NEHAZUGGY

Ezért érdemes szeretni ezt a nyugatos országot

Dicsértessék egy újabb reménybeli szép nap a NER-ben és azon kívül is, jó reggelt kívánok mindenkinek! 32 évvel ezelőtt, 1989. április 14-én kezdődött a pekingi Tienanmen téren az a demokrácia melletti diáktüntetés, amely június elejére aztán vérengzésbe torkollt: a kínai hadsereg Pekingben és több kínai nagyvárosban megtámadta a tüntetés résztvevőit, mintegy 1500-3000 ember, főleg fiatalok és diákok vesztették akkor életüket.

32 év után tudomásom szerint sem Pekingben, sem Budapesten nincsen demokrácia melletti diáktüntetés (a járványnál jobban semmi nem kedvez a demokratikus szabadságjogok szimbolikus vérbe fojtásának), viszont Kína európai befolyásszerzésének fontos állomásaként az Orbán-kormány – amelyik korábban már elüldözött egy magánpénzből működő amerikai egyetemet Budapestről -, most éppen a Kínai Kommunista Párt egyetemét óhajtja a fővárosi választók akaratát képviselő városvezetés akarátát telibehányva magyar közpénzből Budapesten finanszírozni. Még annak árán is, hogy megfizethető lakhatástól fosztja meg a magyar fiatalokat, diákokat. És főleg annak ellenére, hogy a Fidesz által Budapesten csúnyán elveszített 2019-es önkormányzati választás után egy bő héttel, a miniszterelnök a saját szájával hazudta mondta a parlamentben, hogy őfelsége és kormánya egyaránt kész együttműködni Budapest vezetőivel, és soha nem fognak olyan fejlesztéseket erőltetni, amelyeket a budapestiek nem akarnak. Ha nem akarják, nem lesz se Liget-projekt, se kézilabda Eb-döntő a vele járó csarnoképítéssel, se 2023-as atlétikai világbajnokság.

Tény, hogy az akkori miniszterelnöki hepciáskodásban tételesen nem szerepelt, hogy a Kínai Kommunista Párt elitegyetemének sem építenek kampuszt, amiről ma már tudjuk, hogy többe fog kerülni, mint amennyit a magyar felsőoktatásra összesen költött az állam 2019-ben. Viszont ha a főpolgármester szóvá teszi: nincs rendben, hogy Budapestre erőszakol a kormány egy olyan intézményt, amely a mérete miatt nyilvánvalóan kiszorítja a Diákvárost, és ahol ráadásul a Kínai Kommunista Párt elveihez igazítják a tantervet, ergo ha nincs Diákváros, akkor nincs atlétikai világbajnokság sem, akkor főnöke korábbi ígéretét telibehányva, a Lázár János arrogancia-babérjaira törő aktuális kancelláriaminiszter visszahörög, hogy szegény főpolgármester annyira hülye, hogy saját magával vitázik, mert dehogynem lesz Diákváros. Rögtön a Fudan Egyetem tövében. Vagyis az lesz, amit a kormány akar, pont.

Erről jut eszembe az évtizedeken átívelő, örökös politikai köpönyegforgatás nagyobb dicsőségére: hogy is mondta a skizofrén hajlammal megvert, időközben diktátorkezdeménnyé avanzsált, mostani önmagához képest biológiai és morális értelemben is 14 évvel fiatalabb állítólagos demokrata 2007-ben, amikor még ellenzékben szívta a fogát és alig hitte, hogy hatalomra kerül?

 „Nem azért mutattunk ajtót bizonyos dolgoknak, hogy most meg visszajöjjenek az ablakon. Mi az ajtót a Nyugatnak kinyitottuk, az oroszoknak, a Szovjetuniónak, a kommunizmusnak meg ajtót mutattunk. És azt üzenjük a jövőnek, hogy ne engedjék, hogy mindez visszamásszon az ablakon. Azt üzenjük az utánunk jövő generációnak, hogy abból a demokráciából, amit a mi új nyugat nemzedékünk kiküzdött magának, abból most egész egyszerűen demokrácia nélküli többpártrendszert csináljanak. (…) Azt üzenjünk innen, egyfajta új nyugat nemzedékként a fiatalabbaknak, hogy igen, továbbra is tartsanak ki a nyugatos Magyarország mellett, ne engedjék, hogy erről az útról Magyarországot letérítsék, szeressék azt, hogy Magyarország egy nyugatos ország. (…) Lehet, hogy az olaj keletről jön, de a szabadság mindig nyugatról érkezik”.

Hát öcsém, úgy látom – bármekkora képzavar -, hogy ebben a vonatkozásban is körbeért és arcon köpte magát a rongyosra forgatott hatalompolitikai köpönyeg, pedig 14 év nem olyan hosszú idő akkor sem, ha a kollektív memória ennél nagyságrendekkel kisebb időtávot sem képes átfogni. Soha nem voltak időszerűbbek ezek a veretes gondolatok, mert ugyan 14 év nem olyan hosszú idő, de rohadt nagyot fordult a fiatal demokraták világa: mindaz, amitől a jövőnek üzenő egykori ellenzéki bomlasztóvezér óva intett, azt pontosan ő engedte visszamászni az ablakon. Visszajött a demokrácia nélküli többpártrendszer, és nem csak az ajtót és az ablakot hányta le a kényszeres hazudozó, de a jövő generációt is.

