NEHAZUGGY

Mindenhol is háborút folytatunk

Lázár Gergő | 2020. Május 30, Szombat | 20:03

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,324,946 forint, még hiányzik 675,054 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Szép jó estét! Miután sikeresen legyőztük a koronavírust – dehogy győztük, de Orbán ezt még nem tudja – a miniszterek elnöke ellátogatott oda, ahol óriási szükség volt a jelenlétére, Felcsútra. A hátsó kertjében található aréna, amelyet az adófizetők pénzén húzott fel jó pár évvel ezelőtt, továbbra sem arról híres, hogy színvonalas focinak adna helyet. Ennek oka azonban nem az, hogy a járványhelyzet miatt nem tarthattak mérkőzéseket, hanem az, hogy a magyar foci kritikán aluli. Akár Budapesten, akár Felcsúton, teljesen mindegy az ország melyik stadionját látogatjuk meg, ott körülbelül ugyanazzal a siralmas színvonallal találkozhatunk. Ennek nem az az oka, hogy idehaza tehetségtelenebbek lennének az emberek, hanem annak, hogy Orbán embertelen mennyiségű pénz fociba pumpálásával kívánta elérni a színvonalnövelést.

Azt már jó ideje tudjuk, hogy a kis pénz kis foci és annak ellenkezője csakis akkor működik, ha ehhez tehetség is társul. Idehaza ugyan akad pénz bőséggel, azonban a szívét is a pályán hagyó futballistából már annál kevesebb van. Néha kicsúszik egy-egy komolyabb eredmény, azonban mint tudjuk, egy meccsen bárki nyerhet, a folyamatos jó teljesítmény azonban már nem csúszik csak úgy ki. Ahhoz szakemberek kellenek, jól felépített program, komoly edzések és nem utolsósorban tehetség. Magyarországon egyedül pénz van, más egyéb nem igazán. Noha tehetséges focisták egészen biztosan akadnak idehaza is, azonban ez önmagában még nem elég, mert még ha tehetségesek is, az elképesztően magas, nem teljesítmény függvényében járó fizetésekkel azt érik el, hogy csökken a színvonal, hiszen ha a fizetés nem növekszik egyenesen arányosan a teljesítménnyel, akkor minek fussa ki magát az ember?

Na de térjünk vissza ennek a nagyszerű embernek a beszédéhez, amelyet a háza tőszomszédságában adott elő:

Talán nem véletlen, hogy Trianon után volt a magyar futball első aranykora, majd a második világháborút követően, az ötvenes években az Aranycsapat időszaka. Akkoriban a zöld gyepen a megszálló ország csapatát is le lehetett győzni, tehát a futballt a kultúra és a történelem részeként kell kezelni.

Orbán Viktor úgy fogalmazott, hogy „a magyar futball alapvetően a zseniális megsejtések és ihletettség története”, vagyis maga a művészet. A miniszterelnök úgy vélte, „a futball maga az élet”, igazságos, nyílt sisakos játék, amelyet szabályok mentén vívnak a felek és mindig a pályán dőlnek el a dolgok.

Eljutottunk tehát oda, hogy ismét háborús retorikával sikerült megmagyarázni a hazai foci sikereit a múltban. Az elő sem fordulhat, hogy egyszerűen tehetséges focistáink voltak abban az időben, akiket tehetséges edzők neveltek, és akik nem részegedtek meg a magas fizetésektől. Dehogy, az Aranycsapat sikere is annak köszönhető, hogy ezáltal a csapat megmutathatta a világnak, hogy a magyarok nem adják fel. Értem. Akkor eszerint a gondolkodásmód szerint most miért nem verjük a fél világot? Itt van nekünk a gaz Brüsszel, valamint Soros György, nem beszélve a menekültekről, akikkel már évek óta folyamatos harcot vívunk, aztán a magyar foci továbbra is kritikán aluli.

