NEHAZUGGY

Ez a pali a megtestesült Fidesz

Vogronics András | 2021. Február 3, Szerda | 10:30

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,462,800 forint, még hiányzik 537,200 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Megtehetném, de nem tudom megtenni, hogy magasról leszarjam ezt a hisztis, hiperérzékeny lelkű mártírkezdeményt, ezt a színészeket meghazudtoló ripacsot. Aki ha kell, sír, ha kell, nevet. Bele a pofánkba. De csak ha kell. Aztán ha kell, akkor lemond, majd újra visszatér. Aki felkeni magát áldozatnak, majd flegmáskodik, amikor az éppen terítéken lévő, vele összefüggést mutató ügyről érdekes és még érdekesebb dolgok kerülnek elő. Megtehetném, de nem tudom megtenni, hogy ne érdekeljen. Bár a Fideszben nagy a választék ebből a típusú karakterből, talán sokan kitalálták, kiről van szó: a nagy kivonuló művészről, a múltjával nagy nyilvánosság előtt szembesülő, egykori fideszes alelnökről, Pokorni Zoltánról.

Ez a pali a megtestesült Fidesz. Hazug, jellemtelen, és állandóan áldozati bárányt játszik. Ha ne adj’ isten beismer valamit, másnap már nem úgy gondolja. Talán sokan emlékeznek teátrális kivonulására az ATV stúdiójából, ahol anno (2006-ban) Kálmán Olga úgy beszélt vele ugyan, mint egy szent emberrel, de Pokorni szerint az blöff volt, ezért sértődötten kirohant az élő adásból. Ez a Fidesz-alapító atya akkor – mondhatni – az elsők között szart látványosan a riporter és a nézők fejére. Lett bármi következménye? Nem. Sőt. Onnantól egy rakás elvtársa átvette ezt a lekezelő, gusztustalan, infantilis szokást. Azt, hogy semmibe veszik a sajtót és a sajtón keresztül a választókat, akiknek a befizetett adójából éldegélnek fényűző módon. Mint ismert, Pokorni Zoltán 2002-ben szembesült az apja ügynökmúltjával, állítólag akkor tudta meg, mit csinált a fater 1956 és 1989 között. Pákozdi János néven 1956-ban szervezte be az akkori állambiztonság, ügynöki tevékenységét egészen 1989-ig folytatta, amikor már a fia is politizálni kezdett. Nem szép dolgok ezek, az biztos, és hát az egyik legnagyobb ökölrázva pufajkásozó, komcsizó, háromperhármasozó politikus kapott akkor a nyilvánosság előtt egy ordas nagy pofont.

Bár akkor a könnyeivel küszködve azonnali hatállyal lemondott a Fidesz pártelnöki és frakcióvezetői tisztségéről, Pokorni nem tudott leállni, visszatért. Aztán két évvel ezelőtt kiderült, a hogy a nagyfater sem volt semmi, ellenkezőleg: az egyik legnagyobb nyilas gyilkos volt abban XII. kerületben, ahol éppen nem tudom hányadik éve Pokorni Zoltán polgármesterként regnál. Namost, a 444.hu készített egy igen komoly és hiteles dokumentumfilmet a kerületben található Turul szoborról. Nem spoilerezek, nézze meg mindenki, aki nem látta. Érdemes.

A fenti előzmények után ebben a filmben látható és hallható Pokorni, aki saját bevallása szerint vehemens, nem éppen helytálló véleményt fogalmazott meg korábban egy Fidesz-nagygyűlésen a szárnyassal kapcsolatban (védelmébe vette a nemzet madarát), ám még egyszer hangsúlyozzuk: ez a vélemény ma már szerinte nem állná meg a helyét. Ehhez képest a filmben szépen kibontják a sztorit, a nyilas nagyapja még a mártírok között szerepel a szobor talapzatán, de Ungváry Krisztián áldásos munkájának köszönhetően fény derült az igazságra. A lényeg: megint a tények állnak szemben a ferdített és hajlítani próbált valósággal.

