Szeptember 24,  Péntek
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


Ha majd nálunk kel fel a nap

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 1,437,618 forint, még hiányzik 1,562,382 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Nem véletlenül ott érezzük igazán jól magunkat, ahol otthon vagyunk. Tény, hogy nagy meglepetések nem érhetnek bennünket, no de kellemetlen meglepetések se, és ez biztonságérzetet ad. Természetesen sokakban él a kalandvágy, járják a világot, felfedezik a messzi országokat, megnézik a nevezetességeket, belekóstolnak az ételeikbe, aztán hazajönnek, mert itthon azért mégiscsak jobb. A Távol-Keletet nem véletlenül nevezzük így, mert nemcsak földrajzilag van távol, más szempontból is. Az ottani emberek mentalitása olyan sokban különbözik a miénktől, hogy azt szinte lehetetlen elsajátítani. Nem véletlenül nem szokták a kivándorlók arrafelé venni az irányt.

Egy ideje arccal kelet felé fordultunk, és ez főként a minél távolabbi keletet jelenti, azon belül is vannak favoritok, leginkább Kína, amellyel egyre szorosabbá fűzzük a kapcsolatainkat. Állandóan veszünk tőlük valamit, hol lélegeztetőgépet, hol vasutat, hol vakcinát, lassan egész légiflottánk lesz, amely folyamatosan közlekedik Peking és Budapest között. Ha kicsit is okosan gondolkodnánk, mégiscsak fontolóra vennénk, hogy megéri-e nekünk ez a nagy barátság, mert Kína baromi messze van, a jövőben se lesz közelebb, és mégiscsak más az, ha odautazom egyszer turistaként, vagy rendszeresen oda járok a piacra.

Kínáról régen nagyon keveset tudott a világ, meglehetősen elzártan éltek a nagy fal mögött, nem dicsekedtek eredményeikkel, inkább eltitkolták azokat, főleg beszámolókból ismertük meg valamelyest az ottani életet. Az utóbbi időben nagy változásokon mentek keresztül, óriási fejlődés történt, mára a világ egyik gazdasági nagyhatalma lett. Ásványkincsei szinte kimeríthetetlenek, most már az az érdeke, hogy egyre inkább jelen legyen a világpiacon. Ezt próbálja meglovagolni az Orbán-kormány, majd mi behozzuk Kínát Európába, itt a ragyogó alkalom, kár lenne elszalasztani.

Az, hogy a Fudan Egyetem Magyarországon nyitja meg első külföldi campusát, akár büszkévé is tehetne bennünket, mégiscsak egy rangos intézmény. Próbáltam minél többet megtudni róla, de nem igazán sikerült, amit igen, az se árul el túl sokat. Engem, a magyar polgárt elsősorban az érdekelne, mit fognak itt tanítani, egy oktatási intézménynél mégiscsak ez volna a lényeg. Úgy tűnik, erről a hazai potentátok se tudnak sokkal többet. „Jelen pillanatban gazdálkodástudományi képzésekről beszélhetünk, de a megállapodásunk a Fudan Egyetemmel nem csak erre vonatkozik, hanem műszaki képzési területekre, és orvostudományi képzésekre is” – mondta Palkovics László, és ha valaki, hát ő biztosan tudja, higgyük el neki.

Az ember innentől kezdve feltételezésekbe bocsájtkozik. Nyilván olyasmit tanítanak majd, ami eddig nálunk nem volt elérhető, persze ha az ilyesmi iránt van nálunk érdeklődés, nyilván sok-sok ösztöndíjas tanul most is Kínában, akik a jövőben itt is hozzájutnak majd mindahhoz, amit a Fudan kínál, szóval talán nemcsak én ismerném meg szívesen néhányukat. Azt tapasztaltuk, hogy a keleti gyógymódok néhány évtizeddel ezelőtt nagyon népszerűek voltak nálunk, voltak is orvosaink, akik elmentek Kínába, hogy kitanulják az akupunktúrát például, sok esetben nyújtottak bizonyos esetekben hatásos terápiát, persze ők előtte megtanulták a nyugati orvoslást, csak mellékesen nyújtottak ilyen szolgáltatást is. Hogy műszaki képzésben vagy a gazdálkodástudományban mennyire jó a képzésük, nem tudhatom, bár minden bizonnyal a saját képzéseink is megállják a helyüket, akár saját egyetemet is létrehozhatnánk ugyanezekre a képzési területekre, nyilván vannak, akik ott taníthatnának és olyanok is, akik boldogan tanulnának, és még a Kínai Kommunista Pártnak se lenne beleszólása az ottani munkába, de hát akadhatnak olyanok, akik szerint ez inkább hátrány lenne, mint előny.

Alighanem Szijjártó Pétertől származik ez a kitűnő ötlet, hogy hozzuk ide részben a Fudant, nem mintha értene hozzá, bár ki tudja, lehet, hogy ott is kapott már egy díszprofesszori címet, vagy ha nem, majd egészen biztosan fog. Én elvárnám, hogy egy ilyen döntést szakmai alapon hozzanak meg, ehhez azért kicsit több kellene, mint az, hogy egyre jobban kedveljük a kínaiakat és hogy a világ 34. legjobb egyeteme. Másféle osztályozás szerint a 70., megint másféle szerint pedig a 160. – hogy melyik milyen rangsor, fogalmunk sincs, szerintem Szijjártó se tudja, de kiválasztotta a legkedvezőbb számot és arra hivatkozik, mégiscsak az összes közül ez hangzik a legjobban.

Engem már egészen biztosan nem fog érinteni ez az egész, a gyerekeimet se, az unokáim meg, hát ahogy a dolgok állnak, jó, ha Magyarországon arra lesz lehetőségük, hogy leérettségizzenek. Lehetséges, hogy így látja ezt mindenki, ezért nincs közfelháborodás, egyre inkább semmihez nem lesz közünk, ami itt történik.

Csak elszenvedői leszünk. Mi és az összes ivadékunk.

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.

Social media & sharing icons powered by UltimatelySocial
error

Kövess minket!