A futball nem maga az élet – ahogy azt Orbán olyan csodásan kijelentette – hanem egy olyan játék, vagy sport, amely valóban összehoz közösségeket és jó időtöltést jelent, azonban ennél nem több. Vannak persze olyan csapatok – itt válogatottra gondolok, nem pedig klubcsapatokra, tehát a gazdasági siker nem szempont – , amelyek mögött egy egész nemzet áll, hiszen sokan úgy érzik, az ő győzelmeik könnyebbé teszik a mindennapi élet szenvedéseit. Brazília jó példa, bár ez nem csak a foci területén igaz, hiszen Ayrton Senna formula-1-es versenyzőként volt képes egy egész nemzetet maga mögé állítani. A sportnak tehát valóban vannak nagyszerű vonzatai, de azt nem szabad túlbecsülni. A sport soha nem lehet fontosabb, mint egy ország egészségügye, oktatása, vagy szociális rendszere, márpedig idehaza pont ez történik. Egy elérhetetlen álom kergetése miatt milliárdoktól esnek el az adófizetők. Ha az az eszméletlen pénzmennyiség, amennyit Orbán a sportokba ölt úgy általában, mondjuk a korábban felsorolt három területre érkezett volna, ma egy élhetőbb országról beszélnénk. De a legborzasztóbb az egészben az, hogy Orbán is tisztában van a magyar foci színvonalával, mégsem adta fel álmát:

Türelmetlenül várjuk, hogy a könyv a valóságba költözzön, és végre igazi jó futballisták kerüljenek ki az akadémiákról.

Ez nem csak pénz függvénye, az isten szerelmére, mikor fogja már fel végre a felcsúti Maradona?

Mai cikkeink:

Mi a franc közöm van nekem a papokhoz?

Erre vajon mi szükség volt?

Minden kétséget kizáró ítélet

Disztópia (3. rész)

Kész csoda, hogy még élünk

Maszk a sár ellen

Elfogadja a zsák krumplit, miközben nosztalgiával gondol az egykori krumplilevesre

Kék szín

Négy lábon álló stabilitás és a matek

Azért a koronát még ne tegyük Orbán fejére

Mai kiemelt kommentjeink:

Az iskolákat, az óvodákat össze lehetett vonni ott ahol kevés volt a gyermek? Vonják össze az egyházi közösségeket is, ahol kevés a hívő!(József)

Ha az orvostudomány már képes a nem változtató műtétekre, az emberiség meg a civilizáció olyan fokára érkezett, hogy képes ezt elfogadni, akkor mi büdös francért ütik bele orrukat olyanba is, ami túl sok politikai hasznot sem hoz, mert ezzel a nem hiszem, hogy nagyon meg lehetne mozgatni és osztani az embereket. Valószínű, hogy csakk… ha már máshol elfogadott, akkor itt miért ne lehetne tilos.(Jé)

A tűzoltó, az ápolónő tud prédikálni? Nem tud. A pap az igen. Az tud. Ő el tudja mondani a szószékről, hogy csak a fidesz. Tetszik érteni?(Isabella)

Az eü-s dolgozóktól elvették, vagy csak el fogják venni a lehetőséget, hogy több helyen dolgozzanak. Élhetnek az állami éhbérből. A papoknak eddig is fizettünk, mert mindegyik,orbán által elismert egyház évente kap egy csomó pénzt, most meg még pluszt is fognak kapni. Igazi vallásos ember nem sok van Magyarországon, csak a szájkaratés vallásosak, mint a kormány és az összes seggnyalója a legnagyobbtól a legkisebbikig. Ők csak a szájukkal vallásosak, ha tényleg azok lennének úgy is élnének. Csak számoljátok össze, hogy hány parancsolatot nem tartanak be a 10-ből. Még az un. keresztény demokraták sem.(Transzporter)

A nap kommentje pedig Marianné:

Nem tehetek róla, de már föláll a nem létező szőr is a hátamon, ha a külhoni magyarokat emlegetik! Sokan szoktak azzal „védekezni”, hogy nem irigységből – de igen; én már eljutottam oda, hogy irigylem, mert mindennek van határa! Történetesen az országnak is! Tudomásul kellene már venni végre, hogy ami itt befolyik adó, amit idejuttat /tudom, a kormányzó úr szerint nem juttat/ az unió, az az itt, határon belül élő embereké. Mindegy, hogy magyar, cigány, román, szerb stb. A külhoniak ott adóznak, az uniós támogatást pl. a románok is megkapják, ami ugyanúgy az ott élő magyaroké is! Nem kellene végre ezt az álságos dumát és pénzszórást befejezni?! Rohadtul unalmas!

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!