Április 23,  Kedd
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

VENDÉG


Írás az irtásról

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,462,800 forint, még hiányzik 537,200 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Az irtás szónak többféle jelentése és szinonimája is van. Az egyik belőle képzett szó a népirtás, más néven genocídium. Ez egy, két klasszikus nyelvből összerakott kifejezés: a görög genos szóból (faj, törzs) és a latin cide (ölés, gyilkolás, mészárlás) szóból. A genocídiumnak, mint sok más szónak, többféle értelmezése lehet. Lehet pl. jogi-szabályozási, történelmi-ismertető, de lehet jelenidő-minősítő politikai, vagy akár kulturális összefüggésű is.

A jogi értelmezésben a genocídium egy büntetendő cselekmény. Ezt Magyarországon egy 1955-ben kihirdetett és azóta is hatályos törvényerejű rendelet, illetve ennek tartalmát átemelve a Btk. XIII. fejezete szabályozza. Nagyon érdekes jogszabály! A második cikkelye szerint 

A jelen Egyezmény népirtás alatt a következő cselekmények bármelyikének, valamely nemzeti, népi, faji vagy vallási csoport, mint olyan, teljes vagy részleges megsemmisítésének szándékával való elkövetését érti.”

Tehát – ha jól értem – amennyiben egy csoport, mint olyan, nem azonosítható be valamely nemzeti, népi, faji vagy vallási csoportként, akkor nem esik e jogszabály hatálya alá. Például egy beteg egyedekből álló csoporttal szemben alkalmazott cselekmény nem népirtás. Vagy mégis, ha azt mondjuk, hogy pl. „kipcsak” nemzeti, vagy „kipcsak” népi csoporttokként is értelmezhetők ezen (beteg)csoportok?

Fontosnak tartom kiemelni, hogy a népirtás nem csak fizikai megsemmisítést jelent, hanem többek között azt a cselekményt is, ha valaki valamely csoport tagjainak súlyos testi vagy lelki sérelmet okoz, illetve ha a csoportot olyan életfeltételek közé kényszeríti, amelyek azt vagy annak egyes tagjait pusztulással fenyegetik. 

Igaz, hogy a cselekedetnek szándékosnak kell lennie, a Btk. szövege szerint népirtást követ el, aki „valamely nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoport teljes vagy részleges megsemmisítése céljából…

Kérdés, hogy előfordulhat-e olyan eset, hogy valaki akaratlanul, gondatlanságból követ el ilyen cselekményt? 

Vajon az ismétlődő, módszeres és szervezett módon elkövetett olyan cselekmények, amelyek emberek tucatjainak okoz(hat)nak súlyos testi vagy lelki sérelmet, illetve ha kikényszerített életfeltételek közé kerülnek – azok mifajta cselekmények? 

A fenti jogszabály 4. cikkelye szerint a népirtást… elkövető személyek büntetés alá esnek függetlenül attól, hogy államvezetők, hivatalos vagy magánszemélyek.”

Ebből viszont az következik, hogy amennyiben népirtás – jogászosan megfogalmazva – tényállása kerül megállapításra a cselekmény meghatározása vonatkozásában, akkor az elkövetők azt jellemzően államvezetőként, hivatalos személyként, illetve magánszemélyként követik el, ami felsorolási sorrend szerintem tudatos – az erőstől a gyenge felelősségi eset felé haladva.

Az elkövetők körének minél pontosabb (szociológiai) meghatározásával többen is foglalkoztak. Egyikük az amerikai Irving Louis Horowitz volt, aki 1976-ban jelentette meg Népirtás. Államhatalom és tömeggyilkosság c. könyvét. Ezt csak angolul találtam meg. 

Szerinte a népirtás az „egy nemzeti társadalom kisebbségének likvidálására irányuló szisztematikus erőfeszítés”, ami „ártatlan embereknek bürokratikus állami apparátus általi rendszeres és módszeres elpusztítására” irányul, „a polgárok részvételének és engedelmességének biztosítását célzó politikai irány” részeként. Vagyis tulajdonképpen azt mondja, hogy a népirtás elkövetője az állam bürokratikus apparátusa. 

Ez a megközelítés annyiban más és több a jogi értelmezésnél, hogy nem korlátozza a (potenciális) áldozatok körét valamely nemzeti, népi, faji vagy vallási csoportra.

Viszont itt is hangsúlyos a  szisztematikusság, csakúgy mint a jogi megközelítésnél az ismétlődő, módszeres és szervezett mód, mint a (cél)tudatos elkövetés jellemzői.

Ajánlom a téma iránt érdeklődőknek ezt a doktori értekezést, vagy annak egy szerkesztett változatát.

másikszempont

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.