Április 24,  Szerda
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

VENDÉG


A mesterterv

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,518,800 forint, még hiányzik 481,200 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Nézem, hallgatom, olvasom az elmúlt hetek eseményeit, s egyre inkább tátva marad a szám. A kormányzat cselekszik, az ellenzék pedig épp azt teszi, amit a kormányzat szeretne. Megpróbál jobb alternatívákat kidolgozni és felmutatni, persze semmilyen hatásköre és anyagi forrása sincs arra, hogy ezek közül bármit megvalósítsanak, bármire hatással legyenek. Értetlenül állnak a kormány – legjobb indulattal is csak kapkodónak nevezhető – járványkezelési ténykedése előtt. A pár ellenzéki vezetésű nagyváros próbálkozik saját hatáskörben a lehetetlennel, de információ és pénz nélkül gyakorlatilag tehetetlenek. Jól tudja ezt a miniszterelnök is. 

Az ellenzék, illetve más szemlélők sem veszik észre, hogy VALÓJÁBAN mi történik. S tényleg nehéz elképzelni. Mégis, egész egyszerűen nem tudok más következtetést levonni a történésekből, a kormányzat cselekvéseiből, mint amit alább röviden leírok. Az ún. ellenzék, illetve a magát függetlennek tartó állampolgár a bűvész egyik kezét nézi, s – minden eddigi megnyilatkozása azt tanúsítja, hogy – nem veszi észre a másik kézzel előkészített dolgokat. 

Nem könnyű egy olyan embernek elszánni magát – aki rendszerint kineveti az összeesküvés-elméletek híveit –, hogy alábbiakat leírja, de úgy érzem, most nem tehetem meg, hogy csöndben maradok. 

Nekem egyre inkább úgy tűnik, hogy direkt provokálják a társadalmat. Oka? Általam is nagyon nehezen hihető. De egészen biztosan nem véletlenül történnek, amik történnek. Ennyi véletlen, az már nekem sok. Ilyen amatőr, irreleváns, egymásnak is ellentmondó „válságkezelési intézkedések”, na ne!. Kórházak, háziorvosok, idősotthonok dolgozói, ellenzéki képviselők, s persze számtalan magánember panaszkodnak, hogy nincs védőfelszerelés, elegendő teszt stb. S friss hír, hogy külügyminiszterünk – a jórészt muszlim lakosságú – Bosznia-Hercegovinában adta át „a magyar nép ajándékát”. Végül is, el is titkolhatnák, hogy védőfelszerelések százezreit viszik külföldre, ki járkál most Szarajevóba vagy Észak-Macedóniába? Sosem tudnánk meg. De azt akarják, hogy tudjuk. Az MTI leadja a hírt. Ne legyen kétségünk, utasították rá. Egyik országban sem található egyetlen árva magyar sem, tehát még erre sem lehet ráfogni, mint a Vajdaságba vagy Erdélybe küldött szállítmányok esetében. S ebbe a sorba illeszkedik a mozaik sok más darabja, a Mátrai Erőmű megvétele, a bankok járványadója focira fordítási lehetőségének biztosítása, a kórházigazgatók mondva csinált ürügyekkel történt leváltása, inkább kirúgása. Ugyanígy az állítólag már itt lévő tengernyi védőfelszerelés, teszt, lélegeztetőgép eldugása, szét nem osztása, az önkormányzatok és pártok forrásainak megnyirbálása. S a 35 ezer kórházi ágy „szabaddá” tétele, a bent fekvők (teszt nélküli) hazazavarása talán a legérzékenyebb tétel ebben. S nem fogom, nem tudom itt felsorolni az összes mozaik kockát, ami kisebb-nagyobb társadalmi csoportok felháborodását okozta, az elbocsátott dolgozók meg nem segítésétől a jövő évre ígért egyheti nyugdíjon át az késlekedve bejelentett érettségi „megoldásig”. 

Provokáció. 

Nyílt autokrácia, ha úgy jobban tetszik, diktatúra-előkészületek tipikus, jól-rosszul átgondolt folyamata. 

Egész egyszerűen józan paraszti ésszel nem tudok más következtetésre jutni. Csak így áll képpé a mozaik. Nincs ezek között egyetlen, önmagában ésszerű, érdemi szakmai érvekkel alátámasztható döntés. S valami olyasmi lehet mögötte, hogy kiprovokálják „veszélyhelyzetben”, hogy az emberek az utcára menjenek. Mint 2006-ban történt, amikor Gyurcsány „hazudtunk éjjel-nappal” szövegét nyomta minden adó. Emlékeznek? Spontán tömegmegmozdulás, tüntetés, pár titkosszolgálati provokátor katalizálásával… Tévé-ostrom, randalírozás stb. az ismert következményekkel, végletesen kettészakított társadalommal. Ám most, járvány idején, jogi értelemben vett „veszélyhelyzetben”, a korlátlan felhatalmazás birtokában nincs sem szükség, sem lehetőség a kesztyűs kézre. Jöhet a rendcsinálás. Végre le lehet csukni az aknamunkát végző ellenzékieket, akik amúgy is Soros-ügynökök, vagy Brüsszel fizeti őket… vagy a migránsok. Egyébként is, ők injekciózták be ürgebőrbe varrva a vírust a magyar nemzet hősi testébe… Végre el lehet hallgattatni a „lázító”, állandóan csak akadékoskodó ellenzéki és független sajtót, korlátozni lehet az internetet. Vége a szép, libsibolsi világnak! S végre nyíltan ki lehet majd mondani, amit eddig csak egymás között, bizalmasan súgtak oda a másiknak: Aki nincs velünk, az ellenünk van! S az ellenség, az hazaáruló, lecsukandó, eltörölhető. Számos – kilóra megvett – érdekcsoport (soroljam?) pedig lehajtott fejjel végig nézi majd e történéseket. S ne legyen kétségünk afelől sem, hogy a Fidesz-szavazók jelentős hányada vörösre fogja tapsolni a tenyerét, s azt mondják majd: VÉGRE! 

Ennél jobb alkalom erre nem volt és nem lesz. 

S a jelenlegi kormányzat nem arról híres, hogy kihagyná a kínálkozó lehetőségeket a hatalma bebetonozására. S „Brüsszel” is láthatja majd: súlyos járványveszély időszakában ez a magyar ellenzék, ez az egyetlen az Unióban, amelyik a kormányára támadt, s „a kormányzatnak kötelessége megvédeni a demokráciát” ettől a migránssimogató, Sorosbérenc, hazaáruló, a törvényekre és a törvényes kormányra fittyet hányó, lázító bandától! 

Valami ilyesmi lehet a mesterterv. 

S az, hogy ez egy hagymázas képzelgés, vagy sem, a jövő fogja eldönteni. 

Lehet persze, hogy tévedek, s mindaz, amit látunk, hallunk, olvasunk itt az elmúlt hetekben, az a legcélszerűbb, legszakmaibb cselekvés-sorozat a járvány hatékony honi kezelésére. 

Befejezésül egy réges-régi vicc:

− Mi a különbség a magyar és az amerikai alkotmány között?

− A magyar alkotmány a szólásszabadságot, az amerikai viszont a szólás utáni szabadságot is garantálja. 

Butola Zoltán

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.