Április 19,  Péntek
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

VENDÉG


Sajtó- és véleményszabadság a 21. században

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,340,346 forint, még hiányzik 659,654 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Lázár Gergő minapi cikkének egy mondata elgondolkodtatott:

Nem mondom, hogy Schiffer mondanivalójában nincs igazság, mert dehogynincs.

Sajnos ez a legveszélyesebb. Ha valaki szimplán csak hazudik, az általában egyből látszik, és az emberek nagy többsége valószínűleg képes is felismerni az egyértelmű kamut, bár az is igaz, hogy amennyiben egy hazugságot sokáig ismételgetnek, akkor azt előbb-utóbb elkezdik elhinni az emberek. Az igazi nehézség akkor kezdődik, amikor fél- vagy akármilyen részigazság(ok) köré építenek nagyon komoly hazugságo(ka)t, és azzal a pici igazságtartalommal akarják igazolni a nagyságrendekkel nagyobb hazugságot. Ezt már sokkal kevesebben tudják felismerni és kiszűrni. Ezekben nagyon nagy mester a Fidesz, ezeknek IS köszönheti népszerűségét.

Felmerül a közösségi média (és általában a média) felelőssége. Az analóg újságírás korában normális demokráciában/jogállamban nem nagyon volt esélye megjelenni egy uszító/gyűlölködő cikknek, gondolatnak, mert a laptulajdonos/főszerkesztő felelt a tartalomért, még ha csak véleménycikkről volt is szó. Ha nem is mindig a jogi felelősségre vonástól féltek, de a lap jó hírét sem kockáztatták holmi kamukért, sületlenségekért, vagy pláne rágalmakért és gyűlölködésért.

Természetesen régóta vannak bulvárlapok, amelyek azt az igényt elégítik ki, hogy az emberek szeretnek jólértesültek lenni, bennfentes információk birtokába jutni. De ők is ügyelnek arra, hogy ne legyenek perelhetők.

A közösségi média esetében ez a fajta felelősség és felelősségre vonhatóság hiányzik. Sajnos a világ nincs felkészülve ilyen globálisan működő cégek szabályozására, pedig ilyen esetekre kellene nemzetközi médiatörvény, amelynek meg kellene felelnie az összes közösségi médiumnak. Másrészt pedig sajnos ezek a tech-cégek sincsenek felkészülve a felelősségteljes szolgáltatásra, mert igyekszenek mindig hárítani, pedig az ő dolguk lenne rendet tartani a saját portá(l)jukon. A cikk alatt Balázs Attila hozzászólásában azt írja: „a Facebook és a Twitter magántulajdonú médium! És a magántulajdonú közösségi oldalak általában a tulajdonos által szerkesztett szabályok szerint használhatók”. De ezek a szabályok nem lehetnek enyhébbek, csak szigorúbbak lehetnek a törvényeknél. Így lehetne szabályozni törvényileg a felhasználási feltételeket, azoknak valamiféle minimumát.

Az utópisztikus megoldása a problémának az lenne, ha kizárólag azonosítással ellenőrzött magán- és jogi személyek lehetnének tagok a közösségi oldalakon, vagy legalábbis csak ők tehetnének közzé tartalmat, hozhatnának létre csoportokat, amelyek tartalmáért szintén felelniük kellene, illetve csak ők kommentelhetnének. Mindezt a teljes jogi felelősségre vonhatóság terhe mellett. Az azonosítatlanok (köztük a kamuprofilok) pedig csak fogyasztóként használhatnák a platformokat a mindenféle emoji-s tetszésnyilvánítás szabadságával.

Természetesen ennek rendben tartására, érvényesítésére önmagában semmilyen algoritmus nem alkalmas, hiszen nem tud értelmezni, így nagy hibaszázalékkal dolgozna, ezért mindenképpen emberi erőforrásra IS szükség lenne, mégpedig nagyon nagy számban, hiszen hihetetlen adatmennyiség feldolgozásáról van szó. Bár nyilván sokkal kevesebb lenne, mint most, hiszen rengeteg kamuprofil és az általuk generált zaj kiesne, továbbá sokan valószínűleg nem vállalnák az azonosítást sem, így az általuk generált információáradat is kiesne.

Ehhez azonban nagyon pontosan definiálni kellene a szólásszabadságot, annak határait, illetve ezen határok átlépésének eseteit. Ugyanis szerintem a szólásszabadság is ugyanolyan, mint bármely más szabadság. Csak addig szabad érnie, míg valaki más szabadságát/jogát nem sérti.

A Fidesz leváltása után ezzel kapcsolatban is rengeteg tennivaló lesz, hiszen határozottan felelősségre kell vonni az összes propagandistát és véleményvezért (Bayer, stb). Nyilván most is zajlanak ellenük ilyen-olyan eljárások, nagyrészt rágalmazásért, de a bukásuk után gyűlöletbeszédért is felelniük kell, valamint a saját médiatörvényük megszegéséért, illetve dezinformáció miatti veszélyeztetésért és uszításért. Remélem, a nagyon közeli jövőben megérjük ezekben az ügyekben a megérdemelt ítéleteket.

bircanyeerow

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.