Szeptember 22,  Kedd
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


Fröcsögő gyász

Néha azt hiszem, értek bizonyos összefüggéseket, aztán jön az, ami olyan sokszor előfordul mostanában. A parttalan csaholás, az acsarkodás, a megmagyarázhatatlan, bármilyen alapot, kapaszkodót nélkülöző fröcsögés. Az, ami sehonnan sehová nem vezet, nincs támpont, nincsenek tények és nincsenek érvek, csak vagdalkozás. És teljesen mindegy, hogy melyik oldalról kicsoda csinálja, képtelen vagyok mit kezdeni ezzel.

Tegnap futottam bele a pártmédiában egy cikkbe. A címe:

Móring üzent a Koncz Ferenc halálán gúnyolódó balosoknak: már emberi minimum sincs?

Biztosan helyből kellene mindenkinek tudnia, hogy kicsoda Móring. Én pont alulművelt vagyok, mert nem tudtam, de megnéztem. Képviselőt – természetesen kormánypárti, egyébként be sem kerülhetett volna a pártmédiába -, végzettsége szerint gyógypedagógiai tanárt takar a név. De ebben az esetben teljesen mindegy a végzettsége, a lényeg az, hogy rendkívül feldúlt posztot rittyentett a közösségi oldalára. Annyira fel volt dúlva, hogy néhány perc eltéréssel kétszer is kiposztolta ugyanazt. A PS pedig annyira résen volt, hogy a hét perce feltöltött posztból már meg is született a cikk. Publikálták is haladéktalanul.

Ez szép, szívhez szóló poszt. Tényleg. Csak azt nem lehet tudni, kihez, kikhez szól. Ha jól látom, mindenkihez, aki nem fideszes. Mert az nyilván baloldali, hiszen nemzeti minimumról sem lehet esetükben beszélni, de most nyilvánvalóvá vált a képviselő úr – valamint a PS és az ő összes olvasójuk – számára, hogy emberi minimumról sem lehet szó. És természetesen a baloldal hörög felhergelve. Nem Móring úr, nem a posztját a megírása pillanatában felkapó PS. Ez utóbbi különösen bravúros produkció. Én is tudok viszonylag gyorsan cikket írni, ha okom van rá, de arra azért nem lennék képes, hogy egy tökéletesen ismeretlen ember bejegyzését megtaláljam, rittyentsek köré egy kis uszítást, bemásoljam a szöveget, majd a posztot is lefotózzam, megszerkesszem, beillesszem hét perc leforgása alatt, sőt, a bejegyzés megjelenését követő tizenöt-húsz percen belül publikáljam is a cikket. Erre csak nagyon profik képesek előzetes egyeztetés nélkül. És persze a PS.

Amennyiben valaki valóban kárörvendett azért, mert meghalt egy ember tragikus hirtelenséggel – vagy bármi módon -, az tényleg mindennek a legalja. De amennyiben ilyet lát valaki és ez annyira felhergeli, amennyire Móring úr soraiból az kitűnik, akkor az ember ehhez utalást, hivatkozást, konkrét cikket linkel, fotóz be. Ha esetleg gyászában volt ideje áttúrni a portálok komment szekcióit és ott látott ilyesmit, azon pedig átlép, esetleg ott válaszol. Egyrészt, mert nem tudhatja, a hozzászóló baloldali volt-e (már amennyiben nincs erről listája a kormánynak, amihez Móring úr hozzáfér), másrészt azt sem tudhatja, hogy azt a kommentet nem megbízásból írta-e valaki, aki főállásban mondjuk Orbán Viktor közösségi oldalán kéri Isten áldását a miniszterelnök úrra. Ha blog, pláne portál hozott le ilyesmit, azt nyilvánosságra kell hozni.

Ugyanis egy ember halálának örvendezni a létező legaljasabb dolog. Majdnem annyira gyomorforgató, mint egy ember tragikus halálát felhasználni arra, hogy az ellenzék ellen uszítson valaki, lehetőleg hatékony médiatámogatással. Én ugyan nem tartozom a „híveiket minden szinten uszító vèleményvezérek” sorába, de sunyin hallgatni sem vagyok hajlandó. Bár lehetséges, hogy Móring úr nem éppen erre gondolt.

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.

Social media & sharing icons powered by UltimatelySocial
error

Kövess minket!