Október 22,  Péntek
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


Minek nekünk működőképes kórház, ahol minden dolgozó megfelelő fizetést kap, ha lehet helyette stadion és templom minden bokorban?

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 1,458,005 forint, még hiányzik 1,541,995 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Eddig is lehetett tudni azt, hogy elképesztő összegeket költött a kormány a járvány elleni védekezésre félretett pénzből arra, hogy sportberuházásokat és az egyházat támogassák. A számok azonban még annál is durvábbak, mint azt sokan talán gondolták volna. Az MFor összeszedte, hogy mennyi pénzt csoportosított át – plusz költések – tavaly sportra, egyházi költségekre és egészségügyre a kormány, amely a következőképpen néz ki. Sportra 288,6 milliárd forintot, az egyházaknak 153,6 milliárd forintot, míg egészségügyre mindössze 60,7 milliárd forintot jutott. Ez az MFor számításai szerint azt jelenti, hogy 4,6 millió magyar 62 000 forintja sportra ment el. Abban az évben, amikor az egészségügynél semmi sem lehetett fontosabb, talán a gazdaság kivételével. De akár megemlíthetnénk a szociális ellátást is, amely a bajbajutottakon segíthetett volna valamilyen formán. A kormány szerint mégis a következő volt a fontossági sorrend:

  • Sport
  • Vallás és egyházak
  • Egészségügy

Mennyire kell elvetemültnek lenni ahhoz, hogy valaki teljesen komolyan ilyen döntést hozzon? Ameddig az emberek igen komoly része azt sem tudja, mikor térhet újra vissza a munkahelyére – feltéve, hogy még nem szűnt meg teljesen – addig a kormány számára az a legfontosabb, hogy legyen mindenféle világverseny, vadászkiállítás és vallási kongresszus. Emberek ezrei kerülhetnek utcára és tíz- százezrei kerülhetnek súlyos anyagi helyzetbe, ezzel mégsem törődik a Fidesz, hiszen mint nemrégiben megtudtuk, Orbán nem kíván jóléti államot létrehozni Magyarországon. Itt aki akar, az dolgozhat, aki pedig nem, az úgy jár. A kérdés csak az, hogy mégis minek fizetünk adót, ha a kormány valódi segítségnyújtás helyett a saját zsebeit tömi ki belőle? A legtöbb sportberuházást ugyanis a haverokkal végeztetik el, ezzel szép összegeket visszacsepegtetve magukhoz. Az egyházak lekenyerezése sem csupán jószándékból történik, hanem szívességért cserébe.

Lényegében mi fizetjük Orbán és haverjai meggazdagodását, a saját kárunkon. Mi vagyunk azok, akik bajba kerülhetnek a kormány intézkedéseinek hála, a segítség – amelynek része a mi befizetett adónk is – mégsem hozzánk érkezik, hanem a Mészáros-, Tiborcz- félékhez. Csak tavaly 62 000 forinttal támogattuk mindannyian a sportberuházásokat és az egyház gazdagodását. Ha valami, hát ez fel kellene, hogy háborítsa a nagy többséget, hiszen a jelenlegi helyzetben problémák tucatjaival néz szembe az emberek többsége. Olyan problémákkal, amelyeken a kormány kötelessége lenne segíteni. Feltéve persze, ha egy európai demokráciáról beszélnénk, ahol létezik megfelelő munkanélküli segély és egyéb támogatási forma a bajbajutottak számára.

És a döntéshozókat az sem érdekli, hogy ezek az emberek évekig, évtizedekig dolgoztak ezt megelőzően – tehát jogosan tartanának igényt a segítségre -, ha már nem dolgoznak, mit sem érnek. Hasonlóan a nyugdíjasokhoz, beáldozhatóak, noha az ő „értékük” magasabb, hiszen akár van fizetésük, akár nincs, TB-t attól még kötelesek fizetni. A kérdés már csak az, hogy mi marad ebből az országból 2022-ig? Amikor mindenki megbizonyosodhat majd az ország valódi állapotáról, vajon mit tehetünk majd? Mert senki se gondolja azt, hogy olyan rózsás a helyzet, mint ahogy azt a propagandisták el akarják hitetni az emberekkel. Mert lehet ugyan, hogy a gazdaság valóban növekedett az elmúlt években, csak hát az azokból bejövő pénzeket nem mindegy, hogy mire költötte a kormány. Mert vannak olyan munkahelyek, amelyek valódi hozzáadott értéket jelentenek és olyanok is, amelyek elképesztő mennyiségű pénzt emésztettek fel, azonban egyáltalán nem nevezhetőek stabilnak.

Orbánék telipakolták az országot mindenféle összeszerelőüzemekkel és autógyárakkal, miközben igen kevés olyan beruházást hajtottak végre, amelyek hosszú távon is megoldanak egyes helyi problémákat. Az innováció hiányzik, mint ahogy az is, hogy kisebb vállalkozásokat is támogassanak, akik a helyi közösségeket lehetnek képesek összefogni. Sokszor leírtam már, de nem győzöm hangsúlyozni, hogy egy megyeszékhelyen létesített autógyár nem fogja megoldani a megye minden kistelepülésének munkahely problémáját. Elszívják a lakosságot és kiüresítik a már amúgy is hadoklófélben lévő településeket. Ehelyett megtehetnék, hogy helyi vállalkozókat támogatnak, hogy fellendítik a helyi mezőgazdaságot, hogy manufaktúrákat alakítsanak ki. Nyilván ilyenekre is van példa, de elenyésző számban.

Pedig mint látható, lett volna pénz bőven arra, hogy ezek a fejlesztések megtörténjenek. Egy év alatt több, mint 400 milliárd forintról beszélünk, ami lényegében a kukában végezte. Ebből vajon mennyi vállalkozáson lehetett volna segíteni? Vagy ha visszatérünk az egészségügyre, akkor mennyivel lehetett volna megemelni az ápolók és egyéb egészségügyi dolgozók bérét, akik nevetséges összegekért teszik kockára az életüket? Egyszerűen nincs és nem is lehet épeszű magyarázat arra, amit a kormány művelt és művel a mai napig. Nyilván a háttérben nem érdemes bármiféle komoly szálakat feltételezni, ezen döntések mögött egyetlen ok áll; lopás. Kár, hogy minden fölöslegesen felépített stadion árából tovább lehetett volna javítani az egészségügy vagy a szociális ellátás színvonalát. De hát minek nekünk működőképes kórház, ahol minden dolgozó megfelelő fizetést kap, ha lehet helyette stadion és templom minden bokorban? A vallás és sport mégis csak fontosabb, mint az emberek élete. Legalábbis számomra ez a nemzeti kormány üzenete.

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.

Social media & sharing icons powered by UltimatelySocial
error

Kövess minket!