Olyan jó, amikor az embernek sok kedves barátja van Magyarországon, és ők töretlenül gondoskodnak arról, hogy véletlenül se kelljen kávéval kezelnem a krónikusan alacsony vérnyomásomat. Érkezik egy üzenet, benne egy link, amelytől garantált a jobblét, vagy talán még egyéb is.
A mai egyik cukiságot a CÖF oldalán pár napja megjelent ocsmányság jelentette. A remekmű címe: „Migránsok térképezik fel Budapestet”. Majdnem négy és fél ezer ember osztotta meg, vagy kedvelte.
A cikk olyan, amilyen csak telik valakitől, aki egy barnább bőrű turistát látva azonnal a menekültekre asszociál. Akiket már régóta megfigyelés alatt tart, mert azok szerinte igen elszaporodtak mostanában a templomaink körül. Felhívást is közzétett a rendkívüli módon aggódó honfitárs, miszerint vigyázzunk egymásra, és küldje el mindenki a gyanús fotókat olyan ismerőseinek, aki a Rendőrségen vagy a Honvédségnél dolgozik. Merthogy a szerző sejti, miért fotózzák a migránsok a templomainkat.
Hát én, basszuskulcs, nem sejtem. Vagyis azt gondolom, több év menekültekkel folytatott munka után, hogy a migránsok nem járnak hátizsákkal semmilyen nagyváros utcáin, és ha igen, nem templomokat, hanem „mosogatót keresünk” típusú hirdetéseket fotóznak. A terroristák meg elsősorban nem fényes nappal, mobiltelefonnal a kezükben keresik a következő célpontjukat, hanem műholdakon keresztül, sokkal fejlettebb technikákat alkalmazva döntik el, hol és mikor gyilkolnak majd legközelebb.
Tény, hogy a cikket olvasva azt meg kell állapítanom: nyelvtani dimenzióban legalább egy viszonylag művelt ember írását „élvezheti” az, akinek ez örömet okoz. Azt viszont képtelen vagyok felfogni – megállt az eszem, és azóta is ácsorog –, miért jó az bárkinek, és mire jó az neki, ha folytatja a nép butítását, a külföldiekkel szembeni gyanakvás és gyűlölet keltését, és miért kell egy soha nem látott emberről feltételezni, hogy rossz szándékkal fotóz bármit is, bárhol, akár Budapesten, akár bárhol máshol.
Idézek a kiváló szerzőtől, mert soha nem leszek olyan tehetséges, hogy magamtól ilyet leírjak:
Már a karantén két hónapja alatt megfigyeltem, hogy migránsok szisztematikusan fotózzák, térképezik fel Budapestet és vélhetően az egész országot.
Milyen a szisztematikus fotózás? Van pár fotós ismerősöm, megkérdeztem őket, mint jelent a szakkifejezés. Nem árulom el, kell egy kis agymunka mindenkinek, hasznos az elbutulás ellen.
Vélhetően az egész országot. Vajon honnan ered ez a gondolatnak nem nevezhető mondat? Ment a nyomába a hátizsákosnak, vagy a karantén alatt szembejövőknek, és elutazott velük például Pécsre, ahol az a nyomorult a Dzsámit is lefotózta?
Drága (mert sokba kerültök nekünk, adófizetőknek) CÖF és társai! Miért igyekeztek fenntartani és tovább szítani azt a tömény sz@rt a magyar emberekben, amivel egy évtizede a kenyeres gazdátok trágyázza az országot? Mennyi morzsát kaptok azért, hogy valakit – akinek csak a hátáról tudtok egy elmosódott fotót produkálni, annak bizonyítására, hogy mennyire veszélyes a templomainkra, keresztény értékeinkre, blablabla – megpróbáljatok lejáratni?
Helyettetek is szégyellem magam, mert még mindig magyarnak vallom magam. Ezerszer leírtam már, de nem lehet elégszer: mindig van lejjebb szép országomban.
Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!
A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.