Április 25,  Csütörtök
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

VENDÉG


Mi harminc? Mi mennyi?

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,528,300 forint, még hiányzik 471,700 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Mint amikor a régi vicc szerint a kapitány leszól a gépházba a gépészhez:

– Mennyi?

– Harminc!

– Mi harminc?

– Mi mennyi?

Vannak kérdés-feleletek számokkal, amelyek mulatságosak. És vannak olyanok, amelyek csak nevetségesek. Vannak olyanok, amelyek felvidítanak, és vannak, amelyek elkeserítenek. Az alábbi számsorok arra a kérdésre próbálnak meg válaszolni, amely a hazai egészségügy járványkezelési hatékonyságát érinti a Covid-19 járvány során. A felhasznált adatokat a coronavirus.app oldalról szedtem. Az ott található magyarországi adatok forrásának a gov.hu, illetve a worldometers.info oldalak vannak megadva.

A járványról szóló adatok 2020. január 26-tól találhatók meg (kínai adatokkal kezdődően) úgy, hogy még januárban elkezdtek adatokat közölni az USA-beli, franciaországi, nagy-britanniai, oroszországi, majd olaszországi és spanyolországi esetekről. Február utolsó napjaiban tört ki a járvány Európán belül Ausztriában, Svájcban, Horvátországban és Romániában, március elejére pedig elérte Magyarországot, Szlovákiát, Szerbiát, Szlovéniát és Lengyelországot is.

Mondhatjuk, hogy a szűkebb régiónkat egy második hullám érte el. A következőkben ezzel a régióval fogok csak részletesen foglalkozni.

A rendelkezésre álló napi adatok a következők: 

(1) összes eset (azaz a betegek) száma (1=2+3+4)

(2) betegségben elhunytak száma

(3) gyógyultak száma

(4) jelenlegi betegek száma

(5) halálozási arány (elhunyt/ beteg)  

(6) gyógyultak száma (gyógyult/ beteg)

(7) egymillió lakosra jutó betegek száma (7 = 1 / 9 * egymillió)

(8) egymillió lakosra jutó elhunytak száma (8 = 2 / 9 * egymillió)

(9) az adott ország népessége

Az első négy adatnál csak feltételezni és tudomásul venni tudom, hogy az egyes országok által közölt adatok tartalmilag megegyeznek. Gondolok itt elsősorban az „alapbetegség” körüli értelmezési kérdőjelekre, ugyanis tudomásom szerint nincs globálisan egységes  meghatározása annak, hogy milyen eseteket lehet, vagy kell Covid-19 haláloknak venni.

Az utolsó három adattípus segítségével tudjuk az egyes országok hasonló adatait érdemben összehasonlítani, vagyis almát az almával alapon.

A két arányszám (5. és 6. adat) is ad valamennyi alapot az összehasonlíthatóságra, de itt a viszony csak relatív, hiszen nem mindegy, hogy hány esetből jön ki akár a halálozási, akár a gyógyulási arány. Erre később visszatérek.

Elemzésem célja, hogy minél több alma-alma összehasonlítás révén lássuk, hogy a magyar egészségügy a többi, közvetlen, „második hullámos” szomszédos ország egészségügyéhez képest milyen hatékonysággal kezelte/kezeli a járványt. 

Három alapigazságpár:

  • jobb annak az országnak, ahol kevesebb megbetegedés/ halál, illetve ahol több gyógyulás történik. Az egy alapvetően külső tényező, hogy egy országot mennyire „terít be” a járvány (első grafikon),
  • egy ország járványügyi helyzetkezelése akkor hatékonyabb, ha magasabb betegszám esetén is alacsonyan tudja tartani a halálozási és magasan a gyógyulási arányszámot. Ez egy belső tényező, hogy mennyire sikerül kordában tartani a járvány elterjedését (második grafikon),

valamint

  • ha egy országban ugyanannyi beteg közül arányaiban kétszer annyi gyógyul meg, mint egy másikban, akkor az első ország járványkezelési rendszere kétszer olyan hatékony, mint az másodiké,
  • ha egy országban kétszer annyi beteg közül arányaiban ugyanannyi gyógyul meg, mint egy másikban, akkor az első ország járványkezelési rendszere kétszer olyan hatékony, mint az másodiké,

illetve

  • ha egy országban ugyanannyi beteg közül arányaiban kétszer annyi hal meg, mint egy másikban, akkor az első ország járványkezelési rendszere feleannyira hatékony, mint az másodiké,
  • ha egy országban ugyanannyi beteg közül arányaiban fele annyi hal meg, mint egy másikban, akkor az első ország járványkezelési rendszere kétszer olyan hatékony, mint az másodiké.

Összefoglalva: azokban az országokban leghatékonyabb a járványkezelés, amelyekben a magas esetszám mellett is magasra tudták növelni gyógyulási, és alacsonyan tartani a halálozási arányt. A másik véglet: azokban az országokban legkevésbé hatékony a járványkezelés, amelyekben az alacsony esetszám ellenére sem tudták magasra növelni gyógyulási, és alacsonyan tartani a halálozási arányt.

Itt térnék vissza röviden arra, amit jeleztem korábban. Szerintem az igazán pontos alma-alma összehasonlítást akkor kapjuk, ha az egymillió lakosra jutó gyógyulások és halálok értékét (3 /2 * egymillió) vetjük össze, és ezekből képezünk idősort. Itt a számlálóban a magas gyógyulási arány és az alacsony halálozási arány növeli az értéket, míg az alacsony gyógyulási és magas halálozási arány csökkenti.

És akkor az első grafikon (a járvány elterjedése):

Mint látható, a régiós járványtrend nagyjából azonos, csak a szerbeknél szaladt el jobban a ló. Magyarországon van a második legkevesebb megbetegedés (egymillió lakosra vetítve). 

A második grafikon (járványkezelési hatékonyság, egymillió főre egységesítve):

Itt az egyes országokban a kitörés napját vettem egységes kiindulási időpontnak. A horvátok és a románok bő egy héttel a többiek előtt tartanak, a szerbek a magas esetszám ellenére 2% körül tartják a halálozási arányt, ezért lógnak ki felfelé. A szlovénok egy friss, brutális gyógyulásszám növekedést regisztráltak – ezt mutatja a szürke függőleges vonal.

Magyarország (vastag fekete vonal) a legalacsonyabb értékkel bír, ami az alacsony esetszám ellenére (hozzánk képest csak a szlovákoknál van kevesebb) relatíve alacsony gyógyulási arányt (csak nálunk van a régióban 40% alatt, ahol 4 másikban 60% és feletti arányok is vannak) és magas halálozási arányt (több, mint 13%, ami bő kétszeres a világátlagnak, a régióban 4 országban is 4% alatt van) jelent.

Csak a régióval foglalkoztam, de ha esetleg valaki mondjuk az osztrák járványkezelést szeretné követni és azzal összehasonlítani, akkor arra azt tudom mondani, hogy az osztrák hatékonysági mutató negyvenkétszerese (!!!) a magyarénak. Ötször annyi eset, több, mint kétszer magasabb gyógyulási és kevesebb, mint harmadannyi haláleset arány.

másikszempont

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.