NEHAZUGGY

Lassan mindenki megkapja a maga plecsnijét

Lázár Gergő | 2020. Október 24, Szombat | 17:59

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,290,098 forint, még hiányzik 709,902 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Ha már nemzeti ünnep volt, akkor az állami kitüntetések is megérkeztek szerencsére, szépen sorban. Azt már megszokhattuk, hogy lassan már csak a haverok kapnak állami kitüntetést, hiszen más már nem méltó erre. Úgy tűnik, a nevek nem fogynak, bár a legtöbb NER-lovagnak azért már van legaláb 1-2 állami kitüntetése az elmúlt 10 évből. Csizmadia Lászlónak, a CÖF alapítójának viszont mostanig nem volt szerencséje ehhez, de ami késik, az rendszerint nem múlik. Az idei díjazottak között az ő neve is szerepelt, ami ugyan nem különösebben meglepő, ám annál nevetségesebb. Mit ér az az állami kitüntetés, amit olyanok kapnak, mint Csizmadia László, akinek a nevéhez leginkább az fűződik, hogy bármikor képes tövig benyalni a nagyfőnöknek. Értékét vesztett plecsnik, keresztek és medálok ezek, amelyeket bármely magára valamit is adó művész vagy szakember inkább már el sem fogad.

A Magyar Érdemrend lovagkeresztje (polgári tagozat) kitüntetésben részesült többek közt Csizmadia László, a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány alapító kuratóriumi elnöke, a Civil Együttműködési Tanács alapítója, a Nemzeti Együttműködési Alap Tanácsa volt elnöke, illetve lényegében az Orbán-kormány melletti Békemenet szervezője.

Ezek után vajon ki következik? Ki maradt még egyáltalán a listán, aki még nem kapott valamilyen állami kitüntetést? Farkas Flórián? Nikola Gruevszki? Kubatov Gábor? A kopaszok? M. Richárd? Évről-évre kerülnek ide fel új nevek, de olyan szaporán osztogatják ezeket a plecsniket, hogy lassan már hálóval kell majd gyűjteni a rokonokat és haverokat, ha a NER közelében akarják tudni ezeket. Egyébiránt ugyanezt a kitüntetést kapta annak idején Bayer Zsolt propagandista is, akinek kitüntetését követően többen visszaadták lovagkeresztjüket. A mostani eset azonban már olyan megszokottá vált, hogy azt is kétlem, hogy még kiverné a biztosítékot. Ez is jól mutatja, hogy hova jutottunk három röpke év alatt.

A morális pöcegödörnek nincs alja, de legalább egyre csak tágul és tágul. De ez történt a korrupció esetében is, amely az elmúlt 10 évben olyan mértéket öltött, hogy az emberek nagy része már követni sem tudja. Olyan pénzek cserélnek gazdát, amelyek felmérése már gondot okoz. A legtöbb ember pár millió forintnál többet egy helyen soha nem látott, hát még száz milliókat és milliárdokat, amivel a hazai oligarchák és strómanok dobálóznak. Mészáros úgy vásárolta fel a fél országot és már annak határain kívül is költekezésbe kezdett, hogy a magyaroknak egy szavuk nem volt ehhez. Elfogadták, beletörődtek abba, hogy ez most így van. Ők vannak hatalmon, ezért ők azok, akik szétlophatják az országot. Ha más lenne hatalmon, akkor más lopna, ennyire egyszerű.

Ebben az országban ma már lassan minden a NER alá tartozik. Ők irányítanak mindent. A kommunista idők nem csak visszaköszönnek, de már itt vannak, azzal a különbséggel, hogy sokan egyenesen azt állítják – én nem éltem benne, nem tudhatom -, még az is jobb volt, mint a jelenlegi rendszer. Azt tudom viszont, hogy a jelenlegi rendszer európai szinten is kiemelkedően gusztustalan, pedig van azért pár ország a kontinensünkön. Éltem már más országokban, de azzal a fajta elfogadással és beletörődéssel, ami Magyarországon van, én még sehol nem találkoztam. Természetesen vannak gondok Spanyolországban is, nem állítom, hogy nincsenek, de azért legalább van egy olyan réteg, akit még zavar a korrupció, akit még zavar az, ha az elesetteket bántják, vagy ha a menekültekkel szembeni gyűlöletre szólítanak fel. Otthon ez már nincs meg, talán soha nem is volt meg. Beletörődtünk a sorsunkba és abba, hogy egy ilyen Csizmadia-féle senki október 23-án lovagkeresztet kaphat. Anélkül, hogy bármilyen társadalmi felháborodás kísérné a dolgot.

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!