Március 28,  Csütörtök
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

VENDÉG


Politika, bulvár

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 1,506,669 forint, még hiányzik 1,493,331 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Egyre gyakrabban találkozhatunk olyan újságokkal, magazinokkal és műsorokkal, amelyekben színesen, megfelelő vonzerővel körítve, gyakorlatilag az érzelmek húrjait pengetve bemutatnak egy–egy politikust. Ezeknek a szerepük választások közeledtével nyilvánvalóan felértékelődik. Ezeknek az interjúknak, műsoroknak fontos rendeltetésük van abban, hogy a politikát és a politikust közel vigyék az olyan választókhoz is, akik egyébként kevésbé érdeklődnek iránta. Azokhoz, akik a pártok által bedobott szórólapot inkább begyújtósra használják, semmint tájékozódásra. Talán érthető okokból.

Az efféle műsoroknak a szellemi színvonala nyilvánvalóan hagy bőven kívánnivalót maga után, de ismerve a jelenlegi végtelenül leegyszerűsített, lebutított közéletet, már nem nagyon lehet meglepődni semmin. Egy ismertetés során általában fontos szerepet kap a politikus családja, hobbija, magánélete, esetleg egy olyan történet, ami sok olvasót, nézőt meghat. Nem elfelejtve, hogy egy közös fotó a levágott disznóval vagy egy bogrács pacallal mindig megtalálja a célközönségét. 

A bulvár sajátos helyzete és rendeltetése miatt ezek a beszámolók nyilván sokkal inkább az érzelmekre szoktak hatni, mint az értelemre. A lényeg, hogy közel kell kerülni a választókhoz, és a jelölt számára kedvezően alakítani a politikáról alkotott képüket. Ennek a múltban érdekes példáját szolgáltatta Vona Gábor mára teljesen elfelejtett „álruhás” kampánykörútja. Ő nemcsak az élet más-más területein jelent meg, kipróbálva magát egy-egy szakmában, hanem a politikáját is próbálta emberarcúvá tenni. Mint kiderült, sikertelenül.

Persze más példák is vannak. A régebbi időkből megemlítendő Dávid Ibolya mindig vonzerőt indukálni hivatott sportteljesítménye, a Balaton-átúszás, amivel állandóan felkeltette a sajtó érdeklődését. Vagy a mára elfeledett szakácskönyvvel előrukkoló Gyurcsány Ferenc. Aki, úgy látszik, ha másképp nem megy, akkor a receptjei által próbált eljutni minden háztartásba, és még több szavazót szerezni. De szerintem már Gyurcsány Ferenc is rájöhetett arra, hogy egy étel esetleges elrontásának jóval kevésbé súlyos következményei vannak, mint egy kormányzás odakozmálásának. Az mindenesetre megfigyelhető, hogy politikusok nagyon szeretnek fazék, bogrács mellett, fakanállal a kézben fotózkodni, mintha a gyomrokon keresztül vezetne a hatalomba vezető út. A fotókat meg azonnal felrakják a közösségi oldalukra és már lehet is hozzászólni, lájkolni.

A politikai bulvársajtónak van egy másik sötét, kevésbé szerethető oldala is, ami nem a jóval és a széppel foglalkozik, hanem a valós vagy kreált botrányokkal. Ezeket a kellemetlen, erősen rosszindulatú ostorcsapásokat általában azok az ellenzéki politikusok szokták megérezni, akik erőteljesebben, látványosabban megkérdőjelezik a kormány politikáját. Itt előszeretettel kerülnek előtérbe magánéleti és közéleti botrányok, amelyek egyre gyakrabban nélkülözik az igazságot. Persze néha elég az is, ha egy közszereplő elfelejtkezik magáról, vagy a hatalmával visszaélve jogtalanul jut vagy juttat másokat előnyhöz, és már kész is a botrány. Mert egy áruló nyom, egy titkos felvétel mindig akad, ami vesztét okozza a gyanútlan politikai szereplőnek.

Ettől függetlenül törekedni kell annak elkerülésére, hogy a politika teljesen elbulvárosodjon, elsekélyesedjen, és mindenáron a választók kegyeit kereső, felelőtlen ígérgetésekbe süllyedjen. Ezért áldásos lenne, ha legalább a választások idején a jelöltek, nemcsak országosan, hanem helyi szinten is nyilvános megméretésen, vitán bizonyítanák valamilyen szintű rátermettségüket. 

Kalmár Benedek

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.