Március 28,  Csütörtök
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


Az agyukat borító rózsaszín köd kitakarja a valóságot

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 1,506,669 forint, még hiányzik 1,493,331 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Szerintem a magyar emberek jellemzően családközpontúak. Ezt akár most is látjuk itt a koronavírus-járvány esetén. Nekem meggyőződésem, hogy azért is van nagyobb békesség itt Magyarországon sok külföldi országban (sic!) tapasztaltakhoz képest, mert… nem csak azért, mert itt olyan döntések születnek, amelyek nem a kormány rángatásáról (?) szólnak, tehát nem folyamatosan kell alkalmazkodni újabb és újabb helyzetekhez, hanem igyekszünk következetesek lenni minden ilyen kormányzati döntésnél. Hanem azért is, mert a családjukkal lehetnek az emberek, és igazából ez jó. Az az általános visszajelzés, hogy otthon vannak, együtt lehetnek a szeretteikkel, hogy a családok megélhetik azt, hogy van most egymásra is idejük, ez még akkor is jó, hogyha nehéz. Hiszen a különböző korosztályok nehezebben tudnak most egymással találkozni, mint egyébként. De ez is arról szól, a mostani helyzet is megmutatja nekünk, hogy mennyire fontos része az életünknek a család, mennyire fontos töltekezési pont számunkra a család. Hogyha pedig bárhol nehézségek, problémák vannak – ilyen is adódhat -, akkor ott természetesen segítenünk kell. Ebben is igyekeztünk az elmúlt hónapokban komoly lépéseket tenni, akár a kapcsolati erőszakra gondolok.

Sajnos itt hirtelen megszakadt a közpénzmédiás felvétel, pedig még órákig hallgattam volna Novák Katalin családügyi miniszterasszony búgó hangú életbölcsességeit, amelyeket a fideszes Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában osztott meg a hallgatósággal. Szijjártóval testvériesen megosztoztak a közönség vasárnapi párás szemű információéhségén.

A Fidesz miniszteri rangú női princípiuma arról csacsogott alapvetően, hogy újabb szintre lépett az általános nemzeti családtámogatás és az otthonteremtés a januártól bevezetett intézkedésekkel, amelyeknek köszönhetően az új otthont keresők mellett immár azok is segítséget kapnak, akik nem szeretnének költözni. Ha valakinek esetleg kimaradt, Novák asszony gépiesen ismételgetett mondandójának lényege: januártól az új építésű ingatlanok értékesítési áfája 27 százalékról 5 százalékra csökkent, azok, akik családi otthonteremtési kedvezménnyel (csok) vásárolnak ingatlant, az 5 százalékos áfát is visszaigényelhetik, a csokkal vásárolt új vagy használt ingatlanok pedig illetékmentesek. Emellett igényelhető a csok többgenerációs otthonok létrehozására, és otthonfelújítási támogatást vehetnek igénybe a legalább egy gyermeket nevelők. És hogy lássuk, kivel van dolgunk: azért is kezüket-lábukat törik, hogy jövőre, a választási év tiszteletére szja-mentessé tegyék a 25 év alatti, a párt szempontjából elvesztett fiatalok jövedelmét.

Már rég beleuntam abba, hogy ezeknek a családbarát intézkedéseknek a hasznosságát egyenként kétségbe vonjam és megcáfoljam, a végtelenben sem fog találkozni a felfogásom a Novákéval, de most nem is ez a lényeg. Hanem az a passzus, amit kiemeltem az öntömjénezésből. Ami alapján most már biztos vagyok benne: valahol lennie kell egy bullshit-generátornak, vagy valamilyen mesterséges intelligenciának, amely legyártja ezeket a habos-babos, rózsaszín tündérmeséket. Egyszerűen lennie kell valami központi kommunikációs algoritmusnak, amelyik megszabja, hogy melyik beszélő fejnek hányszor kell elismételnie egységnyi idő alatt ugyanazokat a rongyos, elcsépelt kulcsszavakat, amelyeket évek óta szajkóz, amit múlt héten is, és holnapután is szajkózni fog, és amelyek illeszkednek a rá leosztott profilba. Egyszerűen nem hiszem, hogy van élő ember, pláne miniszteri székben ülő, felelős ember, aki ilyen ostoba, felületes, valósághajlított állításokat magától képes kitalálni. Hogy miközben a hanyatló világ háborogva, feldúltan hanyatlik bele a semmibe, Magyarországon béke van és harmónia, jólét és virágzás. Ami azért van, mert a magyar emberek, más KÜLFÖLDI országok polgáraival szemben családközpontúak. Ráadásul minden idők legsikeresebb kormányának következetes és nagylelkű döntései is mind a békét szolgálják.

Nem az a baj, hogy miközben szerintem ebben a – társadalmakat, az egyéneket, a családokat valami teljesen abnormális, eddig ismeretlen viselkedésre és életformára kényszerítő – járványhelyzetben az emberek elsöprő többségének az utolsó dolog, ami eszébe jut, hogy de kurva jó lenne már felújítani a lakást állami ingyenpénzből, úgyis épp ráérünk, miután a munkahelyünk megszűnt, Novák és a Párt szerint az állami ingyenpénz széles néptömegek számára teszi vonzóvá ilyenkor a lakásfelújítást. Az a baj, hogy a rózsaszín ködbe borult agyukkal nem hajlandók közel engedni magukhoz a valóságot. Ha Nováknak az van kiadva utasításként, hogy 10 sorban legalább ötször lelkendezzen a magyarok – másokhoz képest kiemelkedő – családközpontúságáról, akkor mindent abból fog levezetni. Akár igaz, akár hazugság.

Azt a valóságot emlegetem, amelyben senkinek nincs fogalma se arról, hogy meddig tart ez az őrület. Amelyben minden pont olyan bizonytalan, mint a vakcina létezésének bejelentése előtt volt, amikor nem lehet tervezni, amikor a vakcina létezése ellenére egyre több országban még most is szigorodnak a korlátozó intézkedések, miközben a többségnek – akár családbarát, akár nem – elege van ebből az egészből.

Azt a valóságot, amelyben komplett iparágak kerültek padlóra, ahol például vendéglátóhelyek, éttermek, kocsmák, kávézók, bárok futószalagon mentek csődbe, vagy élnek kölcsönökből anélkül, hogy tudnák, mikor nyithatnak ki újra, miután a nagy pofával  beígért állami támogatás még mindig nem érkezett meg.

Amelyben az elkeseredés szélén táncoló cégtulajdonos nem azért vesz fel babaváró hitelt, mert a tervei között szerepelt, és nagyszerű lehetőségnek találta, hanem mert csak így tudja megmenteni a vállalkozását.

Arról a valóságról beszélek, amelyben az emberek szabad mozgását ilyen vagy olyan módon korlátozó intézkedések brutális táptalajt szolgáltatnak egy éve a családon belüli erőszak elszabadulásának, ami nem egyik vagy másik külföldi ország sajátja, hanem világjelenség.

Arról a valóságról beszélek, amely nem zavarja össze a családügyi princípiumot abban, hogy az elefántcsonttornyában ülve idealizáljon egy távolról sem ideális, ellenben nagyon is létező, súlyos problémát. Amin rohadtul nem segít az, hogy alá nem támasztott habos-babos mesketékbe foglalja, hogy Magyarországon a családok egyenesen örülnek, hogy lassan egy éve össze vannak zárva. Na jó, azért lehetnek apróbb problémák, de a kormány ott segít, ahol tud.

Fogalmam nincs, milyen visszajelzések, pláne ÁLTALÁNOS visszajelzések érkeznek Novák Katalinhoz, de én csak a vadonatúj év első három hetéből (ne menjünk vissz a karácsonyi rendőrkéselésig) egy rakás olyan erőszakos cselekményt fel tudok sorolni (a halálra késeléssel, halálra veréssel, leszúrással bezárólag), ami semennyire nem támasztja alá sem azt, hogy a Fidesz Magyarországán kitört a világbéke, azt meg pláne nem, hogy szignifikáns összefüggés lenne a magyarok családközpontúsága és a (nem létező) társadalmi béke között.

Abból, hogy itt békeidőben sem szokás tízezres nagyságrendben utcára vonulni és tiltakozni, háborogni bármi ellen (nem úgy, mint Szibériában a -50 fokban), járványügyi korlátozások idején meg még annyira sem, egyáltalán nem következik az, hogy az elmúlt év nem okozott súlyos lelki-mentális megterhelést az emberek jelentős részének, amely aztán a négy fal között, a szent családi összezártságban tör utat magának. A magyarok, pont ugyanúgy, ahogy a németek, a románok, a hollandok vagy a skótok sokkal rosszabb pszichés állapotban vannak, mint egy évvel korábban.

Ha Novák Katalin feleannyit foglalkozna azzal, hogy jól hangzó propagandaszólamokat naponta-hetente ismételgessen, ha Novák Katalin identitáspolitikai álproblémákon való felháborodás helyett, meg ahelyett, hogy a pártjával szándékosan megnehezíti bizonyos nem kívánatos társadalmi csoportok életét, és inkább amiatt aggódna, hogy a Fidesz számára oly kedves családmodellben élők hogyan verik agyon egymást, mert be vannak zárva, mert elvesztették a munkájukat, mert céltalanok, motiválatlanok és reménytelenek, előrébb tartanánk a gödörből való kilábalásban. De nyilván erre sem szándék, sem akarat nincs. Marad a propaganda és a habos mesék egy ideális, nem létező világról. Aztán majd lesz valami.

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.