Április 20,  Szombat
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


Nincs az elvetemültségnek az a szintje, amit ne tudnának tovább fokozni

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,340,346 forint, még hiányzik 659,654 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Szeretettel, tisztelettel kívánom a  jóreggelt mindenkinek! A helyzet a következő: szerdára csütörtök, kisebb gazemberségre nagyobb gazemberség, vagy éppen fordítva, aztán újra meg újra elölről. Már nem hiszem, hogy van élő ember, aki egyáltalán képes számon tartani az egy napra jutó gazemberségeket. Akinek – miután felmérte az egyes gazemberségek súlyát -, még van kapacitása összevetni az egyiket a másikkal és harmadikkal, de jó esetben még a negyedikkel is, majd megteszi azt a szívességet is, hogy elborzasztási sorrendbe állítja az uralkodó osztály által a nép ellen elkövetett merényleteket. Ja, és lehetőleg ezt a tekintélyes, végtelen listát minden nap a Soros-terv szerint aktualizálja is.

De hát hogy is vállalkozhatna bárki ilyesmire, amikor estére legtöbbször már elfelejtjük, hogy reggel mitől dobtuk el az agyunkat, mert egész nap annyi szemétség jött szembe, hogy képtelenség lépést tartani az ámokfutás különböző stációival. Amelyeknek a legtöbb köze – kár lenne szépíteni rajta – az intézményesített lopáshoz, a kormányzati döntések átláthatatlanságának fenntartásához és a lókupec mentalitású ügyeskedéshez van. De ne beszéljek a levegőbe, hanem töltsem ki szépen tartalommal a formát.

Például hova helyezzük a gazemberségi listán azt a budit, amit négyzetméterenként egymillió, azaz összesen 19 millió (19 000 000) forintért újítottak fel Sárváron, és még egy rohadt arany wc kefe sincs benne, miközben mondjuk a DVTK csapatát 2,3 milliárd forinttal (2 300 000 000) tolják meg? Mert a járványpusztulatban munkáját elveszítő többgyerekes családapának nincs ingyenpénz, ezzel szemben – kérdezzék meg Csöbör Katalin országgyűlési képviselőt – a kormány úgy gondolja, szükség van egy jó és erős Diósgyőrre.

És hol helyezkedik el ehhez a kettőhöz képest mondjuk az, hogy Tiborcz István nemzeti tolvej miközben éppen luxusba fullasztja a budai Várban felvásárolt műemléképületet, egy másik ágon 125 millió (125 000 000) forintért bővíti a felsőörsi birtokát, mert ott is van neki harácsolmánya? Persze nekünk, nyomorúságos alattvalóknak semmi közünk ahhoz, hogy az urak hogyan mulatnak a lábunkon taposva, hiszen ezek a csilliárdos históriák kivétel nélkül magánügyek. A csávónak volt egy 9500 négyzetméteres telke uszómedencés villával, nem tehet róla, hogy eladó volt a szomszédos, 1856 négyzetméteres telek a rajta lévő 120 négyzetméteres házzal, vagyis elővásárlási joga volt, élt vele. Nem tehet róla, hogy sikeres üzletember lett belőle, mióta az apósa a miniszterelnök. Majd Gajdics Ottó elküld melegebb éghajlatokra, amiért az Orbán-fóbia elhomályosítja az agyunkat, és irigykedünk ezekre a szent emberekre, akik megdolgoztak azért, hogy még bankhitelre se legyen szükségük ilyen bagatell vásárlásokhoz. Máskor meg pont kell nekik, de nekünk az se tetszik, mert mi ilyen romlottak vagyunk.

És hol van ezen a soha el nem készülő szimbolikus listán az, hogy az Orbán-kormány a 2022-es választási évben a gazdasági újraindításra hivatkozva 7,2 ezer milliárd forinttal szándékozik túlnyújtózni a takaróján (elengedik a hiányt, szórják a közpénzt, mintha választást kellene nyerni), ami még a fideszes Költségvetési Tanács szerint is veszélyes, hiszen túlfűtheti a gazdasági növekedést. Ami aztán a magas államháztartási hiány mellett romló külső egyensúlyhoz is vezet. És hogy aránylik ehhez a szándékhoz, hogy a Magyarországnak járó uniós hitel közben meg azért nem kell, mert nem akarják növelni az államadósságot, miközben annak megmagyarázásával senki nem fárasztotta magát, hogy ha a 0 százalékos euróhitelre a pórnép érdekében nem tartanak igényt (olcsó választási trükknek néz ki ez is, majd ha sikerül újra kormányra kerülniük, akkor majd valószínűleg nagyon is kelleni fog az a hitel), akkor az oroszok vagy a kínaiak drágább hiteleire miért buktak rá úgy, mint gyöngytyúk a takonyra?

Jó, hát persze, hogy sejtjük a válaszokat magunktól is. Teljesen világos, hogy az aranyáron épített, körülbelül tízszer túlárazott vidéki klotyót még említeni is röhejes ahhoz képest, hogy két nappal ezelőtt itt 1000 milliárdnak a többszöröse tűnt el néhány gomb laza megnyomásával olyan fideszesek nevére íratott magánalapítványokban, amelyek az alapfércmű definíciója szerint immár magánvagyonnak számítanak, amely fölött semmiféle ellenőrzési lehetősége nincs a mindenkori magyar államnak. Csakhogy.