Mindezek után olvasom két napja, hogy Pokorni újabb fordulatot vett: „Nem lehet egyenlőség jelet tenni a nyilasokat védelmezők és a turulszobor fennmaradásáért kardoskodók között” – ezt mondta a polgármester, aki szerint a turul sokkal összetettebb szimbólum. Megint megérkeztünk fideszékhez. Most az van, hogy visszavonja a dokumentumfilmben elmondottakat, és köti azt a kurva ~~turult~~ ebet a karóhoz. Ez a szárnyas ezeknek egyszerűen beakadt, ha a fene fenét eszik is, ezek megvédik. Leszarják, hogy a szélsőjobb, a nácik, a nyilasok jelképe, ezek meg akarják magyarázni, hogy ez nem az, bazdmeg. Akárcsak a náci horogkeresztet, ami szerintük „egyike a legősibb jelképeknek, számtalan kultúrkörben használták. Jelentése Indiában, az Indus menti Mohendzso Daro kultúrában (i. e. 2500–1500) jó szerencse, míg Kínában halhatatlanság volt”. Vagyis az nem náci jelkép, hanem ősi jelkép. Ehhez képest a szélsőséges jelentéssel bíró „szárnyas”, Orbánéknak a rögeszméje és fixa ideája. Undorító, gusztustalan, aljas dolog, amit kollektíven művelnek. Igaz, vannak itt még mások is. A másik ilyen antiszociális, náci elveket valló agytröszt a Fidesz szatellitpártjának egyik vezetője, Novák Előd. Aki szintén jópofizik egy sort a filmben, büszkén vállalva korábbi önmagát (a filmben archív felvételeken Vonával koszorúzzák és náci karlendítéssel üdvözlik a szent madarat).

Tehát félreérthetetlenül kiderül még egy 6. osztályos diák számára is, hogy miről is szól ez a nagy turulvédelem. A náci köntösbe bújt, ámde ökölrázó „minemvagyunkfasisztanácik” elveinek kiszolgálásáról. Ezek után Pokorni úgy érzi, nem tud hozzájárulni ahhoz, hogy a turulról mintázott szobrot I. világháborús emlékszoborrá alakítsák át. Mert csak. Meg már azt is bánja, amit a filmben mondott, mert mégsem jó és mégsem úgy van.

Ha van még egy jellemtelen, elvtelen ember ebben a vérbeli szélsőjobbos pártban, akkor azt nyugodtan hívhatjuk Pokorninak. Pedig ha valaki, én mindenképpen azok közé tartozom, akik mélyen elítélik azt, hogy valakit az ősei, szülei, nagyszülei, bármilyen felmenőinek a tettei alapján ítéljenek meg. Lehet valakinek rablógyilkos az apja, attól még a gyereke nem az, és arról sem tehet, hogy az apja rablógyilkos. DE. Azt hiszem, ebben az estben ez a tézisem megdőlni látszik. Van egy nyilas nagypapa, van egy több mint 30 éven át a politikai rendőrséggel együttműködő apuka, illetve van egy, a nagypapa és a papa mentalitásához, jelleméhez igen hasonló ideológiát és jellemet képviselő párt, amelynek a mai napig tagja a könnyeivel küszködő Pokorni Zoltán.

Úgy gondolom, hogy nem zokogni, meghökkenni, és a hattyú halálát eljátszani kellene, kedves Pokorni Zoltán! A múltban történt dolgokat elismerni, azokkal szembenézni kellene, és ennek szellemében politizálni. Ha már azok nem tették meg, akiknek kellett volna, akkor tedd meg te. Azt kell mondanom, ugyanolyan sunyi, aljas és jellemtelen vagy, mint amilyen a rendelkezésre álló információk szerint apád és nagyapád is volt anno. Az élet megadta a lehetőséget, hogy valóban vezekelj, és tegyél valamit ezekkel a vállalhatatlan történelmi tényekkel kapcsolatban, de nem tetted. Szégyelld magad, és gondolkodj el, bár egyáltalán nem tartom valószínűnek, hogy most majd megteszed.

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!