Október 28,  Szerda
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

VENDÉG


Magyar külpolitika: EU és Oroszország

Hogy a magyar külpolitika mozgástere jelenleg mennyire tág vagy éppenséggel keskeny, azt a kormány aktív külpolitikai útkeresése mutatja. A mozgástér javítása érdekében felvállalnak olyan kapcsolatokat is, amelyek egy komolyabb nemzethez kevésbé illenek, belekapaszkodnak szalmaszálakba, amelyeket deszkáknak hisznek, ezzel kockáztatják a nemzetközi megítélésünket. Nincs nagy választék a reális, életképes lehetőségekben. A Kárpát-medence központú külpolitikai gondolkodás átlépésére mindig történtek próbálkozások. De a külpolitikában nagyon nem lehet zsonglőrködni a szavakkal, a kápráztató ígérgetések és szakmai felkészültség közötti eltérések hamar nyilvánvalóvá válnak. Lehet Afrikában próbálkozni, mint azt a két világháború között is tették, abban bízva, hogy Csepel lesz a magyar Liverpool, és mi fogjuk ellátni Afrika egy részét. Amint az tapasztalható, az ilyen és hasonló véletlen impulzusok által alakított külpolitikai elképzelések teljesen feleslegesen táplálnak illúziókat. Nem időtállók.

Az EU-val való kapcsolatunk erősen hektikus és azt az újfajta, ismeretlen politikai motívumrendszert, amit az EU képvisel, a kormány nehezen tudja kezelni. A tényleges brexit után, ami nem esemény, hanem egy folyamat, várhatólag felerősödik a kormány alternatív-modell keresése. Ennek fő célkitűzése lehet, hogy elkerüljék a homogén uniós blokk kialakulását és az ebben való részvételt. Nem titok, az EU szupranacionális elképzelése bizonyos értelemben veszélyezteti a tagállamok demokráciáit. Az EU-s felügyelet, amely a nemzetek feletti intézményeken keresztül a szorosabb egységet szolgálja, erősödni fog. Várhatóan hamarosan egyértelműen dönteni kell az uniós politikánk irányáról, és a nyomásgyakorlás, valamint a fenyegetés biztosan nem fog elmaradni. Ebben a szembenállásban Magyarország számára külpolitikai támasz lehet Kelet-Európa, ahol kulturálisan és vallásilag viszonylag hasonló államok találhatók, amelyek között aktív párbeszéd zajlik. De valódi erkölcsi vagy politikai ellenállás az Unióval szemben csak akkor lehet sikeres és legitim, ha az erkölcsi és politika tőke itthon nem hamis alapokra van felépítve. Ha alapvető szabadságjogok sérülnek itthon, akkor kár kimenni Brüsszelbe, és verni az asztalt hasonlók miatt. 

A 2014-es ukrajnai válság után a frontvonalak Kelet és Nyugat között újra megjelentek, és már nem meglepő, ha új hidegháborúról beszélnek. Amit Oroszország teljes természetességgel elfogad, azt mi félelemmel nézzük. Egyik példaként ott van a Novicsok idegméreg használata 2018-ban Nagy-Britanniában. Ebben az új hidegháborúban Oroszország fegyverei közé tartozik a hazugság, a pénz és a kémkedés is. Ezeket kiegészíti az orosz üzleti vállalkozások egy része, amelyek export tevékenységet folytatnak, az állami szervek – a titkosszolgálat -, vagy a független közintézmények is, mint például a műsorszolgáltatók. Az orosz pénz szerepe több államban is, nemcsak a gyenge akaratúakban van jelen, mivel cinkosokat nem nehéz találni. Ezt kihasználva tudott Magyarország Pakson bővíteni, de az rejtély, ennek politikai következményeit mennyire vette figyelembe a kormány. Politikai hasznos teherként kezelni ezt a kérdést könnyen kockázatossá válhat, ami később egyenesen ijesztővé alakulhat. 

Kelet felé fordulni, amikor nyilvánvaló, hogy a hatalom oda tolódik, elvileg logikus. De sértődöttségből kialakítani a külpolitikát vagy olyan országok felé fordulni, ahol jobban megtűrik a korrupciót, már inkább ellenkezik a nemzeti érdekeinkkel. Mindenféle kényszerítő okok nélkül, hosszú, beláthatatlan időre engedni egy külföldi hatalom befolyásának, a nép hozzájárulása nélkül, olyan történet, ami talán nem rólunk szól. Ez könnyen lidércessé válhat, ahol nem csak azt nem vesszük észre, hogy a gyeplő kicsúszott a kezünkből, de azt sem, hogy az ország szekere rossz helyre lett kötve.

A világ gyorsan változik, a nemzetközi törésvonalak szélesednek, és tudjuk a történelemből, egy kis szélvihar könnyen átalakulhat örvénnyé, amelynek csak a szélén eszmélnek fel az emberek, hogy hamis prófétát követtek. De ha a kormány nem ismeri fel a veszélyt és nem cselekszik, akkor a politikusoknak kell. Ha ők sem tudnak, akkor az embereknek kell lépniük, mert a nemzet sorsa iránti felelősség nem az elitre korlátozódik.  

Kalmár Benedek

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.

Social media & sharing icons powered by UltimatelySocial
error

Kövess minket!