Egyrészt ha egy 2-3 millió forintból kihozható mellékhelyiséget képesek akár tízszeresen is túlárazni, akkor abból könnyen valószínűsíthető, hogy mit művelnek egy 500 milliós vagy egy 1000 milliós beruházásnál, ahol a néhányszoros túlárazás már nagyságrendekkel jelentősebb tételt jelent. Ha a tízszeresen túlárazott 19 milliós vidéki budikra legyintünk, mert 1 milliárdhoz képest, pláne a tegnapelőtt az ország alól kirántott ezermilliárdokhoz képest aprópénz – talán még gazemberségnek sem nevezhető -, akkor újra meg újra meg újra szétlopják az összes beruházást. Azt is, amiből 10 milliót lehet lenyúlni, azt is, amiből százat, és a végén csak az a bizonyos fehér folt marad az ország helyén, amiről több mint egy évszázaddal ezelőtt Ady írt. 19 milliós budinként is szét lehet lopni egy országot, főleg ha egy dörzsölt, erkölcstelen, végletesen gátlástalan társaság elég sok időn keresztül képes hatalmon maradni ehhez.

Másrészt olyan soha nincs, hogy elérünk az elvetemültségnek arra a szintjére, amit már nem lehet tovább fokozni. Nincs erre jobb példa, mint az, hogy azon a gyászos keddi napon, amikor a legbátrabbak éppen legalizálták a sokezermilliárdos, az MSZMP csúcsformáját idéző vagyonátmentést – amelyre se magyarázat nincs, és amelyhez legalább nyomokban hasonlító nemzetközi példák sincsenek, mert sehol máshol nincs olyan, hogy a felsőoktatás számára a forrásokat a mindenkori kormány köteles biztosítani, miközben a vagyont és a döntési lehetőséget teljesen kiveszik a kezéből -, Palkovics László nertárs leszerződött a kínai kommunisták elitegyetemével. Az angol nyelvű szerződésben Szél Bernadett egészen hajmeresztő részleteket talált a már eddig ismertekhez képest is. Palkovics László, aki múlt héten azt hazudta állította, hogy tárgyalóasztalhoz ül a Fudan Egyetem és a Diákváros ügyében Karácsony Gergellyel és Baranyi Krisztinával, és „nem semmi” ajánlatot tesz, természetesen nem tartotta be az ígéretét, ellenben a kínaiakkal egyezkedik és ír alá. A lényeg: a magyar adófizetők pénzéből, kínai hitelből épülő egyetem mellé egy sportlétesítményt és egy konferenciaközpontot is felhúznak, amelyet az intézmény ingyen használhat majd. Ehhez vagyonkezelő alapítványt hoznak létre a már ismert MSZMP-s módszer szerint, amely kap egy 26 hektáros területet infrastruktrúrástul. Vagyis mimagyarember belerak 550 milliárd közpénzt (nem egy tízszeresen túlárazott 19 milliós vidéki budiról van szó), ajándékba adja annak a bizonyos alapítványnak (magántulajdon), majd az a megiszteltetés éri őt, mimagyarembert, hogy részt kell vállalnia az egyetem fenntartásának költségeiből.

Ha meg esetleg nem tetszik neki (már ha egyáltalán tudomása van arról, hogy mi megy itt nemzeti kormányzás fedőnéven), akkor megkaphatja azt, amit a Velencei-tó körbebetonozásában élen járó gárdonyi fideszes polgármestertől kaptak azok, akik bírálni merészelték őkiskirályságát. Ide is el kellett jutni, de sikerült. Aki egy közszereplőt az elcseszett döntései miatt kritizál, az „a magyarság több évszázad alatt kialakult közerkölcse szerint a népesség legaljához tartozik”. Ezt így lazán, választott elöljáróként, a közerkölccsel a száján, a jobboldali morális fölény nagyobb dicsőségére.

Bár nagy a kísértés (nem!), hogy Kósa Lajos csengeri örökösnővel folytatott románcának újabb szaftos részleteibe belemenjek (természetesen a legokosabb Lajos mindent is tagad), vagy elmerengjek azon, hogy mekkora szégyen és gyalázat, hogy a Moszkva hátsójában tenyésző magyar kormány a csehek kérése ellenére sem tervezi orosz diplomaták kiutasítását, és Szijjártó ezzel összefüggő nevetséges toporzékolását is nagyító alá helyezzem, inkább valami mást ajánlok. Nevezetesen a Telex önmagán túlmutató jelentőségű riportját, különös tekintettel a kínai kommunisták magyarországi felsőoktatási terjeszkedését tető alá hozó Palkovics Lászlóra. Akit más kormánytagokkal együtt (mondjuk Deutsch Tamás nem tudom, mióta kormánytag, de folyamatosan a Karmelita körül sündörög) arról a súlyosan hiányos és szakmaiatlan oltástáblázatról kérdezett a lap, amelyről Palkovicsnál tekintélyesebb szakértők egybehangzóan állítják, hogy ebben a formában teljesen félrevezető. Ha csak Karikó Katalin egyedül állítaná ezt, akkor is megdöbbentő lenne, ami Palkovics ábrázatára ráfért ezzel kapcsolatban:

A szakértőknek az a dolga, hogy értelmezzék ezeket valamilyen formában, de semmiképpen nem riogatni a népet ezzel az üggyel. Elég bajunk van a vírushelyzettel ahhoz, hogy ilyen fajta statisztikákat ne kritizáljunk. Azok jó statisztikák. 

Én kérek elnézést. Tényszerűen nincs az arroganciának, a szereptévesztésnek, a gazemberségnek és az elvetemültségnek az a szintje, amit már nem lehet tovább fokozni, amit ezek a figurák ne tudnának tovább fokozni. Nem tudom, hány 19 milliós budi jön ki ennek a kincstári röfögésnek az árából, de majd az Orbán-janicsár megmondja, hogy melyik a jó statisztika.

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.