Az oroszok és a Szovjetunió vonatkozásában még csak nem is kell az Európai Néppárt think tankje, a Wilfried Martens Központ elnökének lenni, hogy az ember átlássa a helyzetet: a kivénhedt sosem volt felcsúti demokrata a Kreml trójai falova, az Európai Unió hivatásos bomlasztója. Ha csak egy emlékeztető, ezt a sajnálatos igazságot alátámasztó példát kellene említenem: a volt KGST-bank már régen betette a lábát Magyarországra, ráadásul nem is akárhogy. A budapesti székhelyalapítással egy rakás olyan elképesztő kormányzati nagyvonalúság és kedvezmény jár együtt, ami a szuverenitását folyamatosan féltő, a szuverenitására lépten-nyomon hivatkozó, magát a kommunizmus esküdt ellenségének becézgető ország vezetése részéről pont olyan megmagyarázhatatlan, mint az, amit a kínai kommunisták elitegyetemével most művelnek. Csak a kollektív memória rövidsége miatt emelem ki: Putyin elvtársék bankja adó- és járulékmentességet, védett, de ellenőrizhetetlen székházat és elnöki rezidenciát, korlátlan beutazási, azaz bevándorlási lehetőséget, sőt diplomáciai mentességet is kapott a Kreml trójai falovától. Vagyis a Magyarországon működő nem lakossági bank a magyar pénzügyi felügyeleti szervek és egyéb hatóságok ellenőrzései alól teljes mentességet kapott. Az egykori kommunista blokk intézményét, a KGST-banknak is nevezett Nemzetközi Beruházási Bankot 2012-ben Putyin elvtárs élesztette újra, ami egyértelműen illeszkedik Oroszország azon nagypolitikai törekvéseihez, hogy újra kiterjessze nemzetközi befolyását. A nyomorúságos vicc a lehányt jövő generáció vonatkozásában: e kommunista intézményből az első Orbán-kormány 2000-ben a bank akkoriban „nem kellően átlátható tevékenysége” miatt lépett ki azért, hogy a harmadik Orbán-kormány  a paksi bővítési megállapodást követően, 2014-ben döntsön arról, hogy újracsatlakozik.

Nem hiszem, hogy bármit hozzá kellene még tenni ehhez, ez így tökéletesen kerek, úgyhogy ezzel a lendülettel meg is érkeztünk a fényes jelenbe, ahol a demokrácia nélküli, autoriter többpártrendszer dübörgésének és a putyinista fideszes média önmagából kivetkőzött, diplomáciai botrányokat kavaró őrjöngésének zajában rohadtul nem számítanak a járványhelyzet miatt kialakult, lakosságot keményen érintő gazdasági nehézségek (például régiós összevetésben a magyar infláció olyannyira kimagasló, hogy jó eséllyel egész Európa élmezőnyében van, az áremelkedések áprilisban és májusban fognak igazán bebaszni), ellenkezőleg. Közpénzek milliárdjai ömlenek újra az önkényuralomnak kedves rendezvényekre (vadászati világkiállítás, eucharisztikus kongresszus), illetve a NER-hez jól bekötött cégekre.

Ami önmagában is, sokadszorra is a tökéletes telibehányása annak, hogy egyetlen magyar sincs egyedül. Pontosabban lófaszt. Vannak magyarok, akik valóban nincsenek egyedül, hát hiszen egy egész ország azért húzza az igát becsületesen, azért adózik, és azért köti fel a gatyáját, hogy nekik jó legyen. Ha közük van a Fideszhez, akkor százmilliók hullanak az ölükbe simán, közbeszerzés nélkül (lásd a szegedi egyetem 750 millió forintos takarítási munkálatait benyelő jóember cégét, aki a szegedi KDNP elnökségi tagja volt, és a Szijjártót luxusjachtoztató Szíjj Lászlóval is dolgozott), de ennél jóval nagyobb garancia a sikerre, ha valaki csak szimplán benősül az Orbán famíliába. Hát nem csodálatos üzenet a jövő generációnak, az egész országnak, az önerőből, tehetségből boldogulni kívánó polgártársaknak, hogy ha valaki miniszterelnöki tolvejnek áll, akkor még a rászorulóknak szánt Covid-hitelből is ő hasítja a legnagyobbat? Dehogynem. Ezt is megcsinálták: Tiborcz István ingatlancége és két hozzá kötődő tehetséges üzletember vállalkozásai is nagyértékű kedvezményes hitelhez jutottak egy olyan programból, amelyet a Magyar Nemzeti Bank hirdetett meg a járvány miatt nehéz helyzetbe jutott cégeknek. Írjuk oda a többihez, hogy a sokat emlegetett BDPST Zrt. 3 milliárd forintos (!!!) kedvezményes hitelt vett fel az Matolcsyék programjának segítségével. Ezzel váltotta ki egy budapesti ingatlanfejlesztéshez – a Szabadság téren található Adria-palota felújításához – korábban felvett, kedvezőtlenebb kamatozású hitelét. A foglalkozását tekintve miniszterelnöki vő cégének ez nemcsak azért érte meg, mert alacsonyabb lett a hitel kamata, hanem azért is, mert a fix kamattal kiküszöbölte a korábbi kamatkockázatot.

Hát így. Legfőképpen ezért érdemes szeretni ezt a nyugatos országot, ahol nem csak az országvezető retyerutyájának, hanem mindenkinek egyenlő esélyei vannak a saját lábra állásra, és ahol nem egy küldetéstudatos, véresszájú nacionalista despota félfeudális uram-bátyám rezsimjének alattvalójaként nézi végig a nép, hogyan csavarják ki a kezéből a jelent, a jövőt, és nem ritkán már a múltat is. Csak az a rohadék oltásellenes, migránspárti baloldal ne lenne.

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!

Tovább