Április 19,  Péntek
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


Onnan valóban úgy látszik

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,340,346 forint, még hiányzik 659,654 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Az utóbbi időben a kormánypárt nemcsak a felháborító produkcióival kelt bennünk döbbenetet, egyre több olyan esemény övezi őket, amelyek karikaturistákért kiáltanak. Most éppen a nagyon harcias igazságügyi miniszter asszony újságolja el, hogy miközben a liberális összeesküvők el akarják taposni a magyar miniszterelnököt, örömteli hírek is érkeznek. „A kormánypárti elfogultsággal éppen nem vádolható Politico a minap Európa negyedik legbefolyásosabb politikusának választotta Orbán Viktort, aki ezzel megelőzi a listán többek között a francia elnököt”- jelenti be Facebook-oldalán, ezzel leginkább a viccbeli Taszilóra emlékeztet bennünket, aki miután nagy komótosan kicsoszog éjnek idején az utcára és benéz a saját nyitott ablakán, azt látja, hogy valóban üzekedik valaki a feleségével. Ezt úgy nyugtázza, hogy valóban, ebből a pozícióból úgy látszik.

Szívesen megkérdeznénk tőle, ugyan mondja már el, miben nyilvánul meg ez a hatalmas befolyásosság. Az nem vitás, hogy nagy benne az igyekezet, hogy komoly nemzetközi tényezővé váljon, de erre egyre kisebb az esélye, nem híres, inkább hírhedt, kétségkívül észreveteti magát, de valahogy úgy, mint a kavics a cipőben vagy szúnyog a nyári éjszakán, afféle kellemetlen tényezőként. Elképzelheti persze bárki, hogy a szúnyog abban a helyzetben van, hogy zsarolhatja az aludni vágyót, de azért sokkal nagyobb a valószínűsége, hogy az ember nem a hülye feltételeit fogja teljesíteni, hanem egyszerűen csak agyoncsapja. Az ismertsége is elgondolkodtató, erre utal, hogy most a volt román kormányfő lemondását több nemzetközi hírügynökség is úgy tette közhírré, hogy a magyar miniszterelnök fotójával illusztrálta a hírt. Orbán vagy Orban, egyre megy. Ez körülbelül azt jelenti, hogy Európa negyedik legbefolyásosabb emberének az ismertsége az országhatárnál véget is ér – na jó, a határon túli magyarlakta vidékeken felettébb népszerű, de mondjuk Brüsszelben akár az ereszen is lecsúszhatna, ugyanúgy üldözőbe vennék a rendőrök, mint bárki mást, és ha nem tudná magát igazolni, még a hátizsákját is átkutatnák. Nem tudom, van-e neki uniós mentelmi joga, mert ha esetleg nincs, hát jó lesz vigyázni, ott bármi megeshet még vele is.

Most éppen levelet írt a néppárt vezetőjének, ajánlatot tett, látszólag békülékeny levelet, azzal a javaslattal, hogy bent maradhatnának a pártban úgy, hogy valójában ők teljesen mások. Igazából lázasan keresi a lehetőséget, hogyan tudna kitérni a készülő pofon elől, a néppárt ugyanis eddig csak hümmögött, de most már tényleg besokallt és meg akar szabadulni a kényelmetlenné vált társaságtól. Nyilván nem örülnek annak, hogy ezzel kevesebben lesznek, de ez az a fajta veszteség, amely nyereséggel ér fel. Itt megint csorbát szenvedett a híres befolyásosság, a leveleinek, az ötleteinek éppen olyan a fogadtatása, mintha valamelyik Józsi írta volna Felcsútról.

A honi helyzetet nézve itthon nem a negyedik, hanem a legelső legbefolyásosabb ember, mindenről ő határoz, ő tartja kézben a járványt, ő gondoskodik rólunk, hogy legyen munkánk és legyen pénzünk, amelyet aztán elkölthetünk. Lázár a napokban előhozakodott a nagy álommal, lépjünk ismét egy nagyot előre az önállósulás felé. Van nekünk mindenünk, képesek vagyunk az önellátásra, ráadásul a nemzeti cégek időszerűnek tartják a hazai termékek és az ellátási lánc talpon maradt iparágainak határozott kormányzati megerősítését az importtal járó kiszolgáltatottság ellenében. Az nem eléggé világos, milyen minőségben fogalmaz meg ilyen javaslatokat, igaz, hogy kormánybiztos, de szerteágazó feladatai között a nemzeti kiskereskedelem átszabása nem szerepel, még áttételesen se, de mindegy is, a fontos, hogy vannak elképzelései. Nem hiszem persze, hogy aggódnunk kellene, hogy most aztán vége lesz a világnak és az összes multit felvásárolja a CBA, vagy ha ők nem is, de esetleg Mészáros. Nem mintha nem tehetné meg, de kérdés, egyeztette-e a tervet Lázár Orbánnal is, mert bár nyilván tőle sem idegen a gondolat, de ki tudja, éppen most akarja-e. Lázár mostanában a nemzeti listán eléggé hátra került, már nem az az ember, aki ha mond valamit, arra érdemes odafigyelni, mintha csak Nostradamus nyilatkoztatná ki.

Kérdés, van-e még az élvonalban olyan, akit szemmel kell tartani, mert ha abból, amit mond nem is, de esetleg a nézéséből vagy a járásából következtethetnénk arra, mi fog történni a közeljövőben. Fogy a vezérkar, előbb-utóbb kikopnak a szolgálatból a legfontosabb tisztek, Gulyás viszonylag stabilan tartja magát, de csak mert teljesen ártalmatlannak mutatja magát, Szijjártó, a légzésügyi miniszter a másik aktuális kulcsember, de az ő szavatossága is hamarosan lejár, egyre többet hibázik. Csak a harmadik vonal marad, ők már csak tiszti szolgák. Unalmassá válik a kormányzás.

Ha Varga Judit felől úgy látszik, hogy Orbán Európa egyik legbefolyásosabb embere, a mi oldalunkról nézve másképp. Mintha nem egészen olyan lenne ez az illiberális demokrácia, amilyennek elképzelte. Mint a háziasszony, aki parádés ebédet akar készíteni, de a végén ehetetlen lesz. Megcsinálta, elérte, azt tehet, amit csak akar, tulajdonképpen milliók életét tartja a kezében, de igazából ez soha nem érdekelte. Ugyanezzel a lendülettel tehetett volna jót is, felemelhetett volna egy országot, de számára ez nem volt fontos. Csak a győzelem.

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.