Március 28,  Csütörtök
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


A saját képükre formálták, önmagukhoz aljasították a társadalom számos szegmensét

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 1,506,669 forint, még hiányzik 1,493,331 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Minden életvitelszerűen tapasztalt borúlátással ellentétben vicces, vidám jóreggelt kívánok mindenkinek! A legnagyobb soros keresztény ünnep szinte észrevétlenül elmúlt, de az illetékeseket egyáltalán nem lehet azzal vádolni, hogy akár csak egy pillanatra is letették volna a gyalogsági ásót, amivel két sátoros legnagyobb keresztény ünnep között hadonászni szoktak. Cserébe ugyanazzal a szürreális megveszekedettséggel szórakoztatják mimagyarokat, amivel évszakokra, hétköznapokra, ünnepnapokra és minden egyébre való tekintet nélkül szokták. Közben magasról tesznek arra, hogy mimagyarok egy részét több mint egy évtizede ez egyáltalán nem szórakoztatja. Mindazonáltal mivel másképp nem nagyon megy, kínunkban akár röhöghetünk is ezen az egészen, mintha egy másik bolygón történne, és nekünk semmi közünk nem lenne hozzá.

Mindenek előtt rögzítsük itt is, hátha valaki lemaradt a szétcsúszott, ökölbe szorult fejű ember tegnap délutáni rendkívüli propaganda-bejelentéséről: parancsba adta, hogy húsvét után sebesen meglegyen a 2,5 millió beadott vakcina/beoltott magyar, és láss csodát, meglett! Immár lehet lépcsőzetesen lazulni, itt is vannak az ennek megfelelő új szabályok olajszőkített Pintér utasítására. Mer’ a magyar emberek ezt akarták. Ez tökéletesen egybe is vág Müller Cecília tegnap déli rendkívülinek nem mondható jajveszékelésével, miszerint a kirívóan alacsony fertőzőttségi szám még nem ad okot a fellélegzésre, sőt, kritikával kell szemlélni. Ja, nem. Épp az a lényeg, hogy nem vág egybe, sőt még a kormánytól való függetlenséggel egyáltalán nem vádolható szakemberek szakmai véleményének is ellentmond. Nem számít. Miután őfényessége a húsvét előtti lázban, az üzbég-magyar krumplikutató központból jövet beesett a tévéjébe és elmondta, hogy a 2,5 milliót egy erkölcsi törvény jelölte ki a számukra, nem tökmindegy, hogy mit gondolnak azok, akik értenek is valamelyest ehhez az egész járványmizériához? Hogy inkább a szennyvízvizsgálatok eredményeihez, sőtpláne a járványadatokhoz – fertőzöttek, kórházban ápoltak, lélegeztetőgépen lévők és elhunytak száma – kellene igazítani az enyhítések megkezdését? Kit érdekel, amikor az erkölcstelenség élő szobrának újabban állítólag erkölcsi törvények (francokat: nettó gazdasági és politikai megfontolások és fideszes érdekek) szolgáltatják a hivatkozási alapot a melldöngető járványkezeléshez, nem? De. Szóval rányit a járványcsúcsra, és 22 ezer halálos áldozat mellett szemrebbenés nélkül belenyögi a kamerába, hogy nekünk minden élet számít. Remek.

Nem mintha nem undorodnék ezeknek a tragikus számoknak az egyoldalú, politikailag érdekvezérelt meglovagolásától, és nem mintha ne tartanám fontosnak, hogy elismerjük az uniós viszonylatban tagadhatatlanul jelentős átoltottságot, de francért nem lehet az összképet szemlélni, indokolatlan örömködés helyett önkritikát gyakorolni és ésszel csinálni ezt a vezénylő tábornokosdit? A populáció hamis biztonságérzetének táplálása helyett például megvárni, hogy egy kritikus tömeg valóban elérje a védettséget és biztonságban legyen (az első oltás után néhány nappal ez rohadtul nem mondható el), és utána nyitni? Hát nyilván nem lehetne, mert az pénzbe kerülne. Ahhoz érdemben támogatni kellene a szolgáltatóipart. Ahhoz az kellene, hogy az ország kiszervezése és szétlopása, azaz a saját, különbejáratú orbánista mélyállam kiépítése, teljes nemzeti vagyonelemek átjátszása, a demokratikus kormányzattól lenyúlt struktúrák egyszemélyi irányítás alá vonása helyett komolyan támogassák, azaz teljeskörűen kártalanítsák mindazokat, akiknek eddig legfeljebb alamizsnát lökött oda a nincs ingyenebéd kormánya. Úgyhogy végső soron mélyen megértem, hogy a sikert az emberéletekben méri ez a dehogy hatalommániás, a hatalomhoz dehogy ragaszkodó, pusztán sikerorientált nagyember. Nincs annyi emberélet, amit ne lenne érdemes feláldozni azért, hogy ő győzzön.

Ezért bármennyire morbid, ezzel el is érkeztünk a kínunkban röhögés, valamint röhögve sírás nyomvonalához. Deutsch Tamás Telexnek adott friss, de annál monumentálisabb interjúja tökéletesen alkalmas ezeknek a lelkiállapotoknak a tesztelésére. A Fidesz EP-delegációvezetője monumentális hörgésének ama részében mondjuk semmi ordítóan különleges nincs, amikor Hadházy Ákost lepszichopatázza, Jakab Pétert lepanelprolizza, vagy éppen azt magyarázza a rinocérosz bőrét meghazudtoló fapofával és ellentmondást nem tűréssel, hogy a közpénzből fenntartott állampárti propaganda valójában miért nem az, aminek látszik. De abba, amit Mészáros pajtás mesebeli zsírosodásával, valamint a földönfutó, plebejus főnökével kapcsolatban előadott, talán még igaz magyar fideszes hazafiak is belepirultak. A kormányzati politikává emelt korrupció és a rendszerszintű hatalmi visszaélés ilyen vérlázító definícióját még propagandisták szájából is ritkán hallani, mint amit Deutsch professzor eleresztett. Hogy tudniillik a felcsúti gázszerelő milliárdos vagyonához a gazdájának Orbán Viktornak csak annyi köze van, hogy csinált egy olyan sikeres gazdaságpolitikát, ami sok ember számára megteremtette a tisztességes gazdagodás lehetőségét. Nem tudunk arról, hogy harsányan röhögött volna, amikor mimagyarok többsége nevében simán kinyilatkoztatta: mimagyarok többsége nem gondolja, hogy Mészáros Lőrinc vagyoni helyzetéből Orbán vagyoni helyzetére lehet következtetni, ez csak vádaskodás. Vagyis a Fidesz megélhetési okokból 12 éve Brüsszelben szalonképtelenkedő fenegyereke hiszi és vallja, hogy a reneszánsz disznószerelő tisztességesen és pláne önerőből hízta fel magát a milliárdosok Forbes-listájának előkelő 2035. helyére. Ezzel szemben ameddig Jakab eljátssza a panelprolit, Orbán valóban plebejus életet él, az meg teljesen érthető, hogy nincs megtakarítása, hát hiszen öt gyereke van, építtetett egy családi házat és hétvégi házat is, tehát van mire költenie. Tehát ha jól értjük, az ivarérett, a férjével együtt az adófizetők pénzéből saját lábon álló Ráhelt apuci tartja el a törvényesen megkeresett jövedelméből, ezért maradt csóró, mint a templom egere? Jól van akkor.

Ezek után még hangsúlyosabban úgy vélem, hogy ha nem is a Kínai Kommunista Párt magyar adófizetői pénzekből – vagyis az orbánizmus Kína iránti méregdrága szerelméből – épülő budapesti elitegyetemén, de valahol majd évek múltán (ha akkor még egyáltalán lesznek felsőoktatási intézmények, ahol a névtelen panelproletárok gyerekei is tanulhatnak) feltétlenül a kötelező tananyag részévé kellene tenni ezeket a kórdokumentum értékű delirálásokat. A felnövekvő generációkat feltétlenül meg kell ismertetni ezekkel a riasztóan beteg, torz és közveszélyes emberi és politikai megnyilvánulásokkal, és tudományos igénnyel kell majd visszanézni erre az időszakra, amikor egy küldetéstudatos, skizofrén hajlamú ember és az ő hűséges udvartartása az ország nyugathoz való felzárkóztatása helyett csúfot űzött belőle. Amikor egy morálisan aluliskolázott gazdasági érdekcsoportosulás a büntető törvénykönyvért kiáltó disznóságait erkölcsileg megideologizálva napi rendszerességgel hazudta bele a nép arcába, hogy amit lát a saját két szemével, az vagy nem létezik, vagy rohadtul nem az, aminek látja.

Mondjuk a modellváltáson átesett Szegedi Tudományegyetem jelen formájában nem tűnik alkalmasnak ilyetén tudományos igényű, rendszerkritikus ismeretek átadására, ott ugyanis kicsiben ugyanaz folyik, mint a kormánykerék és az ország kasszakulcsának árnyékában. Csepp a tengerben, de azért jegyezzük fel a többi mellé: a fideszes alapítványi  formába tartó SZTE-n úgy sikerült közbeszerzés nélkül lepapírozni a 750 millió forintos takarítást, hogy a frissen megbízott vállalkozás korábbi (a szerződéskötéskor is aktív!) tulajdonosa az egyetem munkatársa, az intézmény beszerzési részlegén dolgozik, ráadásul az eddigi összeg többszöröséért dolgozhat. És bár természetesen közpénzről van szó, az egyetem a kormányt megszégyenítő módon titkolja a szerződés kényes részleteit. Ezt azért tartom fontosnak itt kiemelni, hogy alátámasszam: a hal ugyan alapvetően a fejétől büdösödik, de az orbánizmus egyik legnagyobb vívmánya mégiscsak az, hogy a saját képére formálta, önmagához aljasította a társadalom politikai hatalmat nem birtokló számos szegmensét. Vagyis nem csak az a probléma, hogy akik a tápláléklánc csúcsán állnak, gátlástalanok és erkölcstelenek, hanem az, hogy ez továbbgyűrűzik és átrajzolja a normalitás-abnormalitás viszonyrendszerét ameddig a szem ellát.

Nem maradt más hátra, mint a kínunkban röhögés jegyében gratulálni Szijjártó Péternek kazahsztáni díszprofesszori címéhez. Biztos nem olyan nagy szégyen Hillary Clintonnal egy társaságba kerülni, ha ott még olyanoknak is helyük van, mint Vlagyimir Putyin vagy Szergej Lavrov. Hogy II. János Pál pápáról ne is beszéljünk. Ha van valami, ami Szijjártóról eszembejut, az a díszprofesszorság. A dísz is, a professzor is stimmel, és tulajdonképpen semmennyivel nem teszi szürreálisabbá ezt a nyomasztó, kóros kort, amiben élünk. Pláne, hogy az elismerés tényénél jóval súlyosabb az a patetikus bullshit-tenger, amit Attila kései leszármazottja kitörő, büszke örömében előadott. A magyar és a kazah nemzet együttműködésének, barátságának és kölcsönös szimpátiának nagyobb dicsőségére. Ámen.

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.