény családmodell, meg úgy a konzervatív értékek, amelyekbe Isten keresztény szentsége miatt annyi, de annyi minden nem fér bele. És általában az a nagypofájú igehirdető szokta páros lábbal felrúgni a saját értékrendjét, aki a leghangosabban kéri ki magának, hogy ő kicsoda és mit képvisel. Ugye, Szájer? Tiszta szerencse, hogy szentéletű keresztény itt mindenki a polgári oldalon, mert ha nem az lenne, biztos elkárhozna. Így viszont elég egy jó pap, aki feloldozza a bűneik alól ezeket a szerencsétlen államférfiakat.

A harmadik, kegyelemdöfés ízű látványt az alábbi fotó szolgáltatja, az idei csíksomlyói búcsún készült: 

A BOLDOGSÁGOS SZEPLŐTLEN SZŰZ KÖZBENJÁRÁSÁBAN A SZENTHÁROMSÁG OLTALMAZ, NEM A VAKCINA. 

Hát akkor erről ennyit. Meg az oltásellenes baloldal dumáról is. 

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.