Március 28,  Csütörtök
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


Sajnos örökké emlékezni fogunk rá

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 1,506,669 forint, még hiányzik 1,493,331 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Nemrégiben elgondolkodtam azon, mégis miért van az, hogy szinte bármiről számolunk be, hogy gyakorlatilag bármiről nyilvánítunk véleményt, a mondanivaló így vagy úgy mindig Orbán valamely döntése körül forog? Miért van az, hogy egy állítólagos demokráciában a közéleti vélemények elsöprő többsége egyetlen emberhez kötődik? Magyarország az elmúlt években Orbán királyságává vált, ahol ő, mint uralkodó mondja meg, hogy merre is tartson az ország. Noha létezik egy parlament, meg léteznek különböző minisztériumok, végső soron mégis egyetlen ember dönt szinte minden kérdésben. Lehet, hogy mások vetnek fel különböző ötleteket, de az szerintem mindenki számára egyértelmű, hogy ma egyetlen olyan fontos döntést sem lehet hozni, amire Orbán ne bólintott volna rá.

Ilyen egy demokráciában soha nem fordulhatna elő, hiszen a hatalom nem egyetlen ember kezében összpontosul. Néha arra is példa van, hogy még a miniszterelnökhöz legközelebb állók sem értenek egyet vele, és egy esetleges szavazáson akár a terve ellen voksolnak. Amikor a minap elmondtam ismerőseimnek – holland és német állampolgárokról van szó -, hogy a Fidesz pénzbírsággal sújtja azokat, akik a párt érdekei, vagyis a központi ukáz ellen szavaznak, egyszerűen nem akarták elhinni. Nem tudták elképzelni, hogy egy uniós országban ilyet egyáltalán meg lehet tenni, hogy ez bevett gyakorlat. És láss csodát, nálunk ezt is meg lehet tenni. A Fidesz-KDNP egy olyan szövetség, amely nyíltan soha nem merne ellentmondani Orbánnak. Ők a felcsútit szolgálják, és minden döntését támogatják, akár egyetértenek azzal, akár nem. A párt érdekei fontosabbak, mint az emberek jóléte vagy egyszerűen az emberi jogaik tiszteletben tartása.

Orbán 10 év alatt uralma alá hajtotta az egész országot, és a NER létrehozásával valóra váltotta fiatalkori álmát. Ugyan az EU tagjaként nem teheti meg, hogy egy Erdogan- vagy Putyin-féle elavult diktatúrát hozzon létre, de erre nem is volt végül szüksége, hiszen létrehozta annak egy modernebb, látszólag szofisztikáltabb fajtáját. Brüsszelből több ezer milliárd forintnak megfelelő euró érkezett már eddig is és fog ezután is. Ezekből a pénzekből pedig futja mindenre: a haverok milliárdossá tételére, a közvagyon ellopására, a NER folyamatos fejlesztésére és betonba öntésére, nem utolsó sorban a Fidesz kampányainak finanszírozására. De ezen felül marad még pénz a Habony-művek működtetésére, valamint az ellenzéki politikusok lejáratására is. A közpénzből fenntartott, ámde így is súlyosan veszteséges kormánymédiában.

Az elmúlt 10 év lényegében Orbán hatalomtechnikai tevékenységéről szólt, és noha kezd egyre unalmasabbá válni, nem nagyon tudunk mit tenni. Mert foglalkozhatunk persze más témákkal is, de valamilyen úton-módon mégis a legtöbbször Orbán környékén lyukadunk ki, hiszen mindenhez, de tényleg mindenhez köze van ebben az országban. Ha egy demokratikus, jól működő országban élnénk, akkor Orbán nem lenne napi téma, hiszen aki jól végzi a munkáját, az jellemzően a háttérben dolgozik, és nem a rivaldafényben döngeti a mellét azzal, hogy milyen jól végzi a munkáját. Eredményei ugyanis magukért beszélnek, ezért nincs szükség az önfényezésre, a hazudozásra és az ellenzék lejáratására. Itt Spanyolországban ugyan nyilván foglalkozik a sajtó Pedro Sanchez tevékenységével, de nehéz lenne azt állítani, hogy minden róla szól. A járvány idején az egészségügyi minisztérium és a különböző szakemberek kerültek előtérbe, nem pedig a miniszterelnök, hiszen a döntéseket járványhelyzetben nem ő hozza, hanem azok, akik értenek hozzá.

Ő írja alá a különböző döntéseket, de azok meghozását szakemberekre bízza, hiszen neki semmiféle szaktudása nincs ezen a téren. Ezzel ellentétben Orbán Viktor mindenhez is ért, az egészségügytől kezdve az oktatáson keresztül egészen a pénzügyekig. Mindenről van véleménye és ezen véleményét folyamatosan beletörli az arcunkba. Ezzel nem is lenne olyan nagyon nagy gond, de amikor a szakmaiatlan, kártékony véleményei rendre törvényerőre emelkednek, akkor már igenis bajok vannak. Mert a minisztériumokat kiüresítette, a valódi szakembereket elbocsátotta, hogy hülyékkel vegye magát körül. Olyan hülyékkel, akik parancsra bármit teljesítenek, még ha azzal esetenként nem is értenek egyet. Elég csak megnézni Müller Cecíliát, aki nem véletlenül vált országos mémmé, hiszen láthatóan fogalma nincs a járványt érintő legtöbb dologról. A szerintem nem megalapozatlan feltételezésem az, hogy ő is csak Orbán parancsait hajta végre, mint a legtöbb magas pozícióba helyzett káder, akik az ország minden pontján megtalálhatóak ma már.

Orbán egyszerűen ki- és megkerülhetetlenné vált, ami nyilván hatalmas örömöt jelent számára, csak hát ennek egy ország issza meg napról napra a levét. És itt nem arról van szó, hogy némileg visszavetett bennünket az elmúlt 10 év, hanem arról, hogy olyan károk keletkeztek – mind gazdasági, mind társadalmi értelemben –, amelyek ki tudja mikorra hozhatóak rendbe. Kettészakadt az ország, a gyűlölet mindannpivá vált. Vajon megérte ez Orbánnak? Megérte, hogy kifosztott és tönkretett egy egész országot csak azért, hogy emlékezzenek a nevére még évtizedek múlva is? Mert ezt egészen biztosan elérte, csak hát nem mindegy, hogy államférfiúi nagysága vagy országrombolása miatt emlékeznek valakire halála után évtizedekkel is. Az egészen biztos, hogy amint vége lesz az Orbán-korszaknak, arra egy sötét, gyötrelmes, pusztító időszakként fogunk visszagondolni. Ezen már semmi sem változtathat.